Csűry István: „A karácsony az az alkalom, amikor beenged az ember”


-A A+

„Nagyon érdekes a lelkipásztor karácsonyra való készülése, főleg lélekben. Kettősség van bennünk: ünnepelni is szeretnénk, hiszen emberek vagyunk, mint mindenki más, de talán ilyenkor vagyunk a legjobban elfoglalva. Nagyon sok szolgálat van, s nemcsak igehirdetői szolgálat, hanem ilyenkor várják el az emberek, hogy utánanézzünk a gyermekeknek, az időseknek, és a családok meglátogatása is fontossá válik.” – osztotta meg velünk Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

Karácsonyra hangolódva arra kértünk néhány ismert erdélyi személyt: meséljék el, miként teremtenek otthonukban, környezetükben és lelkükben ünnepi hangulatot, hogyan készülődnek szeretteikkel a karácsonyra. Elsőként Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójával, majd a Szomszédnéni Produkciós Iroda humoristáival és Keresztes Ildikó énekesnővel beszélgettünk. Interjúsorozatunk további részeiben erdélyi származású művészeket és sportolókat kérdezünk.

„Szerintem egy kapu a lélek sorsában a karácsony, Jézus születése, az ég jelképesen megnyílik, Isten elküldi az ő egyszülött Fiát a földre, tehát a Földön valami új kezdődik, és ez rávetül minden helyzetre.” – elmélkedett a püspök. A maga részéről, a közel negyven év alatt, mióta a lelkészi pályán van, az ige, a Szentírás üzenetére igyekszik helyezni a hangsúlyt. „A Szentírás egyre jobb és mélyebb ismerete olyan helyzetet teremt, amely engedi megismerni önmagamat. Mit bírok, mennyi az, amit vállalhatok. Fiatal lelkipásztorokkal, de velem is előfordul, hogy túlvállaljuk magunkat. Ez mindig érezhető, akár a szolgálat minőségében, akár az eredményességében – vélekedett Csűry István, aki szerint ilyenkor az is felmerül, hogy többet vár az Isten is tőle, a gyülekezete, a közössége is számít rá, valamint a családja is. Hosszú évtizedek alatt jutott el oda, hogy érzi, melyek azok a „túlvállalások”, amelyekre még jut ereje és energiája ebben az időszakban.

Fontosnak tartja, hogy Isten igéjével ne alkalomszerűen találkozzunk, például karácsonykor, hanem az ünnep inkább egy folyamat kiemelkedő része legyen. Számára elengedhetetlen, hogy tudja előre, karácsonykor mely gondolatokról fog beszélni. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy nem ő kell szóljon, hanem az Isten akar szólni általa, és elsősorban a Szentírásból: így, amikor alkalmazza az Isten szavát, akkor abból érezhető, hogy karácsony van, és a karácsonyról hogyan szól az Ige, magyarázta a püspök. A nagy ünnepekre megírandó pásztorlevekkel egyébként legalább másfél hónappal előbb elkezd foglalkozni, már november derekán karácsonyi gondolatokat forgat magában, mintegy magával hordozza a gondolatsort – tudtuk meg.

Az ajtód előtt állok

Az idei karácsony kiemelkedő gondolata a Jelenések könyvének harmadik része: „Az íme az ajtód előtt állok” gondolat. A karácsony tényleg egy ajtónyitás: kopogtat az Úr, és én, az ember, kinyitom – mondta Csűry István. Hozzátette: nem igaz, hogy a hívő ember karba tett kézzel várja, hogy csodák történjenek, ez egy tevőleges dolog, ki kell nyitni azt az ajtót: „rá kell tegyem a kezemet a kilincsére, lélekben meg kell nyitnom az ajtót, azt, aki ott van az ajtó előtt, be kell engednem. Nagyon nagy dolog az, hogy milyen lélekkel várom az érkezését, illetve milyen vendégfogadó vagyok, hiszen van olyan is, aki csak megáll az ajtóban, és azt mondja: gyorsan beszéljük meg a dolgokat és mehetsz tovább. A karácsony az az alkalom, amikor beenged az ember” – hívta fel a figyelmünket Csűry István, aki a karácsonyi összegzés fontosságát is kiemelte: az embernek lélekben tudnia kell összegezni, hogy ne csak a hiányokat, hanem azt is számba vegye, ami meglett, bekövetkezett, mert abban vannak Isten ajándékai. A karácsony a megtérés, pontosabban a „feltérés” ideje is, amikor az emberi, horizontális síkról a vertikális síkra, a megnyíló égre nézünk – magyarázta a püspök.

Szerinte „a világ legnagyobb gondja és egyik legnagyobb problémája, hogy igyekezne jobban, szebben, áldottabban élni, viszont ezt a nagyon egyszerű dolgot, a fölfelé való tekintést, az istenkeresést, nem tudja megtenni. Az égi, a mennyei nagyon sokszor népmesei elemnek tűnik, pedig egyáltalán nem az, mert az a világ, ami végtelen, ami más, mint a földi, az valóban egy más, létező dimenzió. Karácsonykor ez a más, létező dimenzió akar bejönni az életünkbe, és megmutatkozni” – világított rá.

Családban, gyülekezetben ünnepel

Csűry Istvánnak nagycsaládja van, négy gyermeke, akik közül ketten még szüleikkel élnek, így náluk is van „angyalvárás”. Az angyal szó küldöttet jelent, s a püspök szerint mi, emberek egymásnak is küldöttei vagyunk. Természetesen meg is ajándékozzák egymást s több alkalommal találkozik a család. Mivel Csűry Istvánnak szórványgyülekezete van, oda is el kell jutnia, nincs arra mód, hogy a nagy család együtt legyen, de felesége szüleivel Nagyszalontán, nagylányával pedig Nagyváradon ejtik meg a családi együttléteket. Fontos a karácsony esti istentisztelet, oda például unokája is eljön szavalni, s ott is együtt vannak. Névnapja alkalmából is köszöntik Csűry Istvánt, aki elárulta, nem szereti, ha őt ünneplik.

Nem szeretik a cicomát, a fényfüzéreket, a karácsonyfát ellenben együtt díszítik, olykor megsiratják az eltört, kedves díszeket. Gyertya és csillagszóró kerül elő náluk, és lucfenyő, amelynek az ezüstfenyővel szemben illata van, árulta el püspök, aki azt is elmesélte: „az angyalvárást terülj-terülj asztalkám követi, a család nőtagjait ez jobban megterheli, én ez alól fölmentést kapok, éppen ezért talán több időm van arra, hogy készüljek, elcsendesedjek, bár a karácsonyi konyhai részhez egyébként sem tudok hozzászólni. Nincsenek babonáink, hogy mit együnk, mit ne, mindent eszünk és iszunk, persze mértékkel.”

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X