A demokrata elnökjelölti verseny kiegyenlítődését hozhatja az amerikai szuperkedd


-A A+



Egyszerre 14 államban tartanak kedden előválasztásokat az amerikai demokraták. A legnagyobb harc a kaliforniai és a texasi küldöttekért folyik. Egy nagy arányú győzelem ebben a két államban behozhatatlan előnyhöz juttatná Bernie Sanderst.

Az Egyesült Államok tizenöt szövetségi államában szervez kedden előválasztásokat a Demokrata Párt. A jelöltaspiránsok összesen 1344 küldöttért harcolnak, miközben hozzávetőleg 1990 delegáltat kell megszereznie annak, aki Donald Trump kihívója aka lenni a november 3-án esedékes elnökválasztáson. A republikánusoktól eltérően a demokrata előválasztásokon (másként „caucus” vagy „primary”) a delegáltakat a kapott szavazatok arányban osztják el a legalább 15 százalékot elért jelöltspiránsok között.

Az eredményeket nagy mértékben befolyásolhatja Pete Buttigieg visszalépése. Az Indiana állambeli South Bend városka volt polgármestere kvázi ismeretlenből vált hirtelen a demokrata előválasztások egyik esélyesévé. Meglepetésre megnyerte az iowai kaukuszt, megelőzve a négy éve Hillary Clintont kis híján legyőző Bernie Sanderst, majd New Hampshire államban is mindössze hajszállal maradt le a veterán vermonti szenátor mögött. A 38 éves politikus sikersorozata azonban ezzel véget is ért. Szombaton Dél-Karolinában mindössze a negyedik helyen végzett. 

Beigazolódott, amit egyes elemzők előre jeleztek, miszerint Buttigieg nem tudja megszólítani a színes bőrű szavazókat, ugyanis South Bendben többször is faji zavargások voltak, amelyeket polgármesterként nem tudott kezelni. Dél-Karolinában az afroamerikai szavazók mindössze 3 százaléka támogatta őt, miközben a Demokrata Párt támogatóinak többsége színesbőrű. Korábban Nevadában Sanderstől és Bidentől messze lemaradva lett a harmadik; ott a voksolók jelentős része latin-amerikai.

A verseny egyetlen milleniális résztvevője (Buttigieg 38 éves) visszalépésével az eddig a vártnál gyengébben szereplő Joe Bidennek kedvezhet sokak szerint. Barack Obama egykori alelnökét tartják számon ugyanis az egyedüli középutasként a még versenyben maradt demokrata jelöltaspiránsok között, aki meg tudja szólítani a mérsékelt választókat.

Sanders mindent vihet

Kalifornia és Texas államban összesen 643 delegáltról döntenek. Ez a jelöltséghez szükséges szám (1991) csaknem harmada. Nem véletlen, hogy a jelöltek nagy energiát fektetnek kampányukba a legnyugatibb és a legdélibb államban. A kaliforniai főváros, Los Angeles polgármestere szerint szombati dél-karoliniai győzelme után Biden „megerősödve vághat neki a szuperkeddnek”. Eric Garcetti azzal magyarázta optimizmusát, hogy a szavazók egy része eddig kivárt, és arra adja a voksát, akit esélyesebbnek lát.

Biden hatalmas győzelmet aratott Dél-Karolinában, ahol megszerezte a voksok csaknem felét (48 százalék) és a delegáltak háromnegyedét (35). A legutóbbi felmérések szerint azonban Kaliforniában Sanders előnye behozhatatlannak tűnik. A vermonti szenátor 17-18 százalékkal vezet a 14 százalékon álló Warren előtt; Bidenre 13, a milliárdos Michael Bloombergre 12 százalék voksolna. Texasban is Sanders (29 százalék) vezet, bár előnye sokkal kisebb a második helyen álló Bidennel (20) szemben.

Bloomberg 18, Warren 15 százalékra számíthat a CNN által megrendelt felmérés szerint. Érdekes ugyanakkor, hogy miközben decemberben képest Warren támogatottsága nagyjából változatlan Texasban, addig Biden 15 százalékot veszített, Sanders és Bloomberg pedig szinte ugyanilyen mértékben gyarapodott (14, illetve 13 százalékkal).

A demokrata előválasztásokon a delegáltakat a kapott szavazatok arányában osztják el a jelöltspiránsok között, kivéve egyetlen esetet, amikor viszont a győztes mindent visz: ha a többiek közül senki nem szerzi meg a leadott voksok legalább 15 százalékát. A demokrata jelöltségért folyó versenyben tehát meghatározó lesz a kaliforniai eredmény, ugyanis Sanders földcsuszamlásszerű győzelme ebben az államban behozhatatlan előnyhöz juttatná a magát szocialistának valló, 78 éves politikust. Másfelől ha a visszalépett Pete Buttigieg mintegy 7 százaléknyi támogatóinak nagyrésze beáll Biden mögé, a volt alelnök biztosan a második helyen végez.

Elisabeth Warren kampánystábja azonban már korábban jelezte, hogy Buttigieg esetleges visszalépése a massachusettsi szenátornak kedvezne. Warren szintén a progresszívek kedvence, akárcsak Sanders. A nagy bankok és óriáscégek nyílt ellensége, programjának középpontjában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése áll. Mindazonáltal úgy tartja, hogy Buttigieg megjelenése miatt szerepelt a vártnál gyengébben Iowában és New Hampshire-ban, következésképp a south bendi polgármester visszalépésével a diplomás fehér szavazók őt választják majd.

Ha még sem lesz egyértelmű győztes

A jelöltségért folyó harcban jelenleg Bernie Sanders vezet 58 delegálttal, Joe Biden (50) és a vasárnap visszalépett Buttigieg (26) előtt. Rajtuk kívül Warren 8, Amy Klobuchar minnesotai szenátor 7 szavazatra számíthat a Demokrata Párt júliusi, Milwaukeeban tartandó jelöltállító konvencióján.

Itt az első körben kizárólag a csaknem 4000 delegált szavaz. Ha egyik jelöltaspiránsnak sem sikerül többséget szereznie, újabb fordulót tartanak, amelyben részt vesz a közel 800 „szuperdelegált” is: szenátorok, képviselők, a párt színeiben megválasztott kormányzók, a párt elnöksége és más demokrata közéleti személyiségek, például volt államfők.

2016-ban a szuperdelegáltak – akiknek többsége történetesen Hillary Clintont támogatta – már az első körben szavazhattak, amit Sanders támogatói igazságtalannak tituláltak. A kritikák hatására az elnökség új szabályt állított fel, amelynek értelmében ezúttal a szuperdelegáltak a második körben szavazhatnak először. (Végül Clinton az előválasztásokon 2205 jelöltet szerzett, tehát a Sanders támogatásával elfogadott új szabály szerint is győzött volna.)

Annyi szavazási fordulót tartanak, ahány szükséges ahhoz, hogy valamelyik jelöltaspiráns megkapja a mintegy 4800 szavazat többségét. Minden egyes forduló után a küldöttek tábort válthatnak, ami hattéralkukra ösztönöz. A kiesett vagy esélytelen jelöltek is „üzletelhetnek” a támogatóikkal. Másfelől a delegáltak olyanokra is szavazhatnak, akik nem vettek részt az előválasztásokon. Ezért egyes demokraták attól tartanak, hogy egy ilyen, közvetett jelöltválasztás „szétszakíthatja” a pártot kevéssel a novemberi elnökválasztás előtt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X