Sikeres uniós pályázatok: a kiírásokat szükségtelenül túlbonyolítják a minisztériumok


-A A+

A romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat 2011–17 között, a magyarok lakta községek közül a Bihar megyei Bors teljesített kiemelkedően a többi között – derül ki az Erdélystat nemrégiben közzétett elemzéséből. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat az említett időszakban. Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat.

A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre. A nagyvárosok közül Nagyvárad, Iași és Temesvár nyert a legnagyobb értékben uniós pályázatot 2011–17 között. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található.

A legalább 35 százalékban magyarlakta városok közül Borszék, Kovászna, Erdőszentgyörgy és Nagykároly teljesített kiemelkedően az egy főre jutó uniós bevételek alapján. A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyertek. A legnagyobb értékű uniós pályázatot Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban Bors nyerte el. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, a Maros megyei Keresztelőszentpál és a Kovászna megyei Bardóc településeken. Sorozatunkban Gyergyóalfalu, Mezőpetri és Kerelőszentpál után Bors polgármesterét is felkerestük, hogy mondja el, minek köszönhető a hatékonyság. 

Hogy mi Bors sikerének a titka?

Az Erdélystat adatai szerint 2011–2017 között a 35 százalék fölötti magyarlakta községek közül Bihar megyében Bors rendelkezik a legnagyobb uniós jövedelemmel, 4,7 millió euróval, ez országosan a negyedik helyet jelenti. A legjobb húsz között van még Szalacs 3,3 millió és Értarcsa 3,1 millió euróval.

A határ menti község, Bors három faluból áll. A községközponthoz Biharszentjános, Kisszántó és Nagyszántó tartozik. Hogy csak néhány példát említsünk, az uniós pályázatoknak köszönhetően napelempark és idősek otthona épült Nagyszántón, kibővítették Borson a Tamási Áron mezőgazdasági líceumot, HURO pályázattal kerékpárút épült, korábban pedig aszfaltozásra, csatornásra is sikerrel pályáztak.

Hogy mi Bors sikerének a titka? Bátori Géza, a község polgármestere szerint a válasz egyszerű: a munka. Saját emberekkel dolgoznak a megnyert projektek gyakorlatba ültetésén, jelenleg négy alkalmazott foglalkozik ezzel. A pályázatok megírásával ugyanakkor rendszerint külsős céget bíznak meg, mert például a műszaki tervek elkészítése külön szakértelmet igényel. A pályázatokat vagy maguk nyújtják be, vagy konzultáns céggel dolgoznak együtt – összegezte a polgármester.

Egy másik fontos elem a pályázatok sikeréhez, hogy jogilag rendben legyenek például a tulajdonviszonyok – mondta Bátori Géza. Borson – szintén pályázat segítségével – a község minden ingatlanát telekkönyvezték, tehát tudják, mivel gazdálkodhatnak, így nem veszítenek például időt azzal, hogy az egyes pályázatokhoz szükséges ingatlanok, területek tulajdonjogát külön-külön tisztázzák.

Kérésünkre, hogy a határon átívelő HURO, illetve jelenleg ROHU pályázatok nagyobb többletbevetélt jelentenek-e a községnek, Bátori Géza elmondta: ezeken a pályázatokon inkább a megyei önkormányzatok nyernek többet, mint a községek, „de a kis pénz is pénz, arra is pályázni kell”.

A bürokrácia nyomasztó

A sikeres pályázás legnagyobb akadályaként az elöljáró a bürokráciát nevezte meg. Ha rajta múlna, ő a vonatkozó uniós jogszabályokat használná, ugyanis a pályázati kiírásokat néha szükségtelenül túlbonyolítják a minisztériumoknál azért, hogy minden eshetőségre bebiztosítsák magukat.

Bátori Géza a közbeszerzési eljárások nehézségeiről is beszélt. Mint mondta, jelenleg akár a tízedik pályázó is megóvhatja egy közbeszerzés eredményét, s akár bíróságra is kerülhet az ügy. Ily módon a vesztes pályázó megismeri azokat az adatokat, értékeket, amelyekkel megnyerték a kiírást, és elkészíthet egy újabb, a korábbi befutóhoz hasonló ajánlatot. A bírósági eljárás viszont hosszadalmasabb, ezért megtörténik, hogy hiába taktikázik a vesztes, mire az ügy lezárul, lejár a pályázási határidő, az önkormányzat pedig elesett az adott pályázattól.

A kisebb településeknek az önrész biztosítása is gondot jelenthet, akár hitelcsapdába is kerülhetnek.  

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X