Koronavírus Romániában: késik, pontatlan és félrevezető a hivatalos járványmérleg


-A A+



Két-háromszoros különbség is lehet a napi elhalálozások és a hivatalos tájékoztató portál által közölt esetszámok között. Esetről esetre kigyűjtöttük a valós adatokat, és közben rádöbbentünk: az esetek több mint felében a halál megelőzi a diagnózist, és olyan is csak elvétve akad, ahol a diagnózis és az elhalálozás között egy-két napnál több telik el.

A szükségállapot március 16-i kihirdetése óta a járvánnyal kapcsolatos hivatalos kommunikációt központosították. Létrejött a Stratégiai Kommunikációs Csoport (Grupul de Comunicare Strategică – GCS), amely naponta egy alkalommal közli az igazolt fertőzések számát, illetve napi több alkalommal az elhalálozási adatokat.

A GCS létrejötte óta valamennyi kormányzati szerv – elnökség, minisztérium, tárcáknak alárendelt intézmények – betűhíven közli a csoport által összeállított tájékoztatókat. Ezzel párhuzamosan kampány indult, amelynek célja meggyőzni az állampolgárokat, hogy csakis hivatalos forrásokból tájékozódjanak. Azaz lényegében egyetlen forrásból. Ezzel nem is volna baj – válság idején természetes a válságkommunikáció –, viszont a minőséget sok kívánnivalót hagy maga után: az adatok késnek, pontatlanok, következésképp félrevezetőek.

Például kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta április 9-e volt Románia legrosszabb napja – akkor szedte a kór a legtöbb áldozatot, csakhogy a hivatalos kommunikáció rátesz egy lapáttal. A GCS égisze alatt futó datelazi.ro weboldalon 28 halott jelenik meg, holott a reális szám 21. (Erről bővebben később.)

A gyanútlan olvasó azt gondolhatja, hogy a fenti grafikon napi esetszámokat ábrázol, és jó oka van erre, hiszen éppen ezt állítja a grafikon címe. Csakhogy az adatok nem a napi, hanem a naponta bejelentett esetszámokat tartalmazzák. A kettő között két-háromszoros különbség is lehet, amint azt az alábbi ábrán szemléltetjük.

Nincs naprakész áldozatstatisztika

A GCS a kórházaktól – az egészségügyi minisztériumnak alárendelt megyei igazgatóságok révén – begyűjtött adatokat közöl. Ezek gyakran nem a közlés napjára vonatkoznak, hanem több nappal vagy akár egy héttel korábbi helyzetet tükröznek.

A koronavírus-járvány újabb lökést adott az utóbbi években egyébként is lendületesen fejlődő adatvizualizációnak. Romániában is számos hasonló kezdeményezés született, és sajnos a kormányoldalak „domborítanak” ezen a téren a legkevésbé. Ugyanannyira sajnálatos, hogy a magánkezdeményezések (például itt) nagyobb hangsúlyt fektettek a vizualizációra, mint az adatokra. Sem a kormányzati portálokon, sem a médiában nem lelhető fel – legalábbis mi nem találtunk – napra lebontott adatokat az elhalálozásokról. Úgyhogy sorra vettük a hivatalos közleményeket, és esetről esetre járva elkészítettük a valós áldozatstatisztikát. 

 

A grafikán a trendvonal egyetlen szerepe érzékeltetni a napi és a naponta bejelentett esetszámok közötti különbséget

Sajnos ez a grafikon sem teljesen pontos, mivel 13 suceavai áldozatról mindössze annyit közöltek, hogy március 22. és 29. között hunytak el. Ezeket az eseteket tehát az említett nyolc napra elosztva ábrázoljuk.

Az adatok átbogarászása után kicsit más kép rajzolódik ki a romániai járvány-helyzetről. A hivatalos összesítés szerint hat alkalommal is meghaladta a húszat a napi elhalálozások száma, holott – szerencsére – ez eddig egyszer történt meg, hogy csak egy példát említsünk.

A halál megelőzte a diagnózist

Azonban az adatokat böngészve az a leglesújtóbb, hogy csak elvétve akad olyan eset, ahol a diagnózis és az elhalálozás között több mint egy nap telt el. Ennél is rosszabb, hogy az esetek körülbelül 50 százalékában a halál megelőzte a diagnózist.

Az április 10-én délutánig regisztrált 265 áldozat között 124-et találtunk, akinél a koronavírus-fertőzést az elhalálozása napján vagy az után diagnosztizálták. További kilenc esetben a diagnózis időpontjáról hallgat a hivatalos kommunikáció. Összesen tehát 133 későn felfedezett koronavírus-fertőzésről beszélhetünk, ami a teljes esetszám abszolút többsége.

Halálesetek és a vírusfertőzéssel diagnosztizált áldozatok száma napi bontásban

Milyen kezelés?!

Több esetben a vírusteszt elvégzéséhez szükséges mintát ugyanazon a napon vették le, amikor a beteg elhunyt, pedig nem egy esetben – a hatósági közlemények szerint – napokkal korábban beutalt páciensek voltak. A járvány kezdetén ez még érthető is lett volna – hiszen elsősorban más betegségekre gyanakodtak az orvosok –, csakhogy bőven akadt ilyesmire példa március végén is, amikor a koronavírus-fertőzések száma ezer körül volt, a halottaké pedig száz felé közelített.

Ugyanakkor nincsenek adataink a halál napján vett valamennyi mintáról, de több esetben a hivatalos közleményekben is megjelenik, hogy már nem élő páciensektől származtak. Feltételezhető továbbá, hogy más kórházakban is magasabb volt a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma a bejelentettnél, de ez nem derülhetett ki, mert azokat az intézményeket nem világította át a katonai parancsnokság, ahogy Suceaván tette. (Ennek nyomán „bukkant fel” március 30-án 13 áldozat, akik koronavírussal fertőzésben hunytak el az előző hét során.)

Valamennyi fent említett eset kapcsán felmerül a kérdés: diagnózis híján ezeket a pácienseket milyen betegséggel kezelték?

Ki nem tartja a lépést?

A fertőzések számától eltérően a halálesetekről a Stratégiai Kommunikációs Csoport naponta többször is közöl adatokat, ezek az adatok mégsem naprakészek. A legfrissebb közleményekben is tartalmaznak több nappal korábbi haláleseteket, ugyanakkor továbbra is számottevő a halál napján vagy azt követően diagnosztizált áldozatok száma. Nem tudni, hogy a kormányzati kommunikáció vagy a kórházak nem képesek lépést tartani a történésekkel.

A válasz csak akkor egyértelmű, amikor a diagnózist a halál bekövetkezte után állítják fel, illetve amikor már a hivatalos közlemény megnevezi a „tettest”. (Például itt.) Van példa arra is, hogy egy adott kórházban, néhány nap késéssel ugyan, de felállítják a diagnózist, mégis az esetek nyilvánosságra kerüléséig eltelik további egy hét.

Érthetetlen továbbá, hogy gyakran miért telnek el napok a pácienstől levett minta és a laboreredmény elkészülése között, illetve miért van az, hogy például a bákói kórházban képesek még aznap elvégezni a tesztet, míg ugyanez a művelet Aradon négy napot, Suceaván pedig egy hetet is igénybe vehet.

A romániai koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírfolyamunkat itt találja.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X