Eurostat: továbbra is bérük több mint egynegyedét költik a romániaiak élelmiszerekre és italokra


-A A+

A fizetésünk több mint negyedét költjük élelmiszerekre és nem alkoholos italokra, több mint kétszer akkora arányban, mint amekkora az EU-s átlag.

A tavalyi Eurostat-adatok szerint Romániában költünk a legnagyobb arányban élelmiszerekre és nem alkoholos italokra: a bérek 27,8 százaléka megy el ezekre a tételekre. Az EU-s átlag 12,1 százalék. A 2018-as romániai arány szinte hajszálpontosan megegyezik a 2017-es számokkal.

Romániában átlagosan 5,7 százalékot költünk alkoholos italokra, dohányra és narkotikumokra, 3,5 százalékot ruházatra és lábbelikre, 22,5 százalékot lakhatásra, víz-, gáz- és energiahasználatra illetve üzemanyagokra, 4,6 százalékot bútorzatra, egyéb lakáshoz szükséges felszerelésekre és javításokra, 6 százalékot egészségre, 11,2 százalékot utazásra, 4,1-et kommunikációra, 5,8 százalékot pihenésre és kultúrára, 2,1-et oktatásra és 3,1-et éttermekre, hotelekre, valamint 3,7 százalékot egyebekre.

Az alább is látható összehasonlítás alapján nemcsak az élelmiszerekre és nem alkoholos italokra költünk másképp. Alkoholra, dohányra, narkotikumokra szintén többet különítünk el, mint az EU-s átlag, az egészségünkre is többet áldozunk. Étteremre és hotelre is sokkal kevesebb megy el a fizetéshez képest, az EU-s átlag közel háromszorosa a romániainak. Sokkal több marad átlagban EU-s tagállamokban egyéb kiadásokra is.

 

Románia mellett Litvániában költenek a legtöbbet élelmiszerekre és nem alkoholos italokra, itt 20,9 százalékot. Őket követi Észtország és Bulgária. A legkevesebb Az Egyesült Királyságban különül el ilyen célokra: 7,8 százalék.

Utazásra Szlovéniában megy el a legnagyobb arányban a bevétel (16,9 százalék), Szlovákiában a legkevesebb (6,6). Lakhatásra, számlákra, üzemanyagra a legnagyobb arányban Finnországban költenek, 28,5 százalékot, a legkevesebbet Máltán (10,3).

Tíz éve másképp költöttünk

Jelentős változások érzékelhetünk abban is, hogy mire hogyan költünk az EU-ban. Kommunikációra – azaz postára, telefonra és telefonos szolgáltatásokra – 30,8 százalékkal emelkedtek a kiadások egy évtized alatt, egészséggel kapcsolatos kiadásokra 24,8-cal, pihenésre és kultúrára 20 százalékkal. Csökkenés állt be viszont alkoholos termékeknél, dohánynál és narkotikumoknál, 10,6 százalékos.

Ezek azonban csak az arányok. Az árakat illetően az alkoholos italok, dohányok és narkotikumok vásárlására szánt összeg 31,7 százalékkal emelkedett, az oktatásra szánt 30,6-tal, az éttermekre és hitelekre szánt 18,5-tel, és lakhatásra, számlákra, üzemanyagokra is az EU-s átlagban 12,5 százalékkal költünk többet, mint 2008-ban.

Csökkent a kommunikációra szánt összeg, 23 százalékkal, bár amint láttuk, az erre szánt pénz aránya nőtt a költségeken belül.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X