Román-magyar összefogással is bejegyeztethető a kürtőskalács


-A A+

A jogszabályok valódi lehetőséget adnak a román-magyar jó együttműködésre a kürtőskalács uniós bejegyeztetésénél - figyelmeztetett Vigh Beáta a Maszolnak adott interjújában. A márkavédelmi szakértő kifejtette, az uniós szabályozás szerint az országhatár nem jelent akadályt, legyen szó akár az édesség hagyományos különleges termékként történő bejegyzésről, vagy akár a kürtőskalács földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelölésének oltalmáról. (Ha kíváncsi a kürtőskalács bejegyzése körül kialakult vita hátterére, kattintson a cikk végére.)

A magyar Földművelésügyi Minisztérium december közepén jelentette be, hogy hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban a kürtőst. Sokan attól tartanak, hogy ez azt jelenti, Romániában nem lehet majd kürtőskalács néven az említett édességet értékesíteni. Mit jelent a romániai kürtőskalácskészítők számára, ha a magyar Földművelésügyi Minisztérium ezt megteszi? Feltételezi a román-magyar "összefogást", hogy ne jelentsen akadályt az országhatár? Romániát egyáltalán ki lehet hagyni a "buliból"? 

A kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzése tagállamok közti megegyezés alapján, közösen is kérelmezhető. A Tanács 509/2006 EK Rendeletének 7. cikke szerint a kérelmet csoportosulások nyújthatják be, tehát a különböző tagállamokból, vagy harmadik országból származó csoportosulások együtt is megtehetik ezt. A kikötés csupán annyi, hogy a kérelmet ahhoz a tagállamhoz kell benyújtani, ahol a csoportosulás székhelye van, és ez a tagállam fogja elemezni a kérelem megalapozottságát, és indítja el az Európai Bizottság előtt az eljárást. A csoportosulás természetesen termelői csoportosulásként értendő. Amennyiben tehát romániai székhelyű csoportosulás kezdeményezi az eljárást, a román állam megfelelő minisztériumához kell fordulnia. 

A bejegyeztetés nem egy túlzottan merev eljárás, tehát megengedettek a tagállamok közti kompromisszum különböző formái. A magyar állam például a tepertős pogácsa hagyományos különleges termékké nyilvánításakor is megegyezett Németországgal és Ausztriával, hogy semmivel sem fogja sérteni az ottani pogácsakészítők érdekeit, és hogy semmilyen kedvezőtlen hatást nem gyakorol a tepertős pogácsa bejegyzése a “Grammelpogatsche” termékre, amelyet Ausztriában készítenek. Ezt le is írták a vonatkozó rendeletben.

Ennek alapján a román és magyar államot semmi sem akadályozza jogi szempontból abban, hogy megegyezzenek a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzésének közös kérelmezéséről, vagy az oltalom gyakorlásának határairól a két ország számára, ugyanis az elnyert jogi oltalom biztosítása és védelmezése a kérelmező tagállam erre kijelölt hatóságainak a feladata. Ugyanakkor, aki betartja a készítésre vontkozó kritériumokat, továbbra is nevezheti a termékét kürtőskalácsnak. 

A kürtőskalács bejegyeztetése körüli vitában a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés lehetősége is szóba került. Mivel járna, mit jelentene, ha a kürtőskalács földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelölésének oltalmáról beszélnék az EU-ban? Ebben az esetben az országhatár akadályt jelentene? 

Az eredetmegjelölés, a földrajzi árujelző, a hagyományos különleges termék ”címkék” minőségjelzők, és amint azt maga a jogszabály is kimondja, értékük a bizalmon alapszik, csupán a jelentésük különböző. 

Az eredetmegjelelölés egy bizonyos régióból, földrajzi helyről származó terméket jelöl, amelynek minősége az adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó emberi, természeti tényezőknek köszönhető, termelése, feldolgozás, előállítása adott földrajzi helyen történik a Tanács 510/2006 EK Rendelete szerint.

A földrajzi jelzés egy bizonyos régióból, helyről, országból származó termék leírására használható, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi helynek tulajdonítható, szintén a Tanács 510/2006 EK Rendelete szerint.

A hagyományos különleges termék megnevezés olyan termékre alkalmazható, amely rendelkezik egy vagy több olyan tulajdonsággal, amely egyértelműen megkülönbözteti az azonos kategóriájú mezőgazdasági termékektől vagy élelmiszerektől, és legkevesebb 25 éve jelen van a közösségi piacon, illetve nemzedékről nemzedékre átadható az 509/ 2006 EK Tanács Rendelet szerint.

Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzések esetében is több csoportosulás közös kérelmet nyújthat be, amennyiben határokon átnyúló földrajzi területhez köthető megnevezésről, vagy éppen határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezésről van szó, mint a mi esetünkben is.

Milyen haszonnal jár, ha egy terméket például hagyományos különleges termékké nyilvánítanak az Európai Unióban?

A cél az, hogy a termelők egy adott termék minőségéért és jellemzőiért cserébe tisztességes jövedelemhez jussanak, illetve a fogyasztók egyértelmű információkat kapjanak a termék földrajzi származásával kapcsolatos sajátos jellemzőkről, és vásárláskor a megfelelő ismeretek birtokában dönthessenek, amint ezt az EU minőségrendszereire vonatkozó jogszabály is hangsúlyozza. 

Természetesen a bejegyzési kérelem ellen kifogást is lehet emelni, például abban az esetben, ha a bejegyzés veszélyeztetné olyan azonos védjegy, elnevezés, vagy termék létét, amelyet a kérelem benyújtása előtti öt évben már forgalmaztak. Kifogás  emelhető például azért is, ha maga az elnevezés szokványos stb. Óvást nyújthat be bármely természetes vagy jogi személy, de a kifogást tartalmazó nyilatkozatot nem közvetlenül a Bizottsághoz, hanem először a székhely szerinti tagállamhoz kell benyújtani. 

A fentiek alapján a jogszabályok a megegyezésre, de a jogi konfliktusra egyaránt lehetőséget adnak a kürtőskalács bejegyzése körüli vitában. Éppen ezért fontos lenne szem előtt tartani a szakmaiságot, a tisztességes jövedelemhez jutás lehetőségét a termelők számára és a hagyományok valós jogi oltalmát, hogy az eljárások ne csak üres jogi procedúrák legyenek, amelyek politikai csatározásokba fulladnak.

----------------------------------------------------------------

A kürtőskalács körüli viták akkor lángoltak fel ismét, amikor beiktatása előtt 2015. novemberében Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter elmondta: hagyományos román(iai) termékként levédetné az Európai Unióban az édességet. A tárcavezető akkor úgy fogalmazott, hogy tárgyalt már erről a budapesti hatóságokkal, és abban állapodtak meg, hogy Székelyföld jellegzetes süteményét Bukarestnek kell bejegyezetnie. „Csak nem alakult még egyesület a termék levédési folyamatának elindítására” – idézte a beiktatásra váró minisztert az Agerpres. 

A székelyföldi vezetők nyílt levélben tiltakoztak

Achim Irimescu bejelentésére székelyföldi vezetők nyílt levélben tájékoztatták a minisztert azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek, és azt is közölték, hogy a kürtőskalács "Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához". Emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület évekkel ezelőtt kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a miniszternek a kürtőskalács népszerűsítéséhez. 

"Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése" - áll a nyílt levélben, amelyet Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke írt alá. 

A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013. decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az EU-ban. Az MTI tájékoztatása szerint a minisztérium 2014. júniusában közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. "A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be" - áll a VM 2014 júniusi közleményében.

Tánczos Barna: a román hatóságok nélkül nem megy

Megkeresésünkre Tánczos Barna, a szenátus mezőgazdasági bizottságának tagja, volt mezőgazdasági államtitkár novemberben elmondta, ha azt szeretnénk, hogy a székely kürtőskalács megkapja a hagyományos termék védjegyet az Európai Unióban, a román hatóságokhoz kell fordulnunk, nélkülük nem fog menni. "Érzelmileg elfogadhatatlan számomra, hogy egy akár több évszázados székely terméket román hagyományos terméknek hívjuk, de ha uniós szinten le szeretnénk védetni a kürtőskalács márkanevet, csak a román hatóságokon keresztül tehetjük meg, hiszen Székelyföld Románia része" - nyomatékosította Tánczos. 

A szenátor akkor úgy fogalmazott: "az eljárás során bizonyítani kell, hogy a terméket több évtizede ugyanazon recept alapján egy adott régióban készítik. A regionális kötődés tehát alapfeltétel, ezért nem tudta Magyarország levédeni a kürtőskalácsot hagyományos székely-magyar termékként". Tánczos álláspontját bővebben itt olvashatja

Magyarország időközben meggondolta magát

2015. december közepén a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, Magyarország várhatóan a jövő év első negyedévének végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban. 

Gál Péter elmondta: erről már egyeztetések folynak magyar és erdélyi szakmai szervezetek között. A szakmai egyeztetés célja, hogy minél hamarabb és minél nagyobb szakmai konszenzussal elkészüljön a szóban forgó magyar-székely édességre vonatkozó kérelem, amit Magyarország mihamarabb továbbíthat Brüsszelbe, az Európai Bizottságnak. 

Hozzátette: a hagyományos különleges termékoltalom lényege, hogy egy olyan receptúrát véd, amely már régóta létezik a társadalomban, régóta ismerik az ezzel a receptúrával készült terméket az emberek. Továbbá egy elő hagyományról van szó, amely adaptálja a technológiai változásokat is. 

Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvivője az MTI kérdésére arról beszélt, hogy a kürtőskalács receptjét mindenki szabadon használhatja, a hagyományos különleges termék oltalom éppen ezt szolgálja, a kürtőskalács ugyanis nem egy termékvédjegy. Ez azt jelenti, hogy aki betartja a kürtőskalács előállítási receptúráját, az nevezheti a termékét kürtőskalácsnak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X