Kedden megtudjuk, kit kér fel kormányalakításra az elnök


-A A+

Ígérete szerint kedden nevesíti miniszterelnök-jelöltjét Klaus Johannis. Az államfő már a kormány múlt heti bukása után értésre adta, hogy várhatóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és elnöke, Ludovic Orban alakíthat új kormányt, csak még az a kérdés, hogy „egyszínű” lesz-e a kabinet, vagy más pártokat is bevonnak a végrehajtásba. És nyilván az is kérdés, hogy megkapja-e majd a beiktatásához szükséges számú szavazatot a parlamentben.

A kormányalakítási tárgyalások már a bizalmatlansági indítvány megszavazása után megkezdődtek. Pénteken a parlamenti pártok küldöttségei vonultak fel az elnöki palotában (a kormányról leváltott PSD kivételével), hétfőn és kedden pedig a pártelnököket hívta négyszemközti egyeztetésekre az államfő.

Hétfőn a Népi Mozgalom Pártja (PMP), a Pro Románia párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elökével tárgyalt Klaus Johannis. Az államfővel finoman szólva hűvös viszonyban lévő Victor Ponta, a Pro Románia elnöke azt mondta, hogy „rövid és őszinte” megbeszélés volt kettejük között. Annyit elárult, hogy Johannis nem kérte a pártjától egy színtiszta PNL-kormány támogatását, amit egyébként sem vállalnának.

Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök egyértelművé tette, hogy nem szavaznak majd meg egy olyan kormányt, amelynek tagja a PMP, vagyis „Petrov, a Securitate besúgójának pártja” (Traian Băsescu volt államfő titkosszolgálati fedőnevére utalt ezzel). Márpedig a PMP elnöke, Eugen Tomac hajlandó lenne szerepet vállalni az új, átmeneti (a jövő évi parlamenti választásokig regnáló) kormányban, de azt kijelentették: csak azzal a feltétellel, ha sürgősségi rendelettel módosítanak a választási törvényen, és visszaállítják a kétfordulós polgármester-választást, illetve, ha ez a kormány felvállalja a parlament létszámának a csökkentését (mindkét intézkedés hátrányosan érintené a jövőben az RMDSZ jelöltjeit is).

Utóbbi variáns szerint a PNL adná a miniszterek többségét a 15-16 tagú kormányban, de a PMP is kapna két tárcát.

Kedden Ludovic Orban PNL-elnököt, Dan Barnát, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőjét és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt kérette magához Johannis, hogy az „utolsó simításokat” elvégezze, mielőtt kiáll a bejelentésével. Érthető, hogy a PNL körül képzeli el az új kormány alakítását: 2014-ben a liberális párt éléről választották meg elnöknek, most is a PNL államfőjelöltje, az ellenzék közül ez a párt rendelkezik a parlamentben a legtöbb szavazattal, és a PNL nyújtotta be a PSD-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítványt. Ludovic Orban korábban is mondta, hogy bármikor készen állnak a kormányzásra, akár kisebbségben is, a többi párt parlamenti támogatásával, s hogy ő a párt miniszterelnök-jelöltje.

Dan Barna is kijelentette, hogy hajlandók támogatni egy PNL-kormányt, de feltételül szabta, hogy térjenek vissza a kétfordulós polgármester-választáshoz, iktassák törvénybe a Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű kezdeményezés eredményét (azaz, a korrupcióért elítéltek ne lehessenek közszereplők), töröljék el a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és konzultáljanak a parlamenttel a Romániát képviselő európai biztos kinevezésével kapcsolatban. Az USR egyébként az előrehozott parlamenti választásokat tartja a legjobb megoldásnak a belpolitikai válságra, és csak egy új összetételű parlament tagjaként lenne hajlandó kormányra lépni. Dan Barna szerint a törvényhozás jelenlegi összetétele már nem tükrözi a választói akaratot.

Az RMDSZ nem ír alá biankó csekket

Az RMDSZ számára a következő átmeneti egy évben nem prioritás a kormányra lépés – ezt Kelemen Hunor több alkalommal is határozottan kijelentette, de azt is elmondta, hogy parlamenti támogatást hajlandók lennének nyújtani egy liberális párti (akár kisebbségi) kormánynak. Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és sajtószóvivője hétfőn a Maszolnak cáfolta azt a sajtóhírt, miszerint ahhoz kötné az RMDSZ az új kormány megszavazását, hogy abban ne legyenek magyarellenességükről közismert személyek. „Nevekről nem volt szó a Cotroceni-palotában” – utalt a múlt pénteki, Johanisszal történt egyeztetésre.

Azt viszont Hegedüs Csilla is nyomatékosította, hogy feltételül szabta az RMDSZ a támogató szavazatokért, hogy az új kormány nem fog sürgősségi rendeletekkel irányítani, ebből következik, hogy a helyhatósági választási törvényt sem módosíthatja eképpen. A polgármesterek két fordulóban történő megválasztásához való visszatérést határozottan elutasítja az RMDSZ. „Biankó csekket” sem ír alá Johannisznak a magyar érdekvédelmi szövetség – folytatta a szóvivő –, látni akarják a kormány összetételét és programját, mielőtt a támogatás biztosításáról dönt az elnökség.

Alkotmányos lépések

Az alaptörvény értelmében (103. cikkely) a kormányalakítással megbízott személynek a kijelöléstől számított tíz napon belül megerősítést kell kérnie a parlament két házától a kormány személyi összetételére és programjára. Ha nem kapja meg a képviselők és szenátorok többségének szavazatát, az államfőnek új miniszterelnök-jelöltet kell javasolnia. Az illető ugyanazt a procedúrát kell végig járja. Ha az első parlamenti elutasítástól számított hatvan napon belül a második kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall, az ország elnöke kezdeményezheti a parlamenti feloszlatását és előrehozott választások kiírását.

Szintén az alkotmány rendelkezik arról, hogy a parlament egy naptári éven belül csak egyszer oszlatható fel, ráadásul az elnök mandátumának utolsó hat hónapjában nem teheti ezt meg. Mivel az elnökválasztás novemberben lesz, Klaus Johannis már nem „eresztheti szélnek” a törvényhozónak, csak a következő államfő kezdeményezhet ilyesmit.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X