Egységes bértörvény: közalkalmazotti fizetésemelések pénzfedezet nélkül?


-A A+

A parlament elfogadta ugyan a múlt héten az egységes bértörvényt, de a koalíció máris megszegte a kampányban tett ígéretét: július elseje helyett csak jövő januártól nőnek a fizetések a közszférában. A kormánypártok gyakorlatilag beismerték, hogy az ígéreteikre idén nincs fedezet, de arra sincs garancia, hogy a jogszabály alkalmazására jövőre már lesz költségvetési keret. Nem ez volt az első eset, hogy a közalkalmazotti béremelésre tett korábbi ígéretek papíron maradtak.

Victor Ponta korábbi miniszterelnök kormánya is egyik fő céljának tekintette az egységes bértörvény elfogadását. Az akkori munkaügyi miniszter, Rovana Plumb által kidolgozott jogszabály 20 és 70 százalék közötti fizetésemeléseket ígért. A törvény parlament elé terjesztését azonban a tárcavezető folyamatosan halogatta. Igaz, a Ponta-kormány sürgősségi rendeletekkel több kategória bérét is emelte – először is a magas rangú tisztségviselőkét, és csupán röviddel a kabinet leköszönése előtt növelték meg az orvosok és a tanárok fizetését.

A Sorin Câmpeanu által vezetett ideiglenes kormány idén a szociáldemokraták a parlamentben 10 százalékkal emelték valamennyi költségvetési alkalmazott fizetését. Dacian Cioloș technokrata kormánya idején az egységes bértörvény ismét napirendre került. Az új kabinet ejtette Rovana Plumb törvényét, arra hivatkozva, hogy az költségvetésileg kivitelezhetetlen. Cioloș olyan jogszabályt akart, amely szem előtt tartja Románia gazdasági és költségvetési lehetőségeit.

A törvényből azonban ez esetben sem lett semmi. A kormány technokrata munkaügyi minisztere, Ana Costea készített ugyan egy jogszabály-tervezetet, ám mielőtt azt még egyeztette volna az érintett minisztériumokkal, a bérrács eljutott a sajtóhoz, így kiderült, hogy a tanárok bére csökkent volna, az egészségügyi alkalmazottak pedig fizetése pedig csak néhány lejjel emelkedett volna. A botrány miatt Ana Costea lemondott tisztségéről.

A következő technokrata munkaügyi minisztere, Dragoș Pâslaru nem bajlódott a törvényekkel: két sürgősségi kormányrendeletet adott ki a bérek emeléséről, ám ezek sem elégítették ki a költségvetési alkalmazottak igényeit. Az első rendelet széles dolgozói kategóriákat hagyott ki, a fizetésemelés pedig 1 és 50 százalék között változott, vagyis sok esetben ismét csak néhány lejjel nőttek volna a bérek, a második pedig elsősorban a minisztériumi dolgozók béreire vonatkozott.

Választási csali?

A tavalyi parlamenti választások előtt a szociáldemokraták egyik fő kampányígérete ismét az egységes bértörvény kidolgozása és elfogadása volt. Hat hónapon át látványos ígéreteket tettek, nyugati bérekkel csábították az 1,2 millió közalkalmazottat, és mindenkit biztosítottak arról, hogy a költségvetés elbírja a jócskán megemelt béreket. Ráadásul pontos, 2022-ig terjedő időrendet is kidolgoztak a fizetésemelésekre.

A tervezet szerint július elsejétől valamennyi közalkalmazott bére 25 százalékkal emelkedett volna, 2018 januárjától az egészségügyi dolgozók fizetését pedig egyből megduplázódott volna. A törvény el is fogadta a parlament, csakhogy a kormánykoalíció úgy módosította, hogy a béremelések csak jövőre lépnek hatályba.

Az újabb ígéretek

Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter szerint négy törvényváltozat közül választották ki azt a jogszabályt, amelynek értelmében a közalkalmazotti bérek nem idén július elsejétől, hanem csak 2018 januárjától emelkednek, egységesen 25 százalékkal, majd jövő év március elsejétől a pedagógusok fizetése további 20 százalékkal, az orvosoké és asszisztenseké pedig 75 százalékkal lesz nagyobb.

Ez a módosulás természetesen felháborította a szakszervezeteket. A pedagógusok bére eredetileg ugyanis 2017 júliusától 20, 2018 januárjától pedig további 30 százalékkal emelkedett volna. A két szakaszt később összevonták, így a pedagógusok fizetése jövő év január elsejétől 50 százalékkal lett volna nagyobb. Ez már önmagában a kormányprogram megszegését jelentette.

A parlamentben elfogadott törvény szerint a jelenleg 1450 lejes minimálbér 2022-ben 2500 lej lesz. Az állam a bruttó nemzeti össztermék 9 százalékát fordítja majd bérezésre, a baj ebben viszont csak az, hogy az állam összes bevétele nem haladja meg a bruttó nemzeti össztermékre számított 28 százalékot – vagyis ennek egyharmadát viszik majd el a fizetések.

A törvény értelmében a kisebb bérek nagyobb arányban nőnek a magasabb fizetéseknél, így a költségvetési alkalmazottak esetében a legkisebb és a legmagasabb bér közötti arány a jelenlegi egy a tizenötről egy a tizenkettőre csökken.

Az egészségügyi személyzetnél 2018-tól kezdődően jelentősen megemelkedne az orvosok és asszisztensek alapbére, így például a sürgősségi osztályon dolgozók fizetése 3600 eurónak felelne meg, az itt dolgozó rezidens pedig havi 1200 eurónak megfelelő bért kapna.

A közoktatásban dolgozó pedagógusok alapbére 90 és 150 százalékkal, a felsőoktatásban foglalkoztatottaké pedig 33-125 százalékkal növekszik. A költségvetési alkalmazottak üdölési utalványokat kapnak, ezek értéke az országosan garantált minimálbérnek felel meg. Az ebédpótlék két minimálbér összegével lesz majd egyenlő.

A doktorátussal rendelkező alkalmazottak fizetését az országos minimálbér 50 százalékával egészítik ki, ha az érintett tevékenységét a doktori címnek megfelelő területen végzi.

Sztrájkok körvonalazódnak

Az Oktatási Szabad Szakszervezetek Föderációja szerint a szakszervezeti tagok feltehetően június 12-étől általános sztrájkba lépnek. Az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet alelnöke, Iulian Pope szerint bizonyos egészségügyi dolgozói kategóriák jövő év januárjától anyagilag rosszul járnak, elsősorban az ápolókról valamint az asszisztensek egy részéről van szó. Ugyanakkor az egészségügyben mindenki rosszul jár azzal, hogy – a kormány ígéretei ellenére – a pótlékokat korlátozták. „Királynőből az egészségügy Hamupipőkévé vált” – összegezte az ágazat elégedetlenségét a szakszervezeti vezető.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X