banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Hogyan akadályozd meg, hogy ellopják az erdőt?

Közel három órás beszélgetést szervezett pénteken a Think Outside the Box a romániai erdőirtás problémájáról a kolozsvári Tranzit Házban. A vita a „Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlott, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból. A beszélgetésen Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Csibi Magor, a WWF Romania programigazgatója, Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke és Hans Hedrich, a Neuer Weg Egyesület alelnöke szólalt fel, a moderátor szerepét Bakk-Dávid Tímea töltötte be.

Első kérdésként a moderátor arra kérte a résztvevőket, magyarázzák el, mi minősül erdőirtásnak. Papp Tamás mint természet- és madárvédő elmondta, az erdészek erdőirtásnak azt tartják, amikor egy területről kivágják a fákat, és ott többé már nem lesz erdő, vagyis megváltozik a terület funkciója. Természetvédőként az erdőirtás számára az, ha az öreg erdőt tarolják le, ezzel pedig elveszik az olyan állatfajok életterét, melyek csak az öreg erdőben élnek. A lényeges kérdés tehát az, milyen arányban maradnak talpon az öreg, azaz a száz évesnél idősebb erdők.

Korodi Attila ehhez azt tette hozzá, hogy a rendszertelen erdőgazdálkodás, mely néha lehet törvényes is, óriási gondot jelent a biodiverzitásnak, az árvízvédelmi rendszereknek, a klímaváltozásnak, és egy-egy vidék elszegényedéséhez is vezet.

Csibi Magor szerint először azt kéne letisztázni, mi is az erdő. „Egy profitorientált cég, ha ránéz egy erdőre, köbméter fákat fog látni. Ezt kellene elkerülni. Egy erdőben több tízezer faj létezhet együtt, és bármilyen ráhatás meg fogja változtatni az erdő struktúráját. Ha a jól működő struktúrát megváltoztatjuk, a beavatkozás elkerülhetetlen. Rossz rálátásnak gondolom azt is, hogy bizonyos környezetvédők azt hiszik, az emberektől meg kell védeni az erdőt. Mert abban a pillanatban, amikor úgy képzeljük el az erdőt, a környezetet, hogy annak mi nem vagyunk a része, az erdőgazdálkodási víziónk nem lehet jó. Meg kell találni a középutat: melyek azok a részek, amihez nem nyúlunk egyáltalán, melyek azok a részek, ahol gazdálkodunk, és melyek azok a részek, ahol fokozottabb a kitermelés", magyarázta.

Hans Hedrich politológus, polgárjogi aktivista az erdőirtásról a korrupció összefüggésében beszélt: „A törvénytelen erdőgazdálkodás korrupcióval jár, valaki kap érte valamit, hogy ezt megengedje. Hatalmas korrupciós rendszerek jöttek létre, a szálak a rendőrségtől az erdészekig, az ügyészségtől a legmagasabb politikusokig vezet".

Mit tehetünk az erdőirtás ellen?

Bakk-Dávid Tímea következő kérdése az októbertől gőzerővel működő kormányzati eszközről, az erdőradarról faggatta a környezetvédelmi minisztert. A többi meghívottat arra kérte, fejtsék ki, milyen lehetőséget, módszereket látnak arra, hogy csökkenjen az erdőirtás mértéke.

Korodi Attila elmondta, mivel a törvénytelen erdőirtásban intézményi hálózatok is érintettek, úgy döntöttek, hogy emberektől független, azaz online követhető rendszert építenek ki. Az erdőradar segítségével hatékonyan ellenőrizhető a fát szállító gépjármű útja. „Elértük, hogy hivatalos papírral végre ne lehessen kétszer fát szállítani”, mondta a környezetvédelmi miniszter. Az erdőradar beüzemelése utáni első 8-9 napban annyi engedély nélküli fuvarozó bukott le, mint korábban egy év alatt. Az is kiderült ebben a pár napban, hogy nem Székelyföldön követték el a legtöbb törvénytelenséget, hanem Brassó és Szeben megyében.

Október nyolcadika óta Romániában valamennyi fát szállító járművet egy internetes rendszerbe kell bevezetni. A rendszer egy kódot generál, amely meghatározott időre biztosítja a megadott rendszámú gépkocsinak a lehetőséget, hogy a kijelölt útvonalon elszállítsa a fát az erdőből a telephelyre vagy a telephelyről valamely gyárig. A telephelyeknek, gyáraknak nem szabad online kóddal nem rendelkező szállítmányokat befogadniuk. A kód nélkül szállított fát elkobozzák, és a szállítótól megvonják a szállítási engedélyét. A rendszer kizárja, hogy egy szállítólevéllel több fuvart is lebonyolítsanak. „Ha bárki fával megrakott autót lát bármelyik országúton vagy erdei úton, hívja fel a 112-es számot, és jelentse az autó rendszámát és az észlelés helyét” - mondta a miniszter. Hozzátette: a hívást fogadó személy azonnal látni fogja, hogy engedélyezett szállításról van-e szó, ha pedig a szállító nem rendelkezik online kóddal, a legközelebbi rendőrőrs riasztásával kötelezően meg kell állítani az autót. (MTI)

Korodi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy bárkinek joga van kikérni a belügyminisztériumba befutó adatokat arra vonatkozóan, hogy az online követőrendszernek köszönhetően mennyi törvénytelen faszállítmányt regisztráltak, mi történt az elkobzott fával stb. Ha civilként közérdekű adatokat szeretnél kikérni, katt ide és megtudhatod, hogyan kell.

A tárcavezető elmondta, az erdőradar csak a kezdet. A következő lépés annak az informatikai rendszernek a hatékonyabb beüzemeltetése lesz, amely a telephelyeket követi, pontosabban azt, hogy mekkora famennyiségek kerülnek be a telephelyekre. A továbbiakban szeretnék digitalizálni az erdőkitermelésre vonatkozó üzemterveket is. A tervek tíz évre előre meghatározzák, hogy pontosan milyen famennyiséget milyen ütemben lehet kitermelni. „Ez a következő egy-két év története. Azt szeretnénk, hogy ne csak azt a fát lássuk, ami az úton és a telephelyen van, hanem digitálisan is lekövethető legyen, megegyezik-e az a mennyiség, ami egy-egy erdős területről kikerül, azzal, amit előirányoztak”, magyarázta Korodi.

Hozzátette, az erdészeti üzemtervekről nagyon sokat kell beszélni, hiszen az erdészeti iparág hajlamos az üzemterveket "kivinni" a környezetvédelmi engedélyeztetés alól, vagyis nem hajlandók összevetni az természetvédelmi, a területrendezési, a vízgazdálkodási tervekkel. „Óriási betegségei vannak a rendszernek, elképesztő, hogyan kerülik ki ezeket kiskapuk segítségével. Jó hír viszont, hogy decemberben kezdődik egy fél éves komoly képzés, amely minden környezetvédelmi ügynökséget érint. 700 szakembert fogunk kiképezni arra, hogyan engedélyeztessenek a jogszabályok alapján úgy, hogy a törvény szellemét is figyelembe vegyék”, fejtegette a tárcavezető.

Új erdészeti kerettörvény

Az új erdészeti törvénnyel kapcsolatban, amelyet még nem fogadott el a parlament, elmondta, több kritikus zóna is létezik, amelyet le szeretnének vele szabályozni. Az egyik a monopolhelyzetben lévő cégek kérdése. Ezek hatalmas nyomást gyakorolnak az erdőkitermelési rendszerekre. A kerettörvény-javaslat egyik passzusa a kitermelhető összes famennyiség csupán 30 százalékát engedélyezi kivágásra, ha ezt a mennyiséget egy kereskedelmi társaság túllépi, nem vásárolhat fel több fát az országban. Ez leginkább az olyan mamutvállalkozásokat érinti, mint a Schweighofer, a Kronospan, az Egger.

Szabályozni szeretnék továbbá az erdők kárára történő hatalmas kínai exportot. A kínai export logikája: egyetlen kínai konténer sem térhet vissza Kínába üresen, ezért megtömik rönkfával. „Ebben rengeteg feketekereskedelmet vélünk felfedezni. Éppen ezért azt szeretnénk elérni a kerettörvénnyel, hogy csak az kereskedhessen rönkfával, aki a kitermelt famennyiség legalább negyven százalékát helyben feldolgozza”, magyarázta Korodi Attila. Ezzel a helyi gazdaság is fellendíthető, másfelől a piac kifehérítését is segíti, hiszen aki helyi feldolgozással foglalkozik, kevésbé hajlamos beleártani magát a feketekereskedelembe, nem kockáztatja a vállalkozását.

A jogszabálytervezet a legelők és az erdők közti köztes területekre is kitér. „Az erdős legelők léte természetes dolog, nem kellene erőltetni, hogy az feltétlenül bekerüljön a román erdőalapba. De az sem normális, hogy támogatás fejében leirtsák róla az erdőket. Ez a támogatási feltétel beteges rendszert szült”, mondta Korodi.

Csibi Magor, a WWF Romania programigazgatója kifejtette, amellett, hogy milyen törvénykezésünk lesz, vannak alapvető kérdések, melyeket tisztázni kell. A romániai erdők felét az állam visszaadta magánkézbe. Ezeknek az erdőknek java része védett területeken található, az állam viszont nem nyújt semmilyen támogatást ezekre, csak elvárja, hogy megfelelően kezeljék. A tulajdonosoknak adót, védelmet és fenntartást kell fizetniük, miközben a fakitermelésben meg van kötve a kezük. „Ennek az a következménye, hogy vagy megpróbál a tulajdonos túladni az erdőn, vagy megpróbálja akár törvénytelenül is kitermelni, hogy a profitból képes legyen finanszírozni a költségeket”, fejtegette Csibi Magor.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) programigazgatója felháborítónak tartja, hogy a román állam jelenleg nyersanyagként tekint az erdőre: „Az egész bolygón már nagyon kevés állam engedni meg magának, hogy nyersanyagot adjon el. Nem szabad rönkfát és deszkát eladnia egy olyan államnak, amelynek vegyes erdei vannak. Erdeinkben még megtalálható a tölgy, a bükk, mindenféle fa, amit el tudunk képzelni. Hatalmas érték, és hatalmas profitot lehetne kihozni abból, ha sokkal kevesebbet vágnánk ki, amit aztán helyben dolgoznánk fel. Így sokkal több jutna a helyi közösségeknek, és sokkal több pénz folyna be az államháztartásba. De egy olyan államban, ahol nincsen átláthatóság, nem működik a tiszta gazdaság. Mert ha teljes lenne az átláthatóság, mindenkinek nagyon logikus lenne, hogy mekkora veszteség a csupán önérdekeket szolgáló erdőkitermelés”. Csibi Magor szerencsésnek tarja, hogy a törvénytervezet a feldolgozóipart is segíti: a favásárlásokra kiírt liciteknél elsőbbségük lesz azoknak a cégeknek, amelyek másodlagos terméket, például bútort gyártanak a nyersanyagból.

„Az egyik legnagyobb fakitermelő, amely nyersanyagban utazik Romániában, ugyanannyi munkahelyet biztosít, mint egy nagybányai bútorgyártó helyi cég, viszont profit szempontjából amíg a legnagyobb cég hivatalosan veszteséges, addig a nagybányai cég félmilliárd lejt fizet be minden évben az államkasszába. Nem logikusabb így kitermelni? Kevesebbet kitermelni nagyobb értékért odafigyelve a helyi közösség?”, tette fel a kérdést Csibi Magor. Szerinte az erdőradar hozzá fog segíteni, hogy változzon a kitermelők hozzáállása. Ugyanakkor nyomásgyakorlásra is szükség van, hiszen a civil nyomásgyakorlásnak köszönhető, hogy a törvényjavaslat végül elfogadhatóvá finomult.

Papp Tamás azt nehezményezi, hogy az erdészeti felügyelőség nem hajlandó időben reagálni, ha illegális erdőkitermelés miatt feljelentést kap. „Volt olyan eset, amikor a bejelentés után egy héttel jöttek ki a helyszínre, de általában eltelik 2-3 hónap, sőt 6 hónap is, mire megjelennek”, magyarázta.

A Schweighofer-ügy és a Kovászna Megyei Tanács

Hans Hedrich szerint a társadalom nagyon sokat tehet azért, hogy megakadályozza a törvénytelenségeket. A polgárjogi aktivista például szervezetek segítségével rendszeresen bepereli a hatóságokat a törvénytelenségek miatt, jelenleg a Kovászna megyei rétyi befektetés miatt állnak perben a Kovászna Megyei Tanáccsal. „Azt tapasztaltam, hogy ott, ahol nagy a tét, nagy befektetésről van szó, a hatóságok eltűnnek, nem lépnek, nem cselekednek. Az igazságszolgáltatás eszközével nyomást kell gyakorolni rájuk. A hatóságok nagyon félnek az átláthatóságtól, mert akkor már nem dönthetnek úgy, ahogy akarnak. Ahol nincs átláthatóság, nagy a gyanú, hogy ott korrupció van. Ahol a politikusok, a hatóságok nem akarják, hogy belenézzünk a kártyákba, ott lesznek a csúszópénzek”, fejtegette.

Rétyen a Schweighofer fakitermelő vállalat hetven hektáros területen építi negyedik gyárát. Hans Hedrich tájékoztatása szerint a rönkfákat felszeletelik és deszka formájában Kínába küldik. A természetvédőknek feltűnt, hogy az építkezési engedélyt a Kovászna Megyei Tanács úgy állította ki, hogy nem készült hatástanulmány arról, hogyan befolyásolja a környéket az évi több mint egymillió köbméter fa kitermelése. „Tavaly karácsonykor, december 24-én hagyták jóvá a városrendezési tervet, akkor, amikor mindenki mással foglalkozott. Nem volt a tervvel kapcsolatban közmeghallgatás, hiába igényeltük a dokumentumot, nem küldték ki. Bepereltük a tanács elnökét, és kértük, függesszék fel és vonják vissza az építkezési engedélyt. Az egyik pert elveszítettük. Szerintünk nagyon furcsán járt el a bukaresti törvényszék. Nem is volt alkalmunk, hogy érveljünk, az első tárgyaláson már döntöttek: nem függesztik fel az építkezési engedélyt. A döntés szövegének leküldésével már egyáltalán nem siettek, mi mégis fellebbeztünk. Várjuk, mikor lesz a tárgyalás. Nem működik jól az igazságszolgáltatás, főleg alacsonyabb szinteken. Főleg vidéken katasztrofális a helyzet, és leginkább akkor, ha nagy a tét.  A napokban új kérvényt nyújtunk be, hogy vonják vissza a városrendezési tervet. Ha muszáj, a gyár működtetési engedélye ellen is fogunk perelni”, számolt be a történtekről a Neuer Weg Egyesület alelnöke.

Korodi Attila a Schweighofer-ügy kapcsán elmondta, szerinte a befektetés térségfejlesztés szempontjából őrültség. A gyár beindításához szükséges környezetvédelmi engedélyt a helyi környezetvédelmi ügynökség bocsátja ki a minisztérium és az országos ügynökség koordinálásával. Korodi Attila elmondta, már előkészítettek egy olyan jelentést, amelyet az engedély kibocsátásakor nem kerülhetnek meg, és amely pontokba szedve írja elő, milyen konkrét kérdésekre kell válaszolnia a kérvényezőnek.

A befektetőtől kérik például, hogy működtessen online megfigyelőrendszert a gyár környékén és a kéményeknél a kibocsátott szennyezés miatt, részletesen prezentálja, hogyan kezeli majd a szennyező anyagokat. „Ha csak azt tüntetik fel a dokumentumban, hogy milyen törvényt kell betartani például légszennyezés esetén, a dokumentum minőségileg nem lesz több mint üres papír. Egy ekkora ipari üzemnél csak arra hivatkozni, hogy a törvény bizonyos cikkelyét be kell tartani, életveszélyes”, utalt a környezetvédelmi miniszter arra az iratcsomóra, amelyet a gyár engedélyeztetés gyanánt már benyújtott.

Hozzátette, ő maga is látja, hogy a környezetvédelmi ügynökségnél hatalmas gondok vannak az engedélyek kibocsátása körül, hatalmas a rendszerben a szakmaiatlanság. A hamarosan induló, uniós forrásokból finanszírozott kiképzéssel kapcsolatban elmondta, meg van győződve, hogy a képzés során kiderül egy sor olyan joghézag is, amit szabályozni kell.

Kapcsolódók

Kimaradt?