Szakiskolába kényszerítik a gyengén teljesítő tanulókat: összefoglaltuk a reakciókat


-A A+

Megosztja a közvéleményt az a tanügyminisztériumi rendelet, miszerint a jövő tanévtől csak azok a tanulók vehetnek részt a líceumi helyekért folyó versenyben, akiknek a nyolcadik osztály végi átlaga (melynek 80 százalékát a képességvizsgán elért média és 20 százalékát a gimnáziumi átlag adja) eléri legalább az ötöst, és a többiek kötelező módon szakiskolába vagy duális oktatásba kerülnek. Összegezzük az érintettek véleményét.

A tanügyi szakembereknek és az érintetteknek egy része úgy véli, ez a rendelet az oktatás minőségét hivatott növelni, mások pedig úgy látják, az intézkedés csak tovább mélyíti a szakadékot a két típusú oktatás között. Portálunknak Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes korábban például arról beszélt, hogy a líceumi felvételi szigorítása miatt magyar – és más nemzetiségi – líceumi osztályok kerülhetnek veszélybe a szórvány megyékben.

Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes viszont támogatja a módosítást, úgy gondolja, hogy ezzel javulni fog az oktatásnak a minősége. A tanfelügyelő-helyettes hozzátette, ezzel együtt a szakoktatást támogatja, szerinte ugyanakkora értéket képvisel egy szakember, mint egy diplomával rendelkező.

A diákok ellenzik

Nem így látja az Országos Diáktanács, amely felháborítónak tartja a rendeletet. Közleményükben úgy fogalmaztak, a politikai osztály „intézkedéseivel leépíti az oktatási rendszert, csak nyilatkozatok szintjén kezeli prioritásként ezt a területet”. A diákszervezet ugyanakkor fekete karszalagos tiltakozást hirdetett a tanévnyitóra. 

Az Országos Diáktanács véleményét osztja a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) is. A diákszervezeteket felháborította a rendelet, amivel szerintük a tanügyminisztérium azt sugallja, hogy a szakoktatásban résztvevő diákok másodrendűek, és egyúttal elbátortalanítja a képességvizsgán jó eredményt elért diákokat, hogy szakiskolába iratkozzanak – hiszen szaktársaik zömében olyan diákok lesznek, akik gyengébb tanulmányi eredményt értek el.

„Valójában ez a rendelet csak elmélyíti azt a szakadékot, ami egyébként is létezik az elméleti és a szakiskolai oktatás között, és továbbra is erősíti azt a látszatot, miszerint a társadalomban a szakiskolai oktatás alárendelt viszonyban áll az elméleti oktatáshoz képest” – véli Domokos Ferenc, a MAKOSZ elnöke. Tapasztalata szerint jelenleg a szülőktől elkezdve a diákokon át mindenki az elméleti líceumokat látja kívánatosabbaknak, pontosan azért, mert a társadalom és az oktatási rendszer is azt erősíti, hogy a két oktatási forma nem egyenrangú, az egyik jobb, mint a másik.

„A szakoktatásba nem egy törvény meghozatalával lehet bevonzani a diákokat, úgy, hogy egyszerűen rájuk kényszerítjük” – fogalmazott a Maszolnak a diákvezető, aki szerint a szakpolitikusoknak a szakoktatás erősítésén és népszerűsítésén kellene dolgozni, nem pedig elrettenteni azon diákokat, akik szakmát szeretnének tanulni.

A szülők támogatják

Csiky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, a Szülői Egyesületek Országos Szövetségével közösen döntöttek az intézkedés támogatása mellett – az országos szülői szövetség részt vett azon a bizottsági vitán, amelyen véleményezték a tanügyminisztérium javaslatát. Több szempontból támogatják a líceumi felvételi szigorítását, de ők elsősorban a kisebbségi magyar oktatást tartották szem előtt, magyarázta Csiky Csengele.

Rámutatott: az elmúlt öt évben a magyar diákok mindössze 50 százalékának sikerült az érettségije, a sikertelenül érettségizők 80 százaléka pedig szaklíceumban végzett. Magyarázata szerint olyan szaklíceumokról van szó, amelyek átminősített szakiskolák, azaz a valamikori szakiskolák líceummá alakított változatai, ahol a tanulók érettségikötelesek. Ám úgy látja, szaklíceumba és szakiskolába általában azok a gyermekek mennek, akik nem akarnak továbbtanulni, hanem szakmát és mesterséget szeretnének elsajátítani, és nem az elméleti oktatás irányába éreznek elhivatottságot.

A magyar szülői szövetség elnöke szerint a számítógépes elosztás szerint eddig is a gyenge átlaggal rendelkező tanulókat sorolták a szakoktatásba, mert itt eleve kevés a jelentkező, ezért úgy értékeli, hogy a rendeletben leírtak eddig is léteztek a gyakorlatban, most csupán annyi változott, hogy törvénybe foglalták mindezt. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az 5-ös átlag alatti jeggyel elméleti osztályokba került gyermekek az 5–8. osztályos lemaradást nem tudják behozni középiskolában sem, így sikertelenül érettségiznek. Ezért is tartja fontosnak a differenciált érettségi bevezetését a szaklíceumokban, fűzte hozzá Csiky Csengele.

Johannis is megszólalt

A Daniel Breaz ügyvivő tanügyminiszter szignójával ellátott rendelet múlt csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de pénteken már az államelnöki hivatal is bírálta. Többek között azt hangsúlyozta, hogy az intézkedés szegregál, nincs tekintettel a tanulók egyéniségére. „Figyelmen kívül hagyja, hogy az országos képességfelmérő vizsga nem egy alkalmassági teszt, nem tükrözi a gyerekek sajátos készségeit, sem azt, hogy a tanulók milyen pálya felé irányulnának később” – fogalmazott az államelnöki hivatal közleménye.

Az oktatási minisztérium ugyanakkor hárította a vádakat: a szaktárca meglátása szerint a rendelet lehetővé teszi azoknak a gyerekeknek a számára, akik nyolcadik osztály végén nem érték el az 5-ös átlagot, hogy kitanuljanak egy szakmát, és nem fosztja meg őket attól a lehetőségtől, hogy később leérettségizzenek.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X