Iohannis kitart a „kreténség” mellett – megjelent az államfőt elmarasztaló CNCD-határozat


-A A+



Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kiközölte az államfőt elmarasztaló határozatát. Az indoklásból – amely tartalmazza a bepanaszolt fél védekezését is – kiderül, hogy Klaus Iohannis fenntartja az Erdély kiárusítására vonatkozó forgatókönyvet, amelyet korábban ő maga nevezett kreténségnek, illetve gyakorlatilag a törvény fölött állóként kérdőjelezte meg a CNCD joghatóságát.

Klaus Iohannis az alkotmányt és az ország területi integritását védte, amikor április végi nyilatkozatában kigúnyolta a magyar nyelvet, és azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot, az RMDSZ-t és áttételesen a magyar miniszterelnököt, hogy titokban Erdély kiárusításáról egyezkedik. Ezt állítja legalábbis az elnök abban a válasziratban, amelyben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak előtt védekezik az ellene megfogalmazott panaszokkal szemben. Azonban Iohannis mindenekelőtt a testület fennhatóságát kérdőjelezi meg, gyakorlatilag törvényfölöttinek állítva be magát.

A törvény fölött

Az alkotmány szerint az államelnöknek mentelmi joga van, viszont ez Iohannis szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a törvény fölött áll. Válasziratában tételesen megfogalmazza, hogy rá nem érvényesek a közjogi szabályozások, nem vonható felelősségre a politikai nézeteivel kapcsolatban, illetve nem felel az igazságszolgáltatás előtt „a tisztségével járó jogkörökkel kapcsolatos” tettei miatt sem – „sem a mandátuma alatt, sem az után”. Bármit tesz, az elnök ellen nem indítható büntetőeljárás, nem bírságolható meg, és nem perelhető kártérítésért - legalábbis így tartja Iohannis.

Pikáns adalék ebben a kontextusban, hogy a minap hasonló érveléssel utasították vissza Donald Trump ügyvédei az amerikai elnököt adóbevallása közzétételére kötelezni próbáló keresetet; szerintük Trump akkor sem lenne perbe fogható, ha fényes nappal főbe lőne valakit Manhattan kellős közepén. Az indok itt is, ott is ugyanaz: az elnököt óvni kell a nyomástól, amit egy (büntető)per jelentene.

„Az igazságszolgáltatással szembeni mentelmi jog a függetlenség garanciája. Ez védi Románia elnökét az igazságügyi eljárásoktól, és elejét veszi az esetleges zaklatásoknak vagy más akcióknak, amelyek sérthetik a legmagasabb állami hatóság autoritását” – így érvel Iohannis . Azt is hozzáteszi, hogy alkotmányos jogkörei és legitimitása – abból fakadóan, hogy valamennyi választó voksával jelölik ki – arra kötelezi, hogy aktív szerepet vállaljon az ország politikai életében.

Ebben a kontextusban hivatkozik az alkotmánybíróság egyik korábbi döntésére, amely kimondta, hogy az államelnök a mandátuma alatt továbbra is kifejezheti politikai nézeteit, illetve követheti a választási programjában szereplő vállalások és célok megvalósítását. Iohannis szerint, amennyiben elmarasztalná, a CNCD a szólási szabadságát korlátozná.

Iohannis fenntartja az állításait

Válasziratában az elnök végezetül megállapítja, hogy célja nem a diszkriminálás volt, hanem „az állampolgárok tájékoztatása egy közérdekű kérdésben”, ami nem más, mint az ország területi integritása. Más szóval az elnök fenntartja, hogy igenis folytak tárgyalások Erdély idegen kézre juttatásáról. Idézi is kifogásolt nyilatkozatának vonatkozó részét: „Miközben mi – én, a kormány, más hatóságok – a koronavírus-világjárvánnyal küzdünk, harcolunk az emberek életéért, harcolunk azért, hogy megszabaduljunk ettől a pandémiától, a PSD, a nagy PSD a parlament titkos irodáiban azért küzd, hogy Erdélyt a magyarok kezére játssza.”

A továbbiakban hivatkozik arra, hogy az alkotmány szerint az egyik legfontosabb jogköre megakadályozni az ország területének elidegenítését. "Ez a kötelezettség nem téveszthető össze egy állítólagos diszkriminatív akcióval, különösen hogy Románia elnökének hatáskörébe tartozik az alkotmány védelme” - így az érvelés.

„Bűnösnek nyilvánított egy egész nemzeti közösséget”

Az Asztalos Csaba elnök által jegyzett indoklásában a CNCD mindenekelőtt azt a kifogást utasítja vissza, hogy az ügyben nem is személyesen Klaus Iohannis, hanem legfeljebb az "Elnöki Hivatal" ellen indulhatott volna eljárás. A határozat emlékeztet: az alkotmány szerint a román elnök egyszemélyes intézmény, és ezt az alkotmánybíróság már évekkel korábban tisztázta. Ami az elnök mentelmi jogát illeti, az indoklás rámutat: Romániában az állam elnöke nem állhat a törvény fölött, immunitása – akárcsak a parlamenti képviselőké – kizárólag a mandátumával összefüggő véleménynyilvánításra terjed ki, ráadásul e tekintetben sem korlátlan.

"Igaz ugyan, hogy az elemzett kijelentés egy közérdekű kérdés érintése során, tehát egy politikai nyilatkozatban hangzott el, viszont ez nem jelenti azt, hogy ebben a keretben nem fordulhatnak elő kilengések, vagy hogy bármilyen állítás – függetlenül a tartalmától és a következményeitől – élvezi a szabad politikai véleménynyilvánításnak kijáró védettséget" – cáfolja az indoklás a Iohannis védekezésében megfogalmazott implicit állítást.

Alátámasztásként a határozat az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára hivatkozik, amely szerint "a rasszista vagy diszkriminatív kijelentésekhez való jogra hivatkozni a joggal való visszaélésnek minősül, mivel az ilyen kijelentések hatása tönkreteszi a demokráciát és a jogállamot". Asztalos rámutat: az EJEB esetjoga következetes abban a tekintetben, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke védelmet nyújt azoknak, akik az államot, a hatóságokat, a hatalmon levőket kritizálják, viszont ez a védelem nem terjed ki a hátrányos helyzetű csoportok ellen irányuló negatív kijelentésekre.

Az indoklás külön kiemeli, hogy az elnök egyértelműen kicsúfolta a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség nyelvét, illetve mindenféle bizonyíték nélkül "bűnösnek nyilvánított egy egész nemzeti közösséget". Ráadásul, ha lettek volna is bizonyítékai, az elnöknek akkor is úgy kellett volna eljárnia, hogy ne sértegesse a magyar közösséget, ne keltsen vele szemben ellenséges hangulatot – húzza alá az indoklás, amely emlékeztet, hogy a múltban Klaus Iohannis teljesen másként viszonyult a kérdéshez, "kreténségnek" és "elfogadhatatlannak" nevezve, hogy "PRM-típusú" politikusok Erdély elszakításával riogatnak. A hivatkozott, a 2014-es elnökválasztási kampányban tett nyilatkozat azt mutatja, hogy Klaus Iohannis már évekkel korábban tisztában volt azzal, hogy mennyire veszélyesek az ilyen kijelentések a társadalmi viszonyokra és ezen belül az etnikumközi kapcsolatokra nézve – állapítja meg a CNCD.

Az államfő hírhedt sajtónyilatkozata: Jó napot kívánok, PSD! Hihetetlen, mit történik a parlamentben. A PSD segítségével az RMDSZ átvitt a képviselőházon egy törvényt, amely széleskörű autonómiát ad Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel! Hihetetlen, micsoda alkuk születnek Románia parlamentjében!
Miközben mi – én, a kormány, más hatóságok – a koronavírus-világjárvánnyal küzdünk, harcolunk az emberek életéért, harcolunk azért, hogy megszabaduljunk ettől a pandémiától, a PSD, a nagy PSD a parlament titkos irodáiban azért küzd, hogy Erdélyt a magyarok kezére játssza. 
Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek a budapesti vezér, Orbán Viktor ennek az alkunak a fejében? Látjátok, drága románok, ezt jelenti a mérgező többség, a mérgező PSD-s többség! Következésképp, kedveseim, most talán jobban értitek, miért akartam előrehozott választásokat. Többé nem akarom, hogy a nemzet fontos problémáit a PSD döntse el. Többé nem akarom, hogy ez a mérgező PSD-s többség hozzon döntéseket Románia ellenében és a románok ellenében. Az ilyesmi elfogadhatatlan! És amíg én leszek Románia elnöke, ilyen törvény nem lesz. Köszönöm!"
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X