banner_JDQaHo29_MASZOL2.jpg
banner_MAAswJYr_MASZOL1.jpg

Gyakorlatba lehet ültetni a 40 százalékos nyugdíjpontemelést: adónöveléssel

Nem lehetetlen, hogy a kormány gyakorlatba ültesse az ismét megszavazott 40 százalékos nyugdíjpontemelést, ám ennek nagy ára van: az adónövelés. A kérdés csak az, hogy akkor, amikor a versenyszférában emberek veszítik el munkahelyeiket és mindenki bércsökkentésről beszél, létezik-e bárki, aki az adóemelést bevállalja – mutatott rá a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, Juhász Jácint. A közgazdásszal a parlament által felülírt költségvetés-kiegészítésről beszélgettünk.

A parlament kedden felülírta a költségvetés-kiegészítésről szóló kormányrendeletet: a többi között negyven százalékkal nő a nyugdíjpont értéke szeptembertől, és szintén szeptembertől nagyobb lesz a pedagógusok bére. Csütörtökön pedig az alkotmánybíróság kimondta, alkotmányos a gyermekpénz többlépcsős emelését elutasító törvény. Egy sor olyan intézkedés, amely egy gőzerővel dübörgő gazdaság számára is sokként hatna. Mennyire valósak azok a nyilatkozatok, hogy Görögország, Venezuela sorsára jutunk, ha ezek a pénzosztogatások meg is történnek?

Mindenképpen látni kell, hogy két fontos választás előtt állunk, vasárnap helyhatósági, decemberben pedig parlamenti választások lesznek, és ilyenkor elszalad a ló. Ezeknek az intézkedéseknek a megszavazása mesterpéldája annak, hogyan tud felelőtlen döntést hozni az a politikum, amelyet megbíztunk azzal, hogy az érdekeinket képviselje. Most, 2020-ban, amikor a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy milyen problémák vannak a gazdaságban, az egészségügyi szférában, egy ilyen törvényt megszavazni nagyfokú felelőtlenség.

Látni kell, hogy a PSD nem hiába tolta ki, amennyire csak tudta az eredeti mandátuma végére például a nyugdíjpont negyven százalékos emelését, nem véletlen, hogy 2020 szeptemberére időzítette az emelés legnagyobb részét. Ezzel gyakorlatilag azt tudta mondani, hogy keresztülvitte a választási programjában vállalt nyugdíjemelést, de ugyanakkor ennek a költségvetési fedezetét már nem kellett hogy vállalja. Ez ütött vissza most, amikor 2020 átírta a világtörténelmet, Románia történelmét, és ilyen körülmények között a minimum az lett volna, ha a politikum azt mondja, ebben az évben ezt most nem lehet bevállalni.

2020 arról szól, hogy a privát szférában dolgozók közül sokan elvesztették a munkahelyüket, csökkentek a fizetések, ilyen körülmények között óriási társadalmi feszültséget jelent, ha például egyes kategóriáknak a jövedelmét nagy mértékben növeljük. Itt nem arról van szó, hogy megkérdőjelezném bárki munkájának a hozzájárulását, de látni kell, ilyen nagyfokú emelésekre most nem adottak a feltételek.

Reménykedem abban, hogy ezeket a növeléseket nem fogják megvalósítani, legalábbis nem így, ahogy megszavazták. Hanem ütemezve, átgondolva, mérsékelve az azonnali pénzügyi hatásokat, hiszen reális, gazdasági tény, hogy most ezek a pénzek kifizethetetlenek. Nincs meg az államkasszában az a tartalék, amelyből ezeket fedezni lehetne, nincs meg a költségvetésnek az a tervezett szintje sem, amelyre elviekben még rá lehetett volna építeni ezeket az emeléseket. A 2020-as költségvetés 2019-ben készült és azon alapult, hogy idén lesz egy jó gazdasági növekedés, és valahogy ki lehet fizetni a beígért nyugdíj- és bérnöveléseket. Sajnos ezeket a számításokat a járvány teljesen áthúzta.

Bár nem Romániában jegyezték a legnagyobb költségvetési hiányt az idei év első hét hónapjában az Európai Unióban, ha az államkassza bevételi oldalát nézzük, Románia van a legrosszabb helyzetben – olvasható a Ziarul Financiarban. Az idei év első hét hónapjában minden elköltött száz lejből 28 lej kölcsönből származott. Ebben az arányban még nem szerepel a szeptemberi 14 százalékos nyugdíjpontemelés, a gyermekpénz további növelése. Idén a GDP-arányos költségvetési hiány a kedden megszavazott emelésekkel nem számolva becslések szerint meg fogja haladni a 10 százalékot. Jelenleg a költségvetési bevételek GDP-arányosan 35-36 százalékot tesznek ki.

Tehát mégsem légből kapottak azok a nyilatkozatok, hogy Görögország sorsára jutunk, közeleg az államcsőd, ha a megszavazott előírások hatályba lépnek? 

Mielőtt még arról vizionálnák, hogy Görögország és Venezuela sorsára jutunk, ha ezeket az emeléseket hatályba léptetjük, nézzük meg, hogyan lehetne megteremteni a szükséges összegeket. A szóban forgó növelések közül a nyugdíjemelésnek lehet a legnagyobb impaktja a központi költségvetésre. Ne feledjük, hogy a nyugdíj-hozzájárulásokból befolyó összegek a szeptemberi 14 százalékos emelés előtt sem fedezték a kifizetett nyugdíjakat, minden hónapban a központi költségvetésből kell átirányítani milliárdos összegeket. A negyven százalékos nyugdíjpontemeléshez szükséges keretet tehát a központi költségvetésből lehetne csak kivenni. 

Azt feltételezni, hogy hiteleket veszünk fel és azokból fizetjük ezeket a terheket, lehetetlenség, ennek nincs semmilyen reális, fenntartható vonzata, tehát az egyetlen megoldás az adónövelés. Bármennyire is nem tetszik, ez az egyedüli alternatívája a kormánynak. Ám látni kell, hogy ez a forgatókönyv a 2020-as évre lehet érvényes, 2021-től egy új kormánnyal, egy új parlamenttel egy új helyzet előtt vagyunk, ami felülírhatja azt, ami most történt, még akkor is, ha politikai tőke szempontjából ez egy rettenetes terhet jelent bárkinek, aki hozzányúl egy ilyen kérdéshez.

Az államadósság tavaly még a GDP 35 százalékát tette ki, idén a romlás nagyon látványos lesz: az előrejelzések szerint megközelíti az 50 százalékot. 2021-ben sem áll meg a negatív tendencia, az államadósságot 55 százalékra becsülik. 2017-ben az államadósság 301 milliárd lej volt, 2018-ban 330 milliárdra nőtt, 2019-ben már elérte a 373 milliárd lejt, és idén 8 hónap alatt, azaz júliusig az államadósságunk felugrott 444 milliárd lejre. Ha a 444 milliárd lejt elosztjuk Románia lakosságával, tehát 20 millióval, akkor egy főre 22 ezer lej adósság jut.

Szakértők szerint ezeknek az intézkedéseknek az életbe lépése esetén elszabadul az infláció, és ezzel együtt egekbe szökik például az euró árfolyama.

Pontosan ezek a hatások indulnak be, nem azonnal, kell egy kis idő például ahhoz, hogy a negyven százalékos nyugdíjpontemelés kicsapódjon a fogyasztásban. De nem fog negyven százalékos inflációt generálni, ám messzemenően nagyobbat, mint amit az Európai Unió fele vállaltunk. Egy tíz százalék fölötti infláció könnyen elképzelhető. Az infláció és a valutaárfolyamok kéz a kézben járnak: ha az infláció nő, ez azonnal megjelenik az árfolyamoknál.

De ha például az emelésekkel párhuzamosan a kormány adókat vet ki, akkor az úgynevezett fölösleges pénzeket, amelyek a piacokon megjelennek és inflációt gerjeszthetnek, azt vissza is tudják vonni, így csökkenhetnek az inflációs hatások. Ám ki az, aki most adóemelést szeretne látni egy olyan környezetben, ahol ismétlem, a privát szférában elbocsátások vannak, jövedelemcsökkenés tapasztalható? Egy magasabb adókulcs kétszeresen is büntetné azokat az embereket, akik az emelésekből kimaradnak.

A nemzetközi hitelminősítők már többször is figyelmeztették Romániát, hogy az államháztartásban tapasztalt tartós egyensúlytalanságok és a gyors ütemben duzzadó államadósság miatt könnyen a bóvli kategóriában, tehát a befektetésre nem javasolt országok körében találhatjuk magunkat. Mit jelent valójában, ha leminősítik Romániát?

Nagyon nehéz lesz elkerülni, hogy ne kerüljünk a bóvli kategóriába a most megszavazott emelésektől függetlenül is. De olyan nagyon nem kell rettegni attól, hogy a befektetésre nem javasolt országok körébe kerülünk, nagyon sokáig ott voltunk, nem olyan régen kerültünk ki onnan. De a tisztánlátáshoz nem árt tudni, hogy a bóvli kategória azt jelenti: a kormány által felvett hiteleknek magasabb lesz a kamatlába. Tehát rá fogunk fizetni arra, hogy azok a hitelek, amelyeket az államháztartás finanszírozására folyamatosan vesz fel a kormány, drágábbak lesznek, több kamatot kell fizetni érte, vagyis a mi zsebünkből még több pénz fog kikerülni. Itt milliárdos nagyságrendekre kell gondolni.

Én személy szerint sokkal jobban félek attól, hogy a gazdasági növekedésünk, a költségvetési hiányunk hogyan fog alakulni a világszintű bizonytalanság közepette, miközben mi populista emelésekkel próbálunk szavazatot szerezni. Ez sokkal, de sokkal komolyabb probléma, mint az, hogy a befektetésre nem javasolt kategóriába helyezik át az államadósságainkat.

Már tavaly, amikor még gazdasági növekedésünk volt, túlléptük a megengedett 3 százalékos költségvetési hiányt, nem is kevéssel. Ha egy tagország túllépi a megengedett hiányt, elindul az uniós kötelezettségszegési eljárás, és biztosítani kell az Európai Bizottságot, hogy a korrekciókon dolgozunk. Ehhez képest jött a járvány, és a deficit az egekbe szökött, becslések szerint jövő évben még az ideinél is nagyobb lesz. Ilyen kontextusban van valóságalapja az államfő figyelmeztetésének, hogy uniós pénzeket veszíthetünk, ha az emelések életbe lépnek?

A kötelezettségszegési eljárás része lehet, hogy az uniós alapokhoz való hozzáférést az adott tagország számára ideiglenesen felfüggesztik, vagy a számunkra elkülönített éves keretösszegeket csökkentik amiatt, hogy nem tartjuk be a játékszabályokat.

Amennyiben nem lett volna koronavírus-járvány és például egy normális évet zárunk, nagy valószínűséggel a kormány már az idei év közepén arra lett volna kötelezve, hogy komolyabban változtasson, hiszen ezek a strukturális ellentétek arról szólnak, hogy a nagymértékű fizetés- és nyugdíjnövelésekkel olyan életszínvonal-növekedés következett be az elmúlt években, amelyet a gazdaság teljesítménye nem támasztott alá. Nem volt akkora növekedésünk gazdasági oldalon, mint amekkora növekedésünk volt a bérezés oldalán.

Ezzel eléggé perverz helyzet állt elő, hiszen az állami bérek a magánszférában tapasztalt fizetések fölé emelkedtek meglehetősen nagy arányban. Ezek azok az ellentmondások, amelyekre folyton figyelmeztettek, hogy nem fenntartható, nem finanszírozható. Ha mi továbbra is szeretnénk növelni ezeket az összegeket, amelyek közalkalmazotti bérek, nyugdíjak, szociális juttatások formájában kerülnek a lakossághoz, olyan probléma, amely még nagyobb bajt szülhet. Mert nem arról van szó, hogy most volt egy költekezés és jövő hónapban helyreáll az egyensúly, hiszen ezeket a pénzeket jövő hónapban, jövő évben is folyamatosan ki kell fizetni. Ha viszont a gazdaság nem termeli ki ezeket az összegeket, maradnak az egyre nagyobb hitelek, amelyek további többletköltséget jelentenek.

A koronavírus-járvány okozta válság miatt idén a deficit miatti gondokat nem feszegették, hiszen minden uniós ország hiányba került. De ha csodával határos módon holnaptól nincs vírus, a helyzetünk más országokkal ellentétben nem fog helyreállni magától, hiszen mi úgy léptünk bele a krízisbe, hogy egyértelmű jelek voltak, a gazdaságunk megbetegedett, tehát nem lehet így folytatni.

Az, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban Románia közel kétszer akkora uniós pénzt kaphat, mint a még tartó ciklusban, bíztató, ezek hatékony és ésszerű felhasználásával tudnánk a helyzetünkön javítani. De ez nem engedi meg, hogy felelőtlenül és a választási szavazatok nyomása alatt olyan döntéseket hozzon a parlament, amelyek fenntarthatatlanok már rövid távon is. A hét éves uniós ciklusban akkor tudunk a helyzetünkön javítani, ha nem gerjesztünk további problémákat és nem mélyítjük tovább az egyensúlytalanságokat. Olyan intézkedésekkel, amelyeket a parlament most megszavazott, nagyon veszélyes vizekre evezünk.

Sokan állítják, az igazán nehéz év 2021 lesz, amikor a korrekciókat el kell kezdeni, az állami kiadásokat  le kell faragni.

Egyértelmű. Eddig toleráns volt mindenki velünk szemben világszinten, hiszen a járvány közepén azt mondani, hogy valamilyen szankciókat vezetnek be, embertelenség lett volna. Látni kell, hogy 2021 nem lesz a 2020-as év megismétlése, tehát megtanulunk együtt élni a vírussal. 2021-ben számolni kell azzal, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket felvállaltunk, ismét terítékre fognak kerülni. A parlamentnek, a kormánynak nem lesz más választása. Nem tartom elképzelhetőnek azt, hogy az unió, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap elfogadja azt, hogy folytassuk azt a típusú politikát, amit az elmúlt 4 évben elég végletes szintre vittünk.

Nem hiszem, hogy csak 2021 lesz nehéz év. Inkább azt mondanám: 2021 lesz az első nehéz év, mert több időre lesz szükség ahhoz, hogy helyreállítsuk a gerjesztett egyensúlytalanságokat.

Kapcsolódók

Kimaradt?