Hantz Péter Budapestet hibáztatja kürtőskalács-ügyben


-A A+

Románia nemzeti termékként kívánja regisztrálni a kürtőskalácsot. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület egykori ügyvivője, Hantz Péter szerint a kürtőskalácsot nem a románok akarják „ellopni” a magyaroktól, hanem a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium „tájékozatlan és ostoba tisztségviselői akadályozták és akadályozzák, egyik nemzeti süteményünk magyar termékként történő” regisztrációját – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásából.

Mondvacsinált okok

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 óta próbálja elérni, hogy a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké nyilvánítsák. A román mezőgazdasági miniszter, Achim Irimescu most hagyományos román terméknek kívánja nyilvánítani a kürtőskalácsot. A román fél ennek kapcsán egyeztetett a magyar illetékesekkel is, akik beleegyezésüket adták mindehhez – állítja a tárcavezető, aki szerint a magyarországi szakfórum elismerte, hogy a kürtőskalács román termék.

A román mezőgazdasági miniszter ezzel kapcsolatos nyilatkozatának „margójára” írott soraiban elöljáróban Hantz Péter leszögezi: minden ország szeretné hagyományos élelmiszereit az európai Hagyományos Különleges Termékek, illetve az uniós oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel, földrajzi jelzéssel ellátott termékek sorában látni, hiszen ez a turisztikai és kulturális vonzerő mellett gazdasági hasznot is jelent, a legtöbb országban tehát államilag is támogatják ezeknek a minősítéseknek az elnyerését.

Mindennek ellenére a budapesti Földművelésügyi Minisztérium ügyvédet fogadva küzdött a kürtőskalács magyar Hagyományos Különleges Termékké nyilvánításának megakadályozásáért, mondvacsinált okokra hivatkozva gáncsolta és gáncsolja ezt a folyamatot, mi több, illetékesei most beleegyezésüket adták a termék romániai Hagyományos Különleges Termékként történő bejegyzéséhez.

25 – vagy 250 év?

Hantz Péter a magyarországi ellenkezést a magyarországi szakminisztérium teljes tájékozatlanságával, illetve személyes okokkal, pontosabban a minisztérium egyik főosztályvezető-helyettesének önkényeskedésével magyarázza.

A magyarországi Földművelődésügyi Minisztérium értetlen módon, a gyengébb minőségű és így olcsóbb termékeket előállító kalácssütők nyomására egy visszautasított regisztrációs dokumentum felterjesztését erőltette. Ehhez viszont a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület nem kívánt hozzájárulni. A kürtőskalács eredeti receptje vaj, tej és tojás használatát írja elő, de sokan mindezt étolajjal és aromákkal helyettesítik.

Szerencsére azonban nem létezik 25 évnél régibb, olyan kürtőskalács recept, amely  ezeket a „pótanyagokat” tartalmazná, márpedig a regisztráció egyik alapvető feltétele minimum 25 éves recept megléte.

A magyarországi földművelődésügyi tárca olyan abszurd érvekkel támadta a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szakértői által benyújtott dokumentumot, miszerint „a kürtőskalács csak huszonöt éve jelent meg hazánkban”. A szaktestület szerint a magyar fél feltehetően lefelejtett egy nullát a szám végéről. A tárca szerint a kürtőskalácsot azért sem lehetne regisztrálni, mert egy termékcsoportot jelöl. Ez egyrészt ilyen kontextusban nem igaz, másrészt termékcsoportot is lehet regisztrálni, lásd például a pogácsa vagy a pozsonyi kifli esetét. A minisztérium munkatársainak kifogása között szerepelt az is, hogy a kürtőskalács receptje „viszonylag tág határok közt változhat”.

Plagizált dokumentum?

A Földművelődésügyi Minisztérium által támogatott Magyar Pékek Fejedelmi Rendje olyan, részben plagizált dokumentummal szeretné hungarikummá minősíteni a kürtőskalácsot, amely súlyos szakmai hibákat tartalmaz, például összekeverték benne egy szakácskönyv címét a szerző nevével, és az elkészítés folyamatát is rosszul írták le. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szakszerű anyagát – amelyhez frissen megjelent, szabadon letölthető könyvet is csatoltak – elutasították.

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület a földművelődésügyi tárca 2014-es elutasító határozatát bíróságon támadta meg. A minisztérium ügyvédje kikényszerítette a per lezárását, a szaktestület egykori ügyvivőjét, Dr. Hantz Pétert pedig 30 ezer forintra – mintegy 430 lejre – büntették.

A földművelésügyi tárca kínai nyelvű dokumentációt is követelt, Dr. Hantz Péter szerint a kürtőskalácsról szóló alapvető információkat 19 nyelven tették közzé, a kínai mellett japánul és bengáli nyelven is.

Nem hungarikum a golyóstoll, hungarikum az akácméz

A magyar szakminisztérium negatív viszonyulását a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület álláspontjával szemben az is magyarázhatja, hogy a testület korábban kifogásolta a tárca által irányított Hungarikum Bizottság elhibázott lépéseit. Így például nem számít hungarikumnak a magyar találmány, a golyóstoll, illetve a gulyás, a korondi fazekasság, hungarikumnak minősül viszont a birkapörkölt karcagi változata, az akácfa valamint az akácméz.

A kürtőskalács történetét illetően kevésbé tájékozott politikusok azt állítják, hogy a sütemény receptjét a szlovákok lopták el. A szakolcaiak valóban regisztrálták a trdelnik nevű süteményt, de ez nem a kürtőskalács, hanem annak egy távoli rokona, amely a kürtőskalács 200 évvel ezelőtti változatához áll közel, és nincs rajta karamellizált cukormáz. Most viszont a románok könnyen ellophatják a székely kürtőskalács receptjét, főleg, hogy a román illetékesek mindent megtesznek a regisztráció érdekében, annak ellenére, hogy Hantz Péterék egyetlen, 25 évesnél régebbi nyomtatott anyagot sem találtak, amelyben románul szerepelt volna a kürtőskalács neve – ez egyébként a román etimológiai szótárakban vagy román szakácskönyvekben sem fordul elő.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X