Asztalos Csaba szerint rendszerszintű problémákra utal az úzvölgyi dosszié lezárása


-A A+

„Elfogadhatatlan és veszélyes értelmezése a Büntetőtörvénykönyvnek” a moineşti-i ügyészség határozata, amellyel megindokolja a nyomozás megszüntetését az erőszakos úzvölgyi temetőfoglalás ügyében – véli Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.

„Több szempontból is kifogásolható az eljárás, amelyet az ügyész alkalmazott. Először is ez egy elfuserált elemzése a feljelentéseknek, többek között azért, mert nem kérte be a közismert bizonyítékokat. Például a védelmi minisztériumtól bekérhette volna a kimutatást, hogy ki hova van temetve az úzvölgyi temetőben, ennek alapján pedig megállapíthatta volna az ügyész, hogy az új kereszteket már meglévő sírokra helyezték-e el, történt-e sírgyalázás” – fejtette ki kérdésünkre Asztalos Csaba.

Az ügyész a Dărmăneşti-i polgármester állítását idézi, miszerint üres területre helyezték el az 50 új keresztet, illetve emlékművet. „Ez nem teljesen valós információ” – húzta alá a diszkriminációellenes tanács jogász elnöke.

 A Hargita megyei tanács által nyilvánosságra hozott korabeli dokumentum szerint az 52 „román hősi halott” keresztjét a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. sorára építették rá. (Lásd itt a dokumentumot.) Ugyanakkor a védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Dărmăneşti polgármesteri hivatala létrehozta a román parcellát a temetőben. Az ONCE szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Úzmező (Poiana Uzului) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Kománfalva (Comăneşti) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A védelmi tárca honlapján elérhető összegzés 11 Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést, azonban a dokumentum melléklete mindössze nyolc román katona nevét tartalmazza. Utóbbiak közül ötről később kiderült, hogy a magyar királyság hadseregében szolgáltak, tehát nem lehettek román hősi halottak. Egy hatodik katonáról egy korábbi kutatás megállapította, hogy orosz volt.

Az ügyészségi határozat más tekintetben is átveszi a Dărmăneşti-i polgármester, valamint az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalást megszervező szélsőjobboldali és vallási fundamentalista szervezetek narratíváját. Eszerint a kivizsgálás tárgyát képező 2019. június 6-i események azzal kezdődtek, hogy a magyarok megpróbálták megakadályozni mintegy 2000 személy békés megemlékezését „a Hősök Nemzetközi Temetőjében”, amire ismeretlenek erőszakkal kinyitották a sírkert kapuját, és eközben letört néhány léc.

„A CNCD elnökeként és államtitkárként nem jelenthetem ki, hogy a kivizsgálás nem volt objektív, de azt elmondhatom, hogy az indoklásból látszik, hogy az ügyészség csak az egyik fél tanúit hallgatta meg, nem kérte be a média által készített anyagokat – főleg filmeket ­–, és egyáltalán nem tért ki arra, hogy miként jutottunk ide” – mutatott rá Asztalos hozzátéve, hogy „az ügyész indoklása a valóságtól elrugaszkodott”.

Meglátása szerint rendkívül veszélyes, hogy az indoklás szerint az etnikai alapú uszítás ellen nem nyújt védelmet a Büntetőtörvénykönyv (Btk.), illetve az úzvölgyi temetőfoglaláskor történtek és az ott elhangzottak nem a teljes magyar közösség, hanem mindössze a jelenlévő magyarok ellen irányultak. Az ügyész ezzel azt próbálta igazolni, hogy nem történt bűncselekmény, hiszen nem teljesül az uszítás anyagi feltétele: a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmust skandáló nacionalisták eszerint nem a nagy nyilvánossághoz szóltak, hanem kizárólag a helyszínen tartózkodó magyarokhoz.

„Mindenki jól tudja, hogy ez egy rendkívül mediatizált eset volt, az összes hírtévé bemutatta, ezzel kapcsolatosan számos nyilvános vita volt, felszólaltak véleményformálók, politikusok. Tehát nyilvánvaló, hogy nagy nyilvánosság előtt történt mindez, és az ott felvonulók nemcsak a helyszínen jelenlévő magyarokhoz szóltak, hanem az egész romániai magyarságnak üzentek” – húzta alá Asztalos Csaba.

Az emberi jogi szakember egyszerűen nem tudja hova tenni az ügyésznek azt a megállapítását, hogy a büntetőtörvénykönyv „például a bizonyos fogyatékkal élőket, a homoszexuálisokat stb.” védi a gyűlölet-bűncselekmények ellen, egy etnikumot viszont nem. Ez a megállapítás nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, ezért elfogadhatatlan Asztalos szerint. Úgy értékelte: „kilóg a lóláb”, látszik az ügyész törekvése, hogy minden áron lezárja az ügyet, holott például azt is megállapíthatta volna, hogy a történtek súlyossága nem von maga után büntetőjogi felelősséget, hanem csupán kihágásnak minősül. Ebben az esetben azonban továbbítania kellett volna a dossziét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, amit nem tett meg.

 „Nyilvánvaló, hogy a román igazságszolgáltatás nem tudja kezelni ezeket az ügyeket. Ez pedig oda vezet, hogy a romániai magyar közösség elveszíti a bizalmát az állam intézményeiben” – mutatott rá Asztalos Csaba. A CNCD elnöke reméli, hogy a bíróság felülírja az ügyészek döntését, és elrendeli a nyomozás folytatását. „Egyébként azt tudom tanácsolni az ügyben perelő szervezeteknek, hogy forduljanak Strasbourghoz, mert ez egy elfogadhatatlan és veszélyes értelmezése a Btk.-nak” – tette hozzá.

A gyűlöletbűncselekmények elleni fellépés című, „gyakorló jogászoknak és döntéshozóknak” szánt 2015-ös kézikönyvében a Jogi Forrásközpont (Centrul de Resurse Juridice – CRJ) a következőket írja: „A gyűlöletbeszéd definíció szerint nem bűncselekmény, de bizonyos körülmények között azzá válhat. Például a román Btk. bünteti a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítást (369. cikkely), amely a meghatározás szerint „bármilyen eszközzel” megvalósítható, tehát gyűlöletbeszéddel is, és a legtöbb esetben ebben a formában is nyilvánul meg.”
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X