• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6644 LEI
    • 1 USD = 4.0999 LEI
    • 1 GBP = 5.2406 LEI
    • 100 HUF = 1.4502 LEI

Mi lesz veled, csíkszeredai kulturális élet?


-A A+

Hetek óta foglalkoztatja a Csíkszereda által fenntartott kulturális intézmények dolgozóit, valamint a város és környékének kultúraszerető lakosságát az a polgármesteri hivatal által tervezett átszervezés, amely a többség szerint elhamarkodottan és a megfelelő párbeszédet nélkülözve indult el. A Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes működését a helyi költségvetésből biztosítják, ezért érzékenyen érinti az intézményeket, hogy a város 2018-tól szorosabbra húzná a nadrágszíjat.

Megkerestük az érintett intézmények vezetőit, és igyekeztünk az ott dolgozókat is megszólaltatni. Elsőként Ráduly Róbert Kálmán polgármestert kértük meg, hogy összegezze, milyen döntések születtek eddig, illetve a továbbiakban mire számíthat a körülbelül száz főt foglalkoztató három intézmény munkaközössége.Az eddig megtett konkrét lépések eredményeként novembertől nyolc személy került át a kulturális intézményektől a városházához, akiknek a feladatai most körvonalazódnak, de az már biztos, hogy nekik nagy szerepük lesz a város kulturális eseményeinek szervezésében, kézben tartásában, valamint azok népszerűsítésében.

Az átalakításokat a polgármester anyagi okokkal magyarázza, mint mondta, a jövő évtől esedékes 25 százalékos kötelező közalkalmazotti béremelés mellett nem tudja a város azt a finanszírozást nyújtani, mint amire eddig lehetősége volt.

Több pénzt kellene hoznia a kultúrának 

Mindegyik intézménynél átvilágítás zajlott, különös tekintettel a bérköltségekre, a városháza számára pedig új kép alakult ki az intézményi gazdálkodásról – tudtuk meg a polgármestertől.

„Úgy érezzük, hogy néhány dolgot másképp kéne csinálni, látni kell, hogy az utóbbi években az intézményeink költségvetési támogatása látványosan növekedett, közben a város bevételei egyáltalán nem nőttek, helyenként még zsugorodtak is. Úgy gondolom, hogy mi nem nézhetjük karba tett kézzel, hogy a város miként kerül a fizetésképtelenség állapotába. A pillanat amúgy is kedvező, hiszen a Csíki Játékszín menedzseri megbízását ellátó igazgató nyugdíjazás előtt áll, és nekünk is pontosan kell tudnunk, hogy az új menedzsert milyen pályára és milyen forrásokkal várjuk” – ismertette a döntés okait az elöljáró.Nyolc személy került át a városházához a rendezvényszervező csapatba, amelynek a város 2018-as kulturális, sport és szabadidős naptárát kell elsőként elkészítenie, ezt legkésőbb november végén el kellene fogadnia városnak is, hogy 2018-ban már ne legyen szükség annak megváltoztatására.

Ráduly Róbert Kálmán egyik legfontosabb célkitűzésnek tartja továbbá a kultúrmecénás program kidolgozását, amely szintén a nyolctagú csapat feladata lenne, ugyanakkor azon tételes változásoknak is be kellene következnie, ami a városban zajló bárminemű kulturális események áttekintését és követését teszi lehetővé.

„A nyolc személyből hatan foglalkoznak majd a tulajdonképpeni kulturális élet szervezésével, a fennmaradó két munkatárs közül az egyikük az összes intézmény személyzeti ügyeit látja el, míg a másik kolléga – aki a múzeumtól került át és építész – feladata a város fontos épületeinek, műemlékeinek állagmegőrzésére való figyelés lesz. Ez a hat ember megtartja azt a munkát, amivel eddig is foglalkozott. Úgy gondolom, hogy ebben a történetben az nem tud azonosulni a fejleményekkel, aki attól tart, hogy ezentúl jobban számon kérik a munkáját. Az, aki eddig is dolgozott keményen, ezután sem kell többet teljesítsen” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, hogy a csapatnak a Csíki Moziban alakítanának ki irodát, amely egyúttal turisztikai információs központ, és bizonyos értelemben városimázs-iroda is lenne.

 „Azt szeretnénk, hogy egyértelmű és világos legyen a díjszabás, és azt is, hogy a város által üzemeltetett felületeken ne lehessen másként rendezvényt szervezni, csak belépő díjjal. Fontos továbbá, hogy interneten is hozzá lehessen férni a jegyekhez. Nyilván ezzel a díj- és árszabás-politikánkat is szeretnénk érvényesíteni, minden téren. A törvényes előírásoknak és a város kulturális elvárásainak egyaránt meg akarunk megfelelni” – részletezte Ráduly.

„Figurázna” a polgármester

A város határain túlnyúló változások is felmerültek az átszervezéskor, Gyergyószentmiklós ugyanis nehezen tudja fenntartani a színházát, ezért a csíkszeredai városvezetés felajánlotta, hogy a Figura Stúdió Színházat vonják össze a Csíki Játékszínnel.

„Ami engem illet, nagyon komolyan gondoltam. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati diplomácia arra kötelezett elsősorban, hogy a polgármester úrnak tegyem ezt az ajánlatot, hiszen tőle értesültem arról, hogy már idénre is, a költségvetés elfogadásakor sajátos vita alakult ki a Figura finanszírozásával kapcsolatosan. Voltak olyan hangok, amelyek azt kérdezték, hogy van-e szükség Gyergyószentmiklóson a Figurára. Akkor azt mondtam, hogy törjünk ki közösen előre. Ebben az integrációs folyamatban a népesebb színészkar lehetőséget nyújthat arra, hogy több és még jobb minőségű előadással tudjunk előrukkolni. Mert nem mindegy, hogy 18 vagy 30 színész van egy társulatban” – indokolta meg az elképzelést a polgármester.

Hozzátette, hogy a székelyudvarhelyi elöljárókkal és a gyergyóiakkal is tárgyalnának, utóbbiakkal akkor is, ha úgy döntenek, hogy megtartják a Figurát.

„Szeretnénk azt megbeszélni, hogy mi mennyi. A Csíki Játékszín működési keretét az udvarhelyi színház apanázsához igazítanánk, mert azt gondolom, hogy a két város között nincs lényeges különbség. És hozzátenném, hogy gazdasági szempontból Székelyudvarhely azért erősebb, szerteágazóbb lábakon áll, mint Csíkszereda, ezért nem természetes, hogy mi kétszer akkora apanázzsal működtetjük a színházunkat, mint ők” – magyarázta Ráduly, aki szerint eljött annak az ideje, hogy a Székelyföldön működő színházak vezetői leüljenek és összehangolják a tevékenységüket, előadásokat cseréljenek, amivel jelentősen lehetne a produkciós költségeket csökkenteni, az előadáskínálatot pedig növelni.

„Azt gondolom, hogy a Tomcsa Sándor és a Figura, de még a Tamási Áron színház előadásaira is lenne igény Csíkszeredában és ezáltal eljuthatnánk oda, hogy mindenki kevesebb előadást készítene otthon, többet tenne be a közösbe és egészséges körforgással még egyfajta jó irányú verseny is kialakulhat” – zárta mondandóját a polgármester.

A színházi évad mindenek előtt

A Csíki Játékszínnél kihívásként tekintenek erre a helyzetre és megpróbálják a körülményeket áthidalni, ami azonban nem könnyű feladat – mondta Parászka Miklós színházigazgató, aki az egyik legnagyobb gondként a közönségszervező munkatárs évad közben történő távozását nevezte meg.

„Szerencsére már körvonalazódik a kompromisszum, miszerint annak ellenére, hogy nem a mi kötelékünkben dolgozik ezentúl, azért folytathatja a tevékenységét. A most alakuló csoportnak a munkaviszonyai, munkafeltételei csak most kezdenek kirajzolódni, míg nálunk óramű pontossággal kiszámítva dübörög a színházi évad, nekünk ezt nem lehet leállítani. Tehát az én perspektívámból a legfontosabb, hogy az évad végéig tekintsünk előre, hogy minden, amit megígértünk az óriási közönségtáborunknak, azt be tudjuk tartani” – magyarázta a Maszolnak a rendező, színházigazgató.Az évad megtorpanása szerinte „óriási blamázs és gazdasági bukás lenne” a színház számára, ezt a következő éves költségvetés kialakításánál is figyelembe kell venniük, a menedzseri terv erre garanciákat tartalmaz. Parászka Miklós meglátása szerint a józan ész, a belátás és Csíkszereda, valamint környékének a kulturális érdekei is ezt kívánják.

A tavalyi évadban több mint 51 ezer néző látogatott el a színházba, ami a színházigazgató szerint a 37 ezres lakosságú Csíkszereda színházának imponálóan magas szám.

„A bérleteseink száma is nyolcezer körül van, a vidéki és az ifjúsági bérleteseket is beleértve. Ez tömegérdeklődést jelent a városban, és az elmúlt 19 évnek az egyik eredménye, hogy ilyen mélyen gyökereznek a színházba járási szokások” – tette hozzá az igazgató.

A csíkszeredai színházmodell

Egy díszletes és egy ügyintézői állás is megszűnt a színháznál novembertől, amelyekkel kapcsolatban Parászka Miklós elmondta, hogy annak idején, amikor 1998-ban megtervezték a színházat, akkor reformmodellt alkottak meg. A hagyományos színházi szerkezetben a művészszemélyzet és a háttérszemélyzet aránya egy a kettőhöz, tehát a háttérszemélyzet létszáma minimum kétszerese a művészszemélyzetnek.

„Mi olyan intézménymodellt építettünk fel, hogy egy művész mögött egy háttérember van. Tekintetbe vettük ugyanis a város méretét és anyagi lehetőségeit. Ezt úgy is lehet nevezni, hogy a csíkszeredai modell, amely összevont szerepköröket és munkafeladatokat jelent. A munkaköri leírások összetettek, emiatt egy ember kivonulása nemcsak egy funkció megszűnésével jár. Ezeket nekünk most valamilyen módon mind be kell foltoznunk, vagy további feladatkör-összevonásokat végrehajtanunk. Ezen dolgozom most” – tájékoztatott Parászka Miklós.

Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a színház működtetéséhez mindig kell anyagi és szellemi kapacitás, és csak aszerint lehet egy színházat felépíteni, hogy mekkora tőke áll a város rendelkezésére. „Ha most ez regresszióba hajlott, akkor nekünk meg kell próbálnunk megkapaszkodni. Nem tudok mást mondani. Nem támogatom sem az önfeladást, sem a konfrontációt” – mondta.

A gyergyószentmiklósi Figura Csíkszeredába költöztetésével kapcsolatban elmondta, hogy nincs a változások ellen. Úgy gondolja, hogy az él, ami fejlődik, és ami fejlődik, annak változnia kell.

„Bármilyen irányba lehet továbbfejlődni, csakhogy ezeknek hallatlanul körültekintően és átgondoltan kell történnie. Én egyelőre úgy veszem, hogy ez egy ötlet. A gondolattal el lehet játszani, de minden tényezőt, köztük a művészi profil kérdését, az anyagi lehetőségek kérdését is meg kell tárgyalni. Most amikor a gazdálkodási fegyelem erősítése a kérdés, akkor hogyan tudunk egy ilyen expanzív lépést megtenni? Tehát ezek mind olyan kérdések, amelyeket pontról pontra haladva, tárgyilagosan, termékeny párbeszédet folytatva, együtt gondolkodva lehet tisztítani” – mutatott rá Parászka Miklós.

A múzeum nem foglalkozik majd filmes programokkal

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy hosszú tárgyalásokon vannak túl a városháza munkatársaival, ahol tételesen elhangzott, hogy nehéz gazdasági év következik az országos fizetésemelések miatt, amit a helyi büdzséből kell finanszírozniuk.

„Nagyon messziről indultunk, ami azt jelenti, hogy eredetileg jóval nagyobb személyzeti megszorítást terveztek. A múzeum érdekeit is figyelembe véve a többfordulós tárgyalások eredményeként én azt hiszem, hogy ésszerű kompromisszum született: három állást szerveztünk át a polgármesteri hivatalhoz. Az egyik egy kommunikációs szakember, a másik egy építész, míg a harmadik egy üres állás, amire egy történészt terveztünk felvenni. A kommunikációs kollégát igyekszünk pótolni, a munkatársak egymás között megosztva veszik át a feladatokat. Az építésznek összetett munkája lesz, de ő a Mikó-várra továbbra is fog figyelni a városházáról” – vázolta fel a novembertől előállt helyzetet a múzeumigazgató.Arra a kérdésünkre, hogy a megszorítások milyen változásokat hoznak a múzeum életében, Gyarmati Zsolt azt mondta, hogy filmekkel már nem foglalkozik a múzeum 2018-ban.

„A kultúrakedvelő közönség megszokhatta már, hogy közel tíz éve – mozi hiányában – a Csíki Székely Múzeum saját kezdeményezésére igyekezett betölteni valamilyen módon ezt a szerepet. Évente három-négy filmes eseményt szerveztünk. Ezeket valószínű vagy nem lesz, aki csinálja, vagy meg kell találjuk a helyüket a beinduló moziban. Ezeknek egy része ingyenes volt, de a polgármesternek az a határozott elképzelése, hogy semmi ne legyen ingyen, így a filmek sem. A többi programunkkal kapcsolatban decemberben körvonalazódnak pontosabban a tények” – tudatta Gyarmati Zsolt.Kifejtette, hogy a tárgyalásoknak sajátos ritmusa, sebessége volt, de hiányosságként tartja számon azt, hogy menetközben nem írtak le semmit. Szavai szerint a feszített ritmust érezték a kultúrában dolgozók, akik érthető módon úgy érezték, hogy veszélybe került a komfortzónájuk.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük András Mihályt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatóját is, ő azonban azt válaszolta, hogy nem kíván nyilatkozni.

Félelem és tanácstalanság

A kialakult helyzet miatt a kulturális intézmények legtöbb munkatársának is megvan a maga véleménye, és sajnálatos módon a félelmük is. Nevüket vállalni nem kívánó kulturális intézményi munkatársak szerint elsősorban az átszervezés módjával van a legnagyobb baj.

Azt nehezményezik, hogy nem volt és nincs párbeszéd, és úgy érzik, emberhez nem illő módon nyomják le a torkukon a változtatásokat. A munkatársakat bántja, hogy hagyják, hogy így történjen, de úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva a helyzetnek.

Az online közösségi felületeken olvashatóak az érintettek hozzászólásai, akik mind leírják, hogy értik a változások okát, azonban a módszerekkel nem tudnak azonosulni, még akkor sem, ha jó ötletnek tartják, hogy a sepsiszentgyörgyi sikeresen működő városimázs irodához valamelyest hasonlót hoznak létre a Csíki Moziban. Az érintettek szerint a városi tanács tagjai nem értették meg, hogy mit szavaztak meg a legutóbbi testületi ülésen, mert nem az ő hibájuk ugyan, de nem látnak bele a kulturális intézmények bonyolult működési rendszerébe.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X