banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Mi ütött Marius Popica prefektusba? Megkérdeztük tőle

Valósággal szórta az utóbbi napokban a bírságokat és a büntetéseket kilátásba helyező felszólításokat Kovászna megye prefektusa. A címzettek valamennyien a magyar közösség vezetői, politikusok, polgármesterek voltak. Marius Popicától azt próbáltuk megtudni, mi késztette erre az intézkedéssorozatra.

Az utóbbi időben több olyan intézkedése is volt, amelyet megdöbbenéssel fogadott az erdélyi magyar közösség. Elsőként a kézdivásárhelyi polgármesterre kirótt ötezer lejes büntetést említeném a román zászlók december elsejei hiánya miatt. Bokor Tibor bizonyítani tudja, hogy kitűzette a román zászlókat a városban a nemzeti ünnepen. Akkor miért a bírság?

Személyesen ott voltam Kézdivásárhelyen december elsején, és volt alkalmam a helyszínen megtekinteni, hogy hány román zászlót tettek ki a városban az ünnepen. Bokor Tibor polgármestert a törvény kötelezi a nemzeti ünnep rendezvényeinek megfelelő megszervezésére. Még novemberben írásban és személyesen emlékeztettem a törvényes kötelezettségeire, és felkértem arra, hogy teremtsen méltó körülményeket december elsejére. Erre az történt, hogy a nemzeti ünnepen csupán 3-négy román zászló lobogott annak a templomnak a környékén, ahol a rendezvények zajlottak. Arról nem is beszélve, hogy sem a polgármester, sem az alpolgármester nem koszorúzott az eseményen, nem érdekelte őket az egész. Elképzelheti, hogyan érezhették magukat az ünnepség román résztvevői, akik ugyanolyan adófizetői a városnak, mint a magyarok. Ott voltam ezen a rendezvényen, és számomra is kínos volt a város vezetőinek dacos, kihívó távolmaradása. Csalódtam Bokor Tiborban, mert eddig normális volt a kapcsolatunk.

De pontosan mit ír elő a törvény, hány zászlót köteles ilyen alkalmakkor kitűzni a városvezetés?

A jogszabály szerint zászlókat kell kitűzni végig az útvonal mentén, amelyen az ünnepi menet végighalad és a rendezvények zajlanak. Jegyzőkönyvbe vettük, hogy a törvény előírásai nem teljesültek, kiszabtuk a bírságot, a polgármesternek pedig joga van fellebbezni.

Bokor Tibor azt állítja, hogy valójában így állt bosszút a városon, amiért a nemzeti ünnepen magánszemélyek gyászlobogót tűztek ki Kézdivásárhely néhány központi épületére. Erre mi a válasza?

A gyászlobogók kitűzése hab a tortán, de semmi köze a bírságoláshoz. Ezért nem is terheli felelősség a polgármesteri hivatalt, ám megjegyezném: nem is csodálkozom, hogy ez megtörténhetett Kézdivásárhelyen, ha a városvezetés úgy viszonyul a román nemzeti ünnephez, ahogy. A gyászlobogók kitűzésének felelőseit keresi már a rendőrség, büntetésre számíthatnak a tettükért.

Az különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy szintén 5000 lejre bírságolta az MPP-t, amiért a júniusi, Trianonra megemlékező sepsiszentgyörgyi rendezvényükön elhangzott a magyar himnusz. Emiatt tudomásunk szerint senki sem szabott ki az utóbbi években bírságot Romániában, miért pont a Kovászna megyei prefektus volt az első?

Ez egy nagy félreértés. Nem a magyar himnusz eléneklése miatt szabtam ki bírságot, hanem azért, mert – a törvény előírásait megszegve – nem hangzott el a román himnusz is. Tehát a rendezvény szervezőit azért büntettem, mert nem tettek eleget a törvény előírásainak. Ezt elmagyaráztam a csíkszerdai magyar főkonzulnak, Zsigmond Barna Pálnak is, illetve tárgyalni fogok erről az MPP vezetőivel is. Nekik is meg kell érteniük, hogy bármilyen – akár jogkövetelő –, nyilvános térben tartott rendezvény megszervezését a törvény szabályozza. Én teljes mértékben tisztelem a magyar himnuszt, a magyar állam nemzeti szimbólumait, azt is tudom, hogy egy ima is egyben, tehát templomokban is éneklik. Ezért is világossá szeretném tenni: nem a himnusz eléneklését büntettem, hanem a törvényszegést.

Március 15-én Erdély számtalan településén, köztereken elhangzik a magyar himnusz, és ezért nem büntettek még senkit. Nem is büntethettek, mert tudomásunk szerint érvényben van egy 2002-es kormányhatározat, amely szerint bizonyos alkalmakkor a kisebbségi közösségek használhatják a nemzeti szimbólumaikat, kitűzhetik a nemzeti lobogójukat, énekelhetik a himnuszukat, a román himnusz eléneklése nélkül.

Valóban, de az a határozat részletesen szabályozza azt is, hogy milyen rendezvényeken – például az adott kisebbség nemzeti ünnepén vagy sporteseményen – énekelhető el más állam himnusza.

Ezek szerint a trianoni megemlékezésre már nem érvényes a jogszabály?

Nem érvényes. De ismétlem, akárcsak Bokor Tibornak, az MPP-nek is jogában áll megfellebbezni a bírságot. Az igazságszolgáltatás pedig eldönti, hogy jogszerűen jártam-e el.

A sepsiszentgyörgyi központi parkban kitűzött székely zászló eltávolítására szólította fel hivatalos átiratban Antal Árpád polgármestert, és bírságot is kilátásba helyezett, ha ez nem történik meg. Miért?

Ez az ügy teljesen eltér az előzőektől, hiszen én nem egyebet kérek, mint egy jogerős bírósági ítélet végrehajtását. Engem ezért fizetnek, ez a munkaköri leírásom. Őrködnöm kell a törvényesség betartása felett. Ha már egy ítélet végrehajtását sem tudom ebből a tisztségből elérni, akkor a posztomnak semmi értelme nincs. A zászló eltávolítására korábban már többször felkértem a polgármestert, és a bírságot azért helyeztem kilátásba, mert a felszólításaimnak nem tett eleget.

Írásban figyelmeztette Antal Árpádot arra is, hogy tűzze ki Románia zászlaját a polgármesteri hivatal épületére. Ez az elöljáró szerint azért abszurd, mert a városházát most éppen renoválják. Akkor miért erőlteti a zászlókitűzést?

Legalább december elsején ideiglenesen kitűzhették volna a zászlót, akkor senki nem dolgozott az épületen. Nem vagyok abszurd, megértem, hogy renoválás közben nem lehet ott a lobogó, de attól tartok, hogy a hiánya állandósulni fog. Ezt a gyanúmat az erősíti, hogy a városháza közigazgatási ügyekkel foglakozó részlegének épületén a mai napig nincs kitűzve a román zászló.

Az viszont nem abszurd, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tanácsterméből csak a magyar zászló eltávolítására szólította fel a polgármestert, holott a teremben más államok zászlói is ott vannak?

Nézze, több panasz is érkezett hozzám a város polgáraitól, miszerint a teremben állandó jelleggel ott a magyar zászló. Nekem a munkaköri leírásomhoz tartozik az is, hogy ezeket a lakossági panaszokat kivizsgáljam. A polgármester bizonyára válaszolni fog a felszólításomra, ebben ismerteti majd az álláspontját. És nyilván az is kiderülhet, hogy a panasz megalapozatlan volt, így a zászló a helyén maradhat.

De mi a magyarázata annak, hogy mindössze néhány nap leforgása alatt ilyen nagy számú bírságot és felszólítást küldött ki a magyar közösség vezetőinek? Mintha politikai parancsra tenné.

Nem politikai parancsok alapján járok el, prefektusként politikamentes köztisztviselő vagyok. Nyilván a politikusok, például az RMDSZ vezetői úgy értelmezik a lépéseimet, ahogy akarják.

De akkor mivel magyarázza, hogy egy júniusi rendezvény megszervezésének feltételezett törvényszegéseit decemberben bünteti?

A bírság kiszabása alatt alaposan ki kellett vizsgálnom, hogy mi történt júniusban, és ez időt igényelt. Kikértem a polgármesteri hivatal és a csendőrség álláspontját is, illetve további adatokat gyűjtöttem. A válaszokat későn kaptam meg, ezért írtam csak most alá a büntetésről szóló jegyzőkönyvet.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?