Kanyarójárvány: két gyanús eset is van Hargita megyében

Kovászna és Hargita megyében egyelőre nem regisztráltak egyetlen kanyarós beteget sem az egészségügyi minisztérium adatai szerint. A Maszolnak a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság járványügyi szakembere, Dr. Lázár Cecília viszont elmondta: a megyében nincs ugyan kanyarójárvány, de két kanyarógyanús esetet jeleztek. Egyelőre a laboreredményekre várnak.

Szerdán az egészségügyi minisztérium meghúzta a vészharangot és közölte: Romániában kanyarójárvány van. A tárca adatai szerint az év első hónapjában 675 megbetegedést regisztráltak a hatóságok, és a betegség két kisgyerek halálához vezetett, egy harmadik esetében pedig feltételezhető, hogy a kanyaró volt a halál oka. A tárca szerint nemcsak a fertőzések száma, hanem terjedési sebességük is roppant riasztó, tekintettel arra, hogy tavaly egész évben összesen hét kanyarós megbetegedés történt az országban.

A legtöbb kanyarós esetet Beszterce-Naszód és Kolozs megyében jegyezték (219 eset). A két megyét Maros követi 145 esettel, majd Arad 113 esettel (két kisgyermek meghalt), Temes 71 esettel (egy csecsemő meghalt), Suceava 27 esettel, Brassó 33 esettel, Szilágy 7 esettel, Hunyad 14 esettel, Krassó-Szörény 13 esettel, Fehér 3 esettel. A minisztérium adatai szerint több esetben kimutatható, hogy a kór a beoltatlanoknál is megjelent.

A három halálos áldozat egy év alatti csecsemő volt, tehát még nem érték el azt a kort, amikor beolthatták volna őket, de a minisztérium közleménye szerint a kisbabák nem betegedtek volna meg, ha a nagyobb gyerekek között nem lettek volna olyanok, akik - védőoltás híján - őket is megfertőzték.

„Felelősséggel tartozunk a többiekért”

Megkeresésünkre Dr. Lázár Cecília elmondta, Hargita megyében két gyanús kanyarós esetről tudnak, a laboreredményeket viszont nagy valószínűséggel csak jövő héten kapja meg a közegészségügyi igazgatóság. A szakember világossá tette: elsősorban azok fogják elterjeszteni a kanyarót, akik nincsenek beoltva.

„Köztudott, hogy egy oltás sem véd száz százalékosan, ettől függetlenül viszont magas védettséget nyújt. Tanulmányok igazolták, hogy a kanyaró elleni oltásnak 90-95 százalékos a hatékonysága. Megbetegedhetnek kis arányban azok is, akiknek van oltásuk, viszont akik megkapták a vakcinát, sokkal könnyebben átvészelik a betegséget, és nem alakulnak ki szövődmények. Mivel közösségben élünk, azok, akik nem adatják be az oltásokat, felelősséggel tartoznak azokkal szemben, akik meg igen” - magyarázta a járványügyi szakember.

Lázár Cecília elmondta, a kanyaró szövődményei halálosok is lehetnek, főleg kisgyekeknél, ez nagyon is reális veszély. Hozzátette, minden védőoltásnak van mellékhatása, akárcsak a legegyszerűbb gyógyszernek, ám a családorvosok, akik beoltják a gyermekeket, tisztában vannak azzal, hogy kinek lehet beadni és kinek nem. „Az oltások mellékhatásai viszont az előnyökhöz képest nagyságrendekkel kisebbek” - nyomatékosította.

Tájékoztatása szerint Hargita megyében a lakosság 85 százaléka kapta meg a kötelező vakcinát, holott ennek az aránynak 95 százalékosnak kellene lennie, hogy a közösség védve legyen. Arra a kérdésre, hogy miért kevesebb a megengedettnél ez az arány, a közegészségügyi igazgatóság munkatársa elmondta, sokan vagy hanyagságból, vagy tudatosan nem adatják be gyermekeiknek az oltásokat.

Elsősorban a családorvossal nem rendelkező, izolált, roma közösségek veszélyeztetettek. A szakember szerint ha ide bekerül a vírus, biztosan végigsöpör, és már közösségek is megfertőződnek. Hozzátette, ezekbe a közösségekbe nehéz eljutni, nehéz megközelíteni őket, az oltáskampányok pedig nem elég hatékonyak.

A jelenlegi jogszabályok elsősorban az intézményekre ruházzák át annak felelősségét, hogy az kötelező oltásokat mindenki megkapja, Lázár Cecília szerint viszont a gondok ott kezdődnek, hogy van olyan iskola, amely a beoltatlan gyermekeket is fogadja.

Veszélyesen sokan tagadják meg a kötelező oltásokat

Az egészségügyi minisztérium a „felelőtlen oltásellenes kampányt” teszi felelőssé a járványért. Romániában ugyanis a 2003-as betegjogi törvényre alapozva egyre több szülő megtagadja a vakcina beadatását gyermekének, abban a meggyőződésben, hogy sok oltás nagyobb kockázattal jár, mint amekkora valószínűsége van a megelőzni próbált betegséggel való fertőzésnek.

A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni az országban egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására. A kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya így egy év alatt 97-ről 80 százalék alá csökkent, a trend pedig folytatódik. Az ortodox egyház egyébként hivatalosan cáfolta, hogy áldását adta volna a vakcinaellenes kampányhoz.

A sajtó beszámolói szerint a szaktárca is felelőssé tehető a járvány kialakulásáért. Év elején több sajtóorgánum is arról tájékoztatott, hogy több tízezer kisgyermek egészségével játszik a minisztérium, számukra ugyanis már nem jutott tetanusz, hepatitisz B, gyermekbénulás elleni védőoltás. A szaktárca az előállítókat hibáztatta, és ígérte, beszerzi a 107 ezer hiányzó vakcinát.

A Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság munkatársa elmondta, az intézménynél jelenleg is van elegendő kanyaróellenes vakcina, így az esetlegesen elmaradt oltásokat is pótolni tudják. 

A kanyarójárvány veszélyeire februárban már több megyében, így Bihar és Beszterce megyében is figyelmeztettek a közegészségügyi hatóságok, és arra kérték a szülőket, adassák be gyermekeiknek a védőoltást.

Kapcsolódók

Kimaradt?