Lassan már csak Klaus Johannis emlegeti az előrehozott választásokat


-A A+



Az újraválasztása óta eltelt három nap alatt kétszer is beszélt arról Klaus Johannis, hogy jövő tavasszal tartaná ideálisnak az előrehozott parlamenti választások megszervezését. Az államfő széleskörű politikai konzultációt kezdeményez a kérdésben, de a jelen állás szerint az ötletért még a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) sem lelkesedik. Az RMDSZ bármikor készen áll a megmérettetésre, de szóvivője, Hegedüs Csilla szerint az alkotmányös követelmények miatt szinte lehetetlen az előrehozott választások megszervezése. Hasonlóan vélekednek az elemzők is.

Klaus Johannis államfő szerdán este ismét előre hozott választásokat szorgalmazott jövő tavaszra. Erről azt követően nyilatkozott az elnöki hivatalban, hogy ülésezett az általa vezetett, nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Az elnökválasztás vasárnapi döntő fordulója után már másodszor hozakodott elő az előre hozott választások ötletével.

„Úgy vélem, nagyon jó volna előre hozott választásokat tartani tavasszal. Egyeztetni fogok erről a politikai vezetőkkel. Mindig is beszéltem velük, mert az állam élén nem számít, kedvelünk-e valakit vagy sem, hanem, hogy politizáljunk, és én úgy szeretnék politizálni, hogy eredménye legyen” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor rávilágított, hogy a kérdésben nem számít a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatására. Mint mondta, a PSD sosem értett egyet sem vele, sem a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), így nem támaszkodik rájuk. Felidézte, a PSD vereséget szenvedett a májusi európai parlamenti, majd a novemberi elnökválasztáson, mint mondta: „megbüntették a választók”. „Ha tanultak ebből valamit, akkor jó, ha nem, akkor nélkülük folytatjuk” – tette hozzá.

Orban: el akarjuk kerülni a politikai válságot

Miután az ALDE augusztus 26-án felbontotta a kormánykoalíciós megállapodást, és a PSD kisebbségben maradt a hatalmon, Ludovic Orban PNL-elnök azt mondta, hogy megpróbálnak előrehozott választásokat kieszközölni, de ha ez nem sikerül, akkor a liberálisok készen állnak kisebbségben is kormányozni. Azóta tudjuk, hogy ez következett be.

Miniszterelnöki minőségében Orban márt azt nyilatkozta a hétfőn, hogy számukra az első számú prioritás a költségvetés-kiigazítás elfogadása, a közintézmények és önkormányzatok működésének biztosítása, a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások kifizetése, a megkezdett beruházások befejezéséhez szükséges összegek folyósítása. „Nem zárkózunk el az előrehozott választásoktól, de nem akarunk politikai válságot kirobbantani, ha nem látjuk biztosítottnak a többséget két kormányalakítási kísérlet leszavazásához” – fogalmazott Ludovic Orban, aki abban sem lehet biztos, hogy az esetleges előrehozott választások után ismét őt kérné-e fel kormányalakításra az államfő.

Az előrehozott választások megszervezéséhez az alkotmány szerint előbb a kormánynak le kellene mondania, vagy bizalmatlansági indítvánnyal meg kellene buktatni. Ezt követően 60 napon belül két kormányalakítási kísérletnek kellene megbuknia a parlamentben, hogy az államfő kezdeményezhesse a törvényhozás feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását – amire még nem volt példa a romániai belpolitikában.

Eltérőek az érdekek

A bizalmatlansági indítványt követő kormányalakítási tárgyalások során Dan Barna USR-elnök kijelentette, hogy pártja nem hajlandó részt venni a jelenlegi összetételű parlamentből kialakított kormánytöbbségben, mert szerinte a mandátumok eloszlása nem tükrözi a jelenlegi választói közakaratot, viszont egy előrehozott parlamenti választások után létrejövő kormányban szerepet vállalna.

Igaz, akkor még a közvéleménykutatások szerint a második fordulóba jutásra esélyes államfőjelöltként nyilatkozott – mivel Dăncilă is megelőzte őt, elképzelhető, hogy most már nem annyira biztos a dolgában. Az USR elnöke Klaus Johannis választéási győzelme után is előrehozott választásokat sürgetett.

A kormányalakítási tárgyalások idején még az előrehozott választások híve volt Victor Ponta is, a Pro Románia elnöke is, aki azonban az államfőválasztás után nem fejtette ki álláspontját a kérdésben. Elképzelhető, hogy a volt kormányfő szintén nem rajong már az ötletért, mert a pártját – az Orban-kormányhoz való felemás visoznya miatt – belső viták feszítik, s ez a támogattság csökkenéséhez vezethet. 

Nem világos, hogy jelenleg milyen állásponton van a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP). Maga Băsescu erről az államfőválasztás után csak annyit nyilatkozott: kizártnak tartja az előrehozott választások megartását, mert "a 460 parlamenti képviselő és szenátor nem fog önként lemondani a nyugdíjáról". 

A PSD volt koalíciós partnere, a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) az államfőválasztás óta nem foglalt állást ebben a kérdésben, de az új kormány beiktatása előtt még ellenezték az előrehozott választásokat. Ez nem is csoda, mert az ALDE a tavaszi EP-választásokon nem érte a bejutási küszöböt, szövetsége a Pro Romániával felbomlott, s várhatóan nem is kerülne be a parlamentba, ha most járulnának urnákhoz a szavazók.

A Szociáldemokrata Párt helyzete egyértelmű: jelenleg több képviselője és szenátora van a törvényhozásban, mint a többi pártnak külön-külön, országszerte pedig a legtöbb polgármesterrel és megyei önkormányzati vezetővel rendelkezik, ám a támogatottsága mélyponton van. Így számára nem lenne előnyös az előrehozott választásokat megtartani a nyári helyhatósági választások előtt.

Tény, hogy a legtöbb honatyának – nem csak a PSD-ben – nem esne jól néhány hónappal a mandátum vége előtt felállni a törvényhozói bársonyszékből, s ezzel együtt elveszíteni a különböző előnyöket, kedvezményeket, köztük a speciális nyugdíjat (ami csak teljes, kitöltött mandátum esetén jár majd).

RMDSZ: nincs garancia a előrehozott választások megszervezésére

Az RMDSZ szóvivője, Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök a Maszolnakl elmondta: nem változott a véleményük az előrehozott választásokról. "Mi bármikor készen állunk a megmérettetésre, azonban most, a jelenlegi romániai politikai helyzetben ezt jóformán lehetetlennek tartjuk. Ez az álláspontunk hónapok óta, az alkotmány nagyon világos rendelkezései miatt" – jelentette ki.

Hegedüs Csilla elmékeztetett: az alaptörvény értelmében az előrehozott választások feltétele elsősorban az, hogy ne legyen kormány, azaz Ludovic Orbannak le kellene mondania, vagy meg kellene buktatni az Orban-kormányt. "Ezt nem tarjuk jó megoldásnak, hisz elő kell készíteni a jövő évi költségvetést. Emellett semmi garancia nincs arra, hogy ha meg is bukik ez a kormány, előrehozott választások lesznek. Ez csak az első lépés lenne. Hatvab nap alatt két kormányt kell visszautasíania a parlamentnek, és csak azután lehet a parlamentet feloszlatni. Az előrehozott választás nem a tárgyalóasztalnál lefolytatott beszélgetések eredménye, hanem az alkotmányos előírásoknak megfelelően kell történjen” – fejtette ki Hegedüs Csilla.

Arra a kérdésre, hogy a mostani PSD-ellenes közhangulat kitarthat-e tavaszig, illetve látnak-e esélyt egy PNL–USR-kormány létrehozására (akár még RMDSZ-es részvétellel is), a szóvivő leszögezte: a Nemzeti Liberális Párt alakította kormányt támogatják, előreláthatóan a jövő év végén megszervezett parlamenti választásokig. "Hogy utána mi lesz, még nem tudjuk, hisz a választási eredményeket senki sem tudja megjósolni. Azonban Kelemen Hunor szövetségi elnök már többször elmondta: 2020 után négy békés, építkező évnek kellene jönnie, hisz nem lesznek választások. Az ország jövője szempontjából egy jobbközép kormányt tartanánk megfelelőnek, amelynek – ha adottak a megfelelő feltételek – az RMDSZ is tagja lehet” – mondta a szóvivő.

Nem támogatják a kétfordulós polgármesterválasztást. Klaus Johannis arról is beszélt szerda este, hogy a polgármestereket két fordulóban, a megyei tanácselnököket pedig közvetve, a tanácsosok közül kellene megválasztani. Hozzátette, meg fogják keresni a módját, hogy ilyen értelemben módosítsák a választási törvényt. Az RMDSZ álláspontja világos volt korábban: kitartani az egyfordulós polgármesterválasztás mellett, és Hegedüs Csilla szerint a szövetség továbbra sem támogatja a kétfordulós polgármesterválasztás bevezetését.

Politológus: nehezen kivitelezhető terv

Ioan Stanomir politológus, a Bukaresti Politikatudományi Egyetem professzora szerint kevés az esély az előrehozott választások megszervezéséte. A Francia Közszolgálati Rádió (RFI) román nyelvű adásának nyilatkozó elemző szerint azért nehezen kivitelezhető a terv, mert bár a PNL és az USR–PLUS Szövetség felkarolja az előrehozott választások kiírását, a többi parlamenti párt ódzkodik tőle, azon gyakorlatias ok miatt, hogy félnek a mandátumaik számának a csökkenésétől. „Utóbbiak bármikor képesek többséget alkotni annak érdekében, hogy bizalmat szavazzanak egy új kormányna, tehát nem fognak eljutni odáig, hogy két kormányalakítási kísérletet is leszavazzon a parlament” – fejtette ki a politológus.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X