Koronavírus Romániában: sorra „hullanak” a kórházak a járvány nyomása alatt


-A A+



Riasztó következtetésekre ad alapot a közegészségügyi intézet által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok kissé alaposabb elemzése. Csaknem minden hatodik koronavírusos beteg az egészségügyi személyzet tagja – többnyire orvos vagy ápoló –, arányuk másfélszerese az olasz- vagy franciaországi fertőzött kórházi alkalmazottakénak.

Egyre-másra hullanak a koronavírus elleni harc élvonalához tartozó “katonák” – az egészségügyi személyzet tagjai. Egyik kórházat a másik után helyezik karanténba és zárják be, miután fertőzési góccá válnak. A zárlat a létesítmények esetében ideiglenes – néhány napig tart, amíg el nem végzik az épületek fertőtlenítését –, a megfertőződött vagy fertőzésgyanús orvosok és ápolók azonban akár két hétre is kiesnek a járvány elleni harcból. Tizennégy napig tart ugyanis az új típusú koronavírus inkubációja, a karantén vagy elkülönítés tehát ugyanennyi ideig.

Több mint ötszáz orvos és ápoló érintett. Térképünkön a jelölőkre kattinva böngészhetők az egyes egészségügyi létesítményeket érintő intézkedések, illetve a megbetegedett vagy karanténba/elkülönítőbe került orvosok/ápolók száma.

 

A kirívóan magas fertőzöttségi arány az egészségügyi személyzet körében egyrészt a védekezés legalapvetőbb kellékeinek a hiányával magyarázható. Nincs elég fertőtlenítőszer, kesztyű, védőszemüveg, köpeny, fertőlenítőszer stb. A hibás protokollok – amelyek a kezelések lebonyolításának módját szabályozzák – szintén fontos szerepet játszthattak.

A több helyről érkező beszámolók alapján nem nehéz rekonstruálni, hogy néhány napja még csak azokat a pácienseket kezelték védőruhás orvosok/ápolók, akikre pontosan illett a fertőzésgyanús beteg hivatalos definíciója. Azaz külföldről, úgynevezett piros zónából tértek haza, vagy pedig itthon kapcsolatba léptek bizonyítottan koronavírusos beteggel.

A megyei egészségügyi igazgatóságok – az egészségügyi minisztérium meghosszabbított “karjai” – csak abban az esetben hagyták jóvá a koronavírusteszt elvégzését, ha egy páciens állapota súlyosbodott. Példa erre annak a vasárnap elhunyt férfinak az esete, akit csaknem egy héttel korábban, hétfőn utaltak be a bukaresti egyetemi kórházba.

Köhögött és láza volt, és noha akkor már Romániát is jócskán elérte a koronavírus-világjárvány, az orvosok először influenzára gyanakodtak. A Libertatea által közölt laboreredmények tanúsága szerint az influenzateszt negatívnak bizonyult – még aznap –, ennek ellenére a férfit öt nappal később, mindössze pénteken tesztelték koronavírusra.

További négy napnak kellett eltelnie, amíg a pácienssel érintkező kéttucatnyi orvost és ápolót is tesztelték. A közben eltelt tíz napban ők természetesen érintkeztek a családtagjaikkal, akik a maguk során szintén munkába, játszani, szórakozni járhattak. Senki nem tudja, hány ember fertőződhetett meg így, mivel vírustesztet csak tüneteket mutató és súlyos állapotú pácienseken végeztek eddig.

A koronavírus-fertőzés vagy a betegség szövődményei miatt elhunytak mintegy felét – tizennyolc páciens közül kilencet – a suceavai megyei kórházban ápolták. Az időközben bezárt egészségügyi intézmény vált a romániai járvány epicentrumává. Az 1029 regisztrált fertőzött közül 153, vagyis nagyjából minden hatodik egészségügyi dolgozó (csütörtök délutáni adat).

Nelu Tătaru frissen kinevezett egészségügyi miniszter, a tárca volt államtitkára is elismeri, hogy súlyos probléma a fertőzés miatt kieső orvosi vagy ápoló személyzet – súlyosabb, mint Olasz- vagy Franciaországban –, de éppen ezért úgy véli, hogy a fertőzésgyanús, de tünetmentes orvosoknak folytatniuk kell a munkát a COVID-19-kórházakban. Áttérnek egy új taktikára az egészségügyi  személyzet beosztását illetően is. Azaz a turnusok összetétele nem változik ezentúl, az együtt dolgozó orvosokat közös szálláson – ahol lehet, szállodákban – helyezik el, hogy ne veszélyeztessenek másokat, elsősorban saját családjukat.

A romániai koronavírus-járvánnyal foglalkozó hírfolyamunkat itt találja.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X