Állami nyugdíjrendszer: a befizetésünk felét sem kapjuk vissza, mégis milliárdokkal kell kipótolni


-A A+

A Most sem tud eltartani egy alkalmazott egy nyugdíjast – melyek a 40 százalékos nyugdíjemelés veszélyei? című cikkünkhöz rengeteg hozzászólás érkezett a Facebookon, amit köszönünk. Többen kifogásolták az eltartott kifejezést, teljesen jogosan. Hogy állíthatjuk azt, hogy az a személy, aki egész életében befizetett az állami nyugdíjkasszába, eltartott? Az alábbi cikkünkben szeretnénk rámutatni, hogy a gyenge lábakon álló állami nyugdíjrendszer hogyan teszi kiszolgáltatottá úgy a nyugdíjasokat, mint az alkalmazottakat –  ez utóbbiak jelenleg fizetésünk nem kevesebb mint 25 százalékát fizetik be havonta abban a reményben, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve visszakapják a pénzüket. 

Romániában a nyugdíjrendszer jelenleg három pillérből áll: az állami nyugdíjrendszerből, a kötelező és a fakultatív magánnyugdíjrendszerből. Az egyes pillér az állami nyugdíjrendszer, amelyet az állami nyugdíjpénztár menedzsel. Ennek lényege, hogy a jelenlegi alkalmazottak befizetik a nyugdíj-hozzájárulásukat havonta, és ez az összeg azonnal kifizetésre kerül a jelenlegi nyugdíjasok számára. Tehát az állami nyugdíjpénztár nem gyűjti össze a befizetett pénzünket és befektetésekkel nem kamatoztatja, hanem azonnal továbbítja egy másik személynek, aki jelenleg nyugdíjas.

A magánnyugdíjrendszer ezzel ellentétben összegyűjti az általunk befizetett pénzt, és a magántulajdont tiszteletben tartva befektetésekkel gyarapítja, kamatoztatja, és ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, egy összegben vagy több részletben mind egy baniig visszafizeti nekünk kamatostul. A gyarapodó pénzünket minden hónapban ellenőrizhetjük a saját kontónkon. Az alapkezelőnket ráadásul meg is választhatjuk, ha például úgy ítéljük meg, hogy egy másik alapkezelő jobban kamatoztatja a pénzünket. Jelenleg a bruttó fizetésünk 3,75 százaléka kerül a kötelező magánnyugdíjalapba.

 

Lassan oda jutunk, hogy két átlagbér kell, hogy egy átlagnyugdíjt ki lehessen fizetni.

Közzétette: Maszol.ro – 2020. augusztus 27., csütörtök

 

Mivel az állami nyugdíjrendszer nem tartja meg az általunk befizetett pénzt, hanem azonnal továbbítja egy másik személynek, a rendszer fenntarthatósága szó szerint attól függ, hogy jelenleg hányan dolgoznak, tehát hányan fizetik a nyugdíjhozzájárulást és hogy hány nyugdíjas van. A Most sem tud eltartani egy alkalmazott egy nyugdíjast – melyek a 40 százalékos nyugdíjemelés veszélyei? cikkünkben rámutattunk, hogy jelenleg sokkal kevesebb pénz folyik be a nyugdíjpénztárba, mint amekkora összegbe kerülnek a nyugdíjak, ezért már most milliárdokkal kell kiegészíteni a nyugdíjpénztár költségvetését más forrásokból, az aktív lakosság adólejeiből.

Hogy az állami nyugdíjrendszer így működik és hogy a döntéshozók (kormány, parlament, intézmények) nem reformálták meg azt, egyáltalán nem a nyugdíjasok és az adófizetők hibája. Éppen ezért nagyon is jogos, hogy az állam garantálja minden körülmények között, hogy az a személy, aki évekig befizetett, nyugdíjas korában visszakapja a pénzét. 

Valójában mennyit kapunk vissza?

Egy egyszerű számításból is látszik, hogy ellentétben a magánnyugdíjrendszerrel az állami nyugdíjpénztárba befizetett pénzünknek még a felét sem kapjuk vissza nyugdíjas korunkban.

Jelenleg a nőknél a nyugdíjkorhatár 61 év, a férfiaknál pedig 65 év. Hogy egy férfi öregségi nyugdíjat kapjon, 35 éven át kell minden hónapban nyugdíjhozzájárulást fizetnie, a nők esetében ez jelenleg 31 év. Előrehozott nyugdíj esetében a hozzájárulás évei minimum 15 év, ám ekkor nem kap az illető teljes nyugdíjat.

Vegyünk példaként egy 65 éves férfit, aki 35 éven át minden hónapban befizetett a nyugdíjpénztárba. Hogy megkapja az 1 nyugdíjpontot, 35 éven át minden hónapban meg kellett keresnie az akkor érvényes bruttó átlagbért. A bruttó átlagbér például ez év júniusában 5369 lej volt, ennek 25 százaléka, tehát a nyugdíjhozzájárulás összege 1342 lej. Ha valaki nem kapja meg fizetésként, jövedelemként (hivatalosan) a bruttó átlagbért havonta, értelemszerűen nem kapja meg az 1 nyugdíjpontot, hanem annak csak egy részét. Természetesen ha valaki nehéz munkakörülmények között dolgozott, vagy többet dolgozott 35 évnél férfiként, nőként 31 évnél, többet kaphat 1 nyugdíjpontnál.

Jelenleg a szeptember elsejei nyugdíjemeléssel 1 nyugdíjpont értéke 1445 lej. A férfiak esetében az átlagéletkor 72 év, tehát átlagban nyugdíjba vonulásukat követően még 7 évig élnek. Rögtön látszik, hogy sokkal nagyobb az évek során befizetett összeg, mint amekkorát állami nyugdíjként átalában visszakapnak elérve a nyugdíjkorhatárt.

A magánnyugdíjrendszerben minden egyes befizetett banit az alapkezelőnknek kötelessége kamatostul visszafizetni akár egy összegben. Az állami nyugdíjrendszer elnyeli a befizetésünk nagy részét amiatt, hogy a most befolyt hozzájárulásokat azonnal kifizeti a mostani nyugdíjasoknak.

Ha elmarad az állami nyugdíjrendszer reformja, óriási bajban lesznek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években születettek, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt: szó szerint nem lesz miből kifizetni a járandóságukat. Ha kíváncsi miért, katt ide.

Özvegyi nyugdíj

A magánynyugdíjrendszerben a befizetéseinket feltétel nélkül megkapják halálunk esetén a hozzátartozóink. Az állami nyugdíjrendszerben csak bizonyos feltételek mellett kaphatnak a hozzátartozóink özvegyi nyugdíjat, ráadásul nem minden esetben jogosultak a teljes összegre.

Özvegyi nyugdíjat, tehát egy elhunyt személy nyugdíját a házastársa, illetve a gyermekei kaphatják meg, amennyiben kérvényezik. Az özvegyi nyugdíj nem halmozható más típusú nyugdíjjal, tehát választanunk kell például az özvegyi nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj között – attól függően, hogy melyik összege nagyobb.

A nemrégiben módosított nyugdíjtörvény értelmében van arra lehetőségünk, hogy megtartsuk az öregségi nyugdíjunkat és emellett kérvényezzük az elhunyt házastársunk járandóságának 25 százalékát, ám ez is feltételekhez kötött: legalább tíz évig kellett házasságban élnünk az elhunyt társunkkal és nem házasodunk újra.

Özvegyi nyugdíjat egy házastárs csak akkor kaphat, ha ő maga is nyugdíjas, illetve teljesítette a nyugdíjas státuszhoz szükséges feltételeket. Ha a gyermekek igénylik az özvegyi nyugdíjat, akkor a kiskorú 16. életévéig kaphatja azt, ha folytatja tanulmányait, akkor maximum 26 éves koráig.

Az özvegy akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra élete során a többi között, ha az elhunyttal minimum 15 évig házasságban éltek, ha a házasság kevesebb ideig tartott, az özvegyi nyugdíj értéke csökken. Az özvegyi nyugdíj nagysága attól is függ, hogy hány hozzátartozó van. Ha egyetlen hozzátartozó van, akkor az elhunyt nyugdíjpontja vagy nyugdíjpontjai értékének felére jogosult az illető, ha két hozzátartozó van, akkor ez az arány 75 százalék, ha három vagy annál több, akkor 100 százalék.

Meg kell említenünk, hogy a nemrégiben módosított nyugdíjtörvény értelmében 2022-ig a nyugdíjpont értékének el kell érnie az 1873 lejt, és ezt követően az éves infláció értékével, illetve a bruttó átlagbér növekedésének felével kell kiegészíteni.

Különnyugdíjak

Végül említsünk pár szót a különnyugdíjakról, amelyek mögött nincs nyugdíjhozzájárulás, tehát befizetés, éppen ezért tartják sokan méltánytalannak. Idén júniusban 9527 személy kapott speciális nyugdíjat, ők a különnyugdíjuk mellett öregségi nyugdíjat is kapnak. A hatalmas összegű speciális nyugdíjak évente több milliárd lejre rúgnak.

Az ügyészek és a bírák különnyugdíja júniusban (tehát a szeptemberi 14 százalékos nyugdíjpontemelés előtt) átlagban megközelítette a 17 ezer lejt személyenként, az öregségi nyugdíjukkal együtt a havi járandóságuk meghaladta a 19 ezer lejt. A diplomáciai és konzuli testület tagjai átlagban 3302 lejes különnyugdíjat kaptak az említett hónapban, az öregségi járandóságukkal havonta átlagban 5760 lejt vitt nekik a postás.

A parlamenti honatyák különnyugdíja átlagban havonta 2759 lej, az öregségi nyugdíjukkal együtt körükben az átlagnyugdíj 4766 lej volt júniusban. A polgári repülés volt alkalmazottjai közül 1423-an részesültek 11336 lejes átlagnyugdíjban, ebből 7749 lejt az állami költségvetésből kaptak különnyugdíjként.

A számvevőszék szolgálati nyugdíjának 603 kedvezményezettje volt, ők átlagosan 8164 lejt kaptak, ebből 4199 lejt az állami költségvetésből. Ezenkívül a bíróságok és az ügyészségek kisegítő alkalmazottainak jogállásáról szóló törvény szerint 1774 nyugdíjas részesült kedvezményekben, átlagnyugdíjuk 4703 lej volt, ebből 2771 lej az állami támogatás része.

2020 első negyedévében az öregségi átlagnyugdíj, amelyet a befizetések után kap valaki, 1596 lej volt.

A parlament megszavazta, ám még nem került kihirdetésre alkotmánybírósági óvás miatt az a törvény, amely szerint a legfeljebb 2000 lej értékű nyugdíjak adómentesek, a 2000 és 7000 közötti nyugdíjak 2000 lej fölötti hányadát 10 százalékos, a 7001 lej feletti nyugdíjak 7001 lej fölötti összegét 85 százalékos adókulccsal sújtják.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X