A könyv esztétikai manifesztum - Tőzsér László csíkszeredai nyomda- és kiadótulajdonossal beszélgettünk
  • 2018. szeptember 20., csütörtök
    Friderika
  • 15°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 16°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 16°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 19°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

A könyv esztétikai manifesztum - Tőzsér László csíkszeredai nyomda- és kiadótulajdonossal beszélgettünk


-A A+

A könyv halálát vizionálókat figyelmeztetjük: interjúnk sokkoló lehet számukra. Tőzsér László, az idén tízéves Gutenberg Nyomda és a hozzá tartozó könyvkiadó tulajdonosa szerint ugyanis nem érdemes a könyves szakma hanyatlására panaszkodni, mert akkor nem marad idő a minőségi munkára. Beszélgetésünkből kiderül a forgalmát stabilan növelő, népszerű gyermekprogramokat szervező, díjnyertes csíkszeredai könyvműhely sikerreceptje.

Már a tavalyi csíkszeredai könyves ünnepen föltűnt, hogy oroszlánrészt vállalnak a rendezvényből, hangsúlyosan a kreatív gyerekfoglalkozásaikkal, de erőteljes szerzői jelenléttel is. A programra tekintve megállapítható, hogy az idei Csíkszeredai Könyvvásár programjában is ugyanilyen nyomatékkal jelen lesznek. Minek tulajdonítható ez?

Bár jóleső és megtisztelő, hogy „oroszlánrészt” tulajdonít a Gutenberg Kiadónak a csíkszeredai könyvvásár tekintetében, ez annyiban igaz, hogy valóban sok ötletet, kreatív energiát, munkát szánunk arra, hogy a könyves rendezvény élményt adjon az oda látogatóknak. Igyekezetünk afelé mutat, hogy a csíkiak minél előbb tényleg érdekes és fontos eseményként tekintsenek a könyvvásárra. Ugyanakkor ezzel a törekvéssel – és ez szerencsés – nem vagyunk egyedül. A könyvvásár számunkra egy lehetőség, hogy megmutassuk az embereknek, hogyan gondolkodunk mi, a Gutenberg-műhelyhez tartozók a könyv értékéről, az olvasás élményéről, az alkotás lényegéről.Ezt az üzenetet többféleképpen el tudjuk mondani, a könyvvásár által teremtett plusz lehetőség az, hogy megteremthetjük az alkotók és olvasók személyes találkozásának lehetőségét, illetve megfelelően be tudjuk rendezni azt a teret, amelyben ez a találkozás létrejön. A program azért olyan sokszínű, hívószavai között azért van ott a mese, a gyermekvers, a kortárs irodalom, a tényirodalom, az illusztráció, a zene, meg még sok egyéb, hogy ebben a térben minél többen otthonosan érezzék magukat.

Fölismerhető, egyedi arcéle van a kiadónak, interneten is összetéveszthetetlen. Mondhatjuk, hogy „házi dizájnere” van a Gutenbergnek Kürti Andrea személyében?

Könyveinken kívül szintén saját termékeinknek számítanak az Üres könyvek, azaz jegyzetfüzetek, a naptárak és a különféle memóriakártyák. Lényegük, hogy az igényes vizuális kiállítást hirdessék, majd mélyítsék el a gyermekekben. Ezek korábban is erdélyi képzőművészek munkájával készültek, a legtöbb mostanság, ahogy említette, Kürti Andrea munkáiból. Ő nemcsak egy kiváló illusztrátor, hanem az a művész is, akivel megismerkedésünk első pillanatától fogva nagyon jól tudtunk közösen gondolkodni.Nagyon szeretnénk elérni azt, hogy ha az olvasó minőségi könyvélményre gondol, akkor azt a Gutenberg-műhellyel is asszociálja. De ha azt mondom, hogy ennek érdekében elköteleztük magunkat, hogy a szó igazi értelmében szép és jó könyveket hozzunk létre, az gyermetegen hangzik. Ezért inkább úgy fogalmazok: olyan könyveket gondozunk, amelyeket jelen időben el lehet helyezni a Bukarest–Budapest–Berlin–Bologna tengelyen, és ott érdeklődést váltanak ki, fenntartások nélkül működnek. Az arculatunk ennek a törekvésnek, efféle egyéniségünknek a visszatükröződése, annak, hogy esztétikai manifesztumnak is tekintjük a könyvet, hogy fontos nekünk a minőségi szöveg és a művészi illusztráció – s ha alkalom van rá, miért ne, a zene – találkozása. Ezt akarjuk érdekesen és igényesen megjeleníteni.

Kiadó, nyomda, könyvesbolt, webshop is a Gutenberg műhely. Hogyan alakult ez ki, és mi a koncepciójuk?

A jó könyv egy rendszer, megteremtéséhez nélkülözhetetlen a közös gondolkodás és a csapatmunka. Nem azért, mert így hangzik jól, hanem mert ha tehetséggel, tudással rendelkező embereket tudunk egy asztalhoz ültetni, akkor annál az asztalnál jó eséllyel izgalmas, alkotó jellegű párbeszéd alakul ki. Nem akarok ködösíteni, van, akinek fontosabb, látványosabb a feladata, van, akinek kevésbé, de a cél eléréséhez, egy új, jó könyv születéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenki legjobb tudását, felelős munkáját adja. Ami ehhez a munkához a keretet biztosítja, az jelenleg így néz ki: a Gutenberg Nyomda idén lesz tíz éves, azzal a koncepcióval hoztuk létre, hogy magasan kvalifikált minőséget legyünk képesek előállítani. Sokat fejlesztettük, mert éreztük annak a fontosságát, hogy technikai szempontból szorosan lépést tartsunk a korral.A Gutenberg Kiadó azért jött létre, hogy olyan könyveket tudjunk kiadni, amelyek révén kompromisszumok nélkül el tudjuk juttatni a hangunkat, üzenetünket az olvasókhoz. Az első Gutenberg Könyvesbolt Csíkszeredában nyílt, azután Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen is. Ezek azért kellettek, hogy szoros kapcsolatot tudjunk tartani az olvasótáborral, első kézből kapjunk visszajelzéseket. Meg azért is, hogy legyen olyan hely, ahol – alapos válogatás után – meg tudjuk mutatni, hogy melyek, szerintünk, a magyar nyelvterület legérdekesebb könyvei, hogy min és mit dolgoznak a legfontosabb erdélyi és magyarországi kiadók. Na meg azért is, hogy a kisgyermekek végre egy könyvesboltban is hasmánt csúszhassanak egy nagy plüss levelibékára könyvet lapozni. Máshol viszont nincs könyvüzletünk, miközben Váradról, Kolozsvárról, sok helyről érdeklődtek a könyveink iránt – ezért jött létre a webshop.

Könyveink magyarországi terjesztését ezer ok miatt szintén nem volt könnyű operatívan megoldani – most már működik az anyaországi olvasóink számára a gutenbergkonyvesbolt.hu. Egyszóval – saját eredményeinket nem lekicsinyellve, mert tényleg rengeteget dolgoztunk ezeken a fejlesztéseken – azt akarom mondani, hogy a koncepciónk minden szegletét a szükség hozta létre. Nem találtunk olyan létező struktúrát, amely igényeink és elvárásaink szerint ki tudott volna szolgálni.

Mi a tapasztalata könyvesbolt-netes eladások kettősségéről? Mire nyitottabb a könykedvelő, szimpatikus-e a webshopos nyitás?

Nekünk fontos a webshop, mivel nagyon kevés könyvesboltunk van az országban, és – mint korábban mondtam, még nehezebb terepen mozgunk Magyarország területén, ahol Budapest kivételével ismét csak kevés könyvesboltot érünk el. Ebben tehát segít a romániai és a magyarországi webshop. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a hagyományos könyvesboltban való lapozás, könyvválasztás és vásárlás érzelmi többletet ad.

Ismerek csíki gyerekeket, akik a csütörtököt úgy nevezik: Gutenberg-csütörtök. Boltos foglalkozásaik roppant üdítőek, de láttam, hogy korábbi években nyomdalátogatásuk is volt. Kiről veszik a mintát? Terveznek még hasonlót?

Gutenberg-csütörtök, ez kedves! A könyvesboltokban heti rendszerességgel vannak tematikus foglalkozások gyermekeknek, amelyeknek fő eszköze a könyv. De nehogy úgy képzelje, mint valami vasárnapi iskolát! Egyszerűen bejön tíz–húsz gyerkőc, néha egy egész óvodai csoport vagy alsós osztály, és játszanak, lapoznak, dalolnak, zenélnek, diafilmet néznek. Hogy izgalmas legyen, sokszor hívunk színészeket, zenészeket, illusztrátorokat, pedagógusokat. Értekezhetnénk az olvasóvá nevelés fontosságáról és szükségességéről, de attól tartok, ahhoz egy újabb beszélgetést kellene indítanunk. Inkább röviden: a foglalkozások, vers- és mesedélutánok azért működnek jól, mert a gyermekek élvezik, hogy szokatlan térben izgalmas dolgokkal foglalkozhatnak. Azt látjuk, hogy ez fontos nekik, és nekünk is az, mert a Gutenberg Kiadó elköteleződött a minőségi gyermekkönyvek iránt.Hasonló, csak sokkal nagyobb léptékű A könyv útja nevű kezdeményezésünk, amely arról szól, hogy ovisoknak, kisiskolásoknak mutatjuk meg, miként születik a könyv. Volt, amikor egyszerre ötszáz gyermeknek! És a legjobb benne, hogy a saját munkájuk révén. Mert írásokat, rajzokat kérünk tőlük, annak ígéretével, hogy ezekből elkészíthetik a saját könyvüket. Ekkor egy hétre tanműhellyé alakítjuk át a Gutenberg Kiadó, Nyomda és Könyvesbolt minden részlegét, a csapat átütemezi az egyéb feladatait, és végigvezeti a gyermekeket a kreációs fázisokon az irodalmi és grafikai szerkesztéstől a nyomóforma és a nyomat elkészültén, a kötészeten át egészen a raktárig, majd a könyvesboltig, sőt saját könyvbemutatót is szervez nekik a városi könyvtár dísztermében.Eközben érthető magyarázatokat kapnak Gutenberg mester mozgatható betűelemeiről és a Photoshopról, Kájoni bácsi csíksomlyói dúcairól és a CTP technológiáról, az ezerszínű rajzok és a fekete, cián, bíbor, sárga kapcsolatáról, a puha- és keménytábláról, a szennycímlapról és a nyomda Bodri nevű házőrzőjéről – amiről csak tudni akarnak és kérdeznek. Készül egy Műhelynapló című, a foglalkozások különböző szakaszait dokumentáló és összegző kiadvány is, amelyet aztán minden, A könyv útjára lépő gyermek megkap, az elkészült könyvével együtt. Minket, felnőtteket a hét végére kissé igénybe vesz, de azért jó móka.És hogy kiről vesszük a mintát? Látja, ahogy fentebb mondtam: biztos láttunk már tucatjával ilyen akciókat, de mégis mi találjuk ki, az irodalmi szerkesztőtől a gépmesterig mindenki bedobja az ötletét, elképzelését a közös halomba, abból alakul ki a program.

Mindig fölkapjuk a fejünket, hogy újabb és újabb díjakat vesznek át. Milyen érzés ezekről értesülni, átvenni?

Jó érzés, nyilván mindenkinek kedves, ha megdicsérik a munkáját, a szakmától pozitív megerősítést kap arról, hogy jó az irány, amerre halad. Az is jó benne, hogy az elismerés mindenkié, aki dolgozott az adott könyv létrejöttén. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet szakmai zsűrije az év legfontosabb ötven gyermekkönyve közé sorolta, illetve a Szép Magyar Könyv versenyen, a budapesti ünnepi könyvhéten kapott oklevelet a Mért nem tudnak a fák járni? – Erdélyi cigány népmesék című könyvünk. Aztán a Lackfi János Kutyából szalonna című könyvével érdemeltük ki Magyarországon az év legszebb könyve elismerést, a zsűri fődíját. Miközben ez a kötet a Románia Legszebb Könyvei verseny döntős alkotásai közé is bejutott, és a megjelenés évében a Kultgyerekkönyvek top tízes listáján első lett.

A Csihán királyúrfi – Székely népmesék című könyvünk még csak a döntőbe jutott a Románia Legszebb Könyvei versenyben, de a Királylány a lángpalotában – Erdélyi szász népmesék már megkapta a legszebb könyvillusztrációért járó országos díjat. Vagyis elmondhatjuk, hogy Romániában és Magyarországon egyaránt elismerést kapnak a könyveink – csíkszeredai kiadóként fontos ez a többes megerősítés. Az is lényeges, hogy az ilyen elismerések megszerzése nem bizonyult valamilyen egyszeri, megismételhetetlen bravúrnak. Hogy friss hírt mondjak, László Noémi Bodzabél című gyermekvers-kötete idén az Év Gyerekkönyve Díj és a HUBBY, a Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díjának öt könyvet soroló shortlist-jén van. Vagy, említhetem, hogy a Magyar Gyermekirodalmi Intézet zsűrijének legfrissebb éves top 50 gyermekkönyv listáján három könyvünk, a Bodzabél, Szabó Róbert Csaba Vajon nagyi és az aranyásók, illetve Szőcs Margit Az összecsukható nagymama című könyve is szerepel.

Bár nincs róla oklevél, szintén a szakmai elismerések közé soroljuk, amikor neves alkotók, előadók vállalnak közösséget, közös munkát a Gutenberggel: a „versnagykövet” Kaláka együttes először a Ragyog a mindenség erdélyi gyermekvers-antológiánkhoz, majd a Lackfi-verseskötethez készített önálló albumot az általuk megzenésített versekből, Árdeli szép tánc című, friss Kovács András Ferenc-verseskötetünkhöz pedig a Sebő-együttes. Jó arra gondolni, hogy ezek a könyvek akár koncerteken, „dalolva” is eljutnak ezer és ezer gyermekhez.

Külföldi vásárokon is járnak. Mi a tapasztalata? Milyen történeteket tudna ezzel kapcsolatosan megosztani velünk?

Marosvásárhelytől Bolognáig minden könyvvásárra örömmel és bizakodva megyünk, mert újabb lehetőség nyílik a kiadó könyveinek, szerzőinek, illusztrátorainak bemutatására és népszerűsítésére. Ugyanakkor alkalmunk van részletesen megvizsgálni a nagyvilág könyvújdonságait, szakmai kérdésekben egyeztetni, illetve fordítási jogokat vásárolni – utóbbi olyan irány, amellyel hamarosan szintén jelentkezünk. Ilyen tekintetben ezek a könyves események nagyon hatékonyak, a külföldi könyvvásárok profizmusa pedig irigylésre méltó. A bolognai nemzetközi gyermekkönyv-kiállítás például mindig feltölt, itt rengeteg impulzus éri az embert, sokat tanulhat. Idén pedig a magyar pavilonnal már kiállítóként vettünk részt a vásáron, ez szintén új tapasztalatokat hozott.

Hogyan alakul a könyvkiadás, mi az utóbbi 10 esztendő tapasztalata? Például igaz az, hogy a papír 10-15 százalékos áremelkedése évenként folyamatos árversenyben, illetve veszteségben tartja a szakmát?

Nézze, talán a kelleténél is jobban tisztában vagyunk a könyvkiadást, könyvforgalmazást, magát az olvasást háttérbe szorító tendenciák problematikájával. Csak közben nem hiszünk a könyv, az olvasás válságában. Sokkal erősebben abban, hogy a mi feladatunk jó könyvet létrehozni, amely felkelti a közönség érdeklődését, kreatív, esztétikus, innovatív, vizualitásában megragadó – és akkor létrejön a kapcsolat a könyv és a fogyasztó között. Számos tényezővel kapcsolatban lehetne hosszasan panaszkodni, csak akkor nem maradni idő arra, hogy minőségi könyveket adjunk ki. Tény, hogy számos gond van, az is, hogy ezek némelyikén viszonylag könnyen enyhíteni lehetne, és ez mégsem történik meg. De tény az is, hogy saját és más kiadók könyveit is eredményesen el tudjuk juttatni az olvasókhoz, könyvesboltjainkban, igaz, hogy kis százalékkal, de folyamatosan nő a forgalom.A közelgő Csíkszeredai Könyvvásárra milyen elképzeléseket hoztak: mire készüljön a május 10-13 között Csíkszeredába látogató? Nem mellesleg ez éppen a kolozsvári könyvvásár időpontja is.

A csíkszeredai könyvvásár vendége idén Dragomán György és Szabó T. Anna, velük bizonyára nagyon sokan akarnak majd találkozni. A Tasnádi Istvánnal, Hajdú Farkas-Zoltánnal vagy Vida Gáborral való pódiumbeszélgetések szintén nagyon érdekesnek ígérkeznek. Hiba lenne lekésni a megnyitót is, mert a Sebő-együttes ad koncertet Kovács András Ferenc közreműködésével egy új Gutenberg-könyv, az Árdeli szép tánc kapcsán. Ami kifejezetten a Gutenberg programjait illeti, lesznek gyermekeknek szóló foglalkozások, Sebő Ferenc közreműködésével mutatjuk be a népmese-sorozatunkat, Kürti Andrea munkáiból interaktív tárlat nyílik, a kicsiknek könyvkötést tanítunk Adorjáni Márta képzőművész segítségével, ezen kívül meghívtuk író-olvasó találkozóra szerzőink közül László Noémit, Szabó Róbert Csabát, Zsidó Ferencet, Szőcs Margitot, Albert Homonnai Emőkét, Balázs Lajost. De ez csak a mi rendezvényeink vázlatos felsorolása, mindenképp érdemes előre tanulmányozni a könyvvásár átfogó programját.

Azt egyébként fölöttébb sajnálatosnak tartom, hogy a csíkszeredai és a kolozsvári könyvvásár időpontja egybeesik, a kiadók nyilván nem tudnak egyszerre több helyszínen lenni.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X