Marad vagy bukik? Csütörtökön a parlamentben eldől a Dăncilă-kormány sorsa


-A A+

Csütörtökön szavaz a parlament a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott, a kormányzó szociáldemokraták (PSD) kivételével mindegyik párt által aláírt bizalmatlansági indítványról. A voksolás kimenetelét nehéz előre látni, de ami biztos: a 2016 óta tartó parlamenti ciklusban még nem volt ekkora esély megbuktatni a kormányt, mint most.

A szenátus és a képviselőház együttes ülésén csütörtök délelőtt tíz órakor kezdik meg a Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dăncilă-kormányt! című bizalmatlansági indítvány vitáját, amiről jó esetben délben-kora délelőtt fognak szavazni.

Nem telt el parlamenti ülésszak kormánybuktatási szándék nélkül – ez lesz a negyedik ilyen kezdeményezés, de az eddigieket túlélte a PSD- (korábban PSD–ALDE-) kormány. Az elsőt simán megszavazta ugyan a parlament, de az alighanem egyedülálló volt a (honi) politikatörténetben: a szociáldemokrata parlamenti többség saját kormányát, a Sorin Grindeanu-féle kabinetet váltotta le bizalmatlansági indítvánnyal, miután a temesvári politikus túlságosan is önállósodott, és már nem az azóta rács mögé került Liviu Dragnea akkori pártelnök kedve szerint irányította a kabinetet.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) augusztus 26-i kilépésével a kormányból (s az előzőleg az RMDSZ által kora nyáron megvont parlamenti támogatás következtében) megszűnt a PSD többsége, ráadásul az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján valamennyi parlamenti párt – még a baloldali Pro Románia is – a Dăncilă-kabinet menesztése mellett teszi le a garast. A PSD megpróbálkozott egyes ALDE-s politikusok magához édesgetésével (törvényhozói és kormányfunkciókat felajánlva), a helyi elöljárók számára kilátásba helyezett előnyökkel pedig azt próbálta elérni, hogy a polgármesterek, megyei önkormányzati vezetők vegyenek rá egy-egy honatyát a kormány melletti kiállásra...

A bizalmatlansági indítvány benyújtásához így is sikerült 237 támogató aláírást (kezdetben 238-at emlegettek) gyűjteni a szenátorok és képviselők körében, ami több, mint a kormány megbuktatásához szükséges 233 szavazat. Ludovic Orban PNL-elnök vasárnap pedig már azt mondta, hogy újabb törvényhozók biztosították támogatásukról, és már 244-re nőtt a kormányt meneszteni igyekvők tábora. De hogy a titkos szavazáson ki hogy voksol, azt nem lehet előre tudni...

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzéki párt elnöke, Dan Barna egy nappal az indítvány vitája előtt borúlátó volt a szavazás menetelét illetően, Ludovic Orban azonban bizakodott, hogy nem mondanak csütörtököt... Kelemen Hunor szerint négy hetet késett az ellenzék a bizalmatlansági indítvány benyújtásával; az  RMDSZ-elnök úgy vélte, hogy a kormányválság kialakulása utáni lendület „elsöpörhette” volna a Viorica Dăncilă által vezetett kabinetet, és a múlt heti temesvári sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a halogatásnak nem lehetett más oka, minthogy a most szombaton kezdődő elnökválasztási kampányban „egy kis lendületet adjon” a PNL az általa támogatott Klaus Johannis államfőnek.

Mindenesetre akár átmegy a bizalmatlansági indítvány, akár nem, a belpolitikai válság (vagy inkább káosz) csúcsosodásának, alkotmányossági óvásoknak, a törvények különbözőféle értelmezésének nézünk elébe. Az alkotmány szerint ha a bizalmatlansági indítvány megkapja a legkevesebb 233 voksot, azaz a törvényhozók eggyel több mint felének szavazatát, Klaus Johannis államfőnek a parlamenti pártokkal történő konzultáció után kell megbíznia valakit a kormányalakítással. Normális esetben a parlamenti többséget alkotó párt vagy koalíció miniszterelnök-jelöltjét, de most ilyen nincs. Így valószínűleg Ludovic Orban lesz a jelöltje, aki korábban kijelentette, hogy a PNL készen áll a kormányzásra, s ő vállalja a kormányfői szerepet is.

Mivel a szintén ellenzéki Dan Barna kerek-perec megmondta, hogy az USR nem hajlandó részt venni egy új kormányban, amit a parlament jelenlegi összetételéből „fércelnének össze” (csak előrehozott választások nyomán létrejövő új kormánynak lenne tagja), nagyon valószínű, hogy a PNL-nek kisebbségben kellene kormányoznia az átmeneti időszakban, a 2020-as parlamenti választásokig (nagy dolgot nem is tervezhetnének a szűk esztendő alatt).

Kelemen Hunor a hétvégén Aradon azt mondta, hogy szerinte egy kisebbségi (PNL-) kormány megkapná parlamenttől a szükséges támogatást, hogy megkezdhesse a munkáját és vészkormányosként ellavírozzon az országgal (kialakítsa és betartassa a jövő évi költségvetést, vigye a folyó ügyeket stb.). Az RMDSZ-t idén nem érdekli a kormányra lépés – még ha fel is kérnék erre, akkor sem (de nem is kérték), azonban a 2020-as választások után meghallgatják az ajánlatokat; miként Kelemen fogalmazott: „miért nekünk kellene szégyellnünk, mikor a kormányzati végrehajtó szerep elérése a cél mindenki számára, erről szól a politika”.

Nem várhatók előrehozott választások

A bizalmatlansági indítvány sikeres esetén a Klaus Johannis által kormányalakításra felkért személynek tíz napon belül miniszterjelölteket kell nevesíteni, akiket meghallgatnak a parlament szakbizottságaiban, majd a kormánynévsorral és a kormányprogrammal a törvényhozás elé kell állnia megerősítő szavazatért. Ha elutasítják, elölről kezdődik az egész, és ha a második kísérlet is kudarcot vall, az államfőnek jogában áll feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat kiírni (ám ezt nem köteles megtenni).

Erre még nem volt példa Romániában, és politikusok, politológusok, elemzők szerint ez nem is lenne most érdeke senkinek, mivel épp az elnökválasztási kampány teljében leszünk, ráadásul a jövő nyáron helyhatósági, ősszel meg parlamenti választásokat tartanak. Ezért valószínű, hogy már az első kormányfőjelölt és csapata megkapja a parlamenttől a bizalmat, ha pedig ha netán elutasítanák, a második nekifutásra „akárkit” megszavaznának, csakhogy elkerüljék az előrehozott választásokat.

Dăncilă  talpon maradása kedvezhet Johannisnak

Viorica Dăncilă miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy bukás esetén a PSD kész ellenzékből politizálni, de persze pozitívan tekint a bizalmatlansági indítvány szavazása elébe, mert eddig felsült az ellenzék ezekkel a próbálkozásokkal (persze, érzi a kormánypárt is a veszélyt, mert a múlt szerdán még október 5-re, szombatra tűzték ki a szavazást, amikor a honatyák nincsenek Bukarestben, de az ellenzék végül kivédte a cselt).

Ha tehát az indítvány nem kapja a szükséges számú szavazatot, hivatalban marad a jelenlegi kormány, és nő a presztízse Dăncilának, aki a PSD államfőjelöltje is egyben. De közvetve ez is Johannisnak kedvez, mert ha ők ketten jutnak az elnökválasztás második fordulójába, a jelenlegi elnök – a közvélemény-kutatások alapján – könnyűszerrel verné a kormányfőt, míg ha az USR-s Dan Barna lenne az ellenfele a második fordulóban, elképzelhető, hogy a jelenlegi politikai osztály egészét leváltani akaró hős szerepében tetszelgő Barna kerülne ki győztesen a „ki-ki meccsből”.

Kormánybukás szavazás nélkül?

Érdekesség, hogy a kormánykoalíció felbomlása utáni 45 nap, ameddig a miniszterelnöknek újbóli megerősítést kell kérnie a parlamenttől a megváltozott politikai összetételű kabinetre, október 11-én, pénteken fog lejárni, egy nappal a bizalmatlansági indítvány után. Dăncilă maga is korábban erre a 45 napra hivatkozott, miután az alkotmánybíróság is kötelezte a parlamenti megerősítés kérésére (aminek nincs jogvesztő hatálya, mert a román jogrendben nem létezik a bizalmi szavazás intézménye). Egyes források szerint az is elképzelhető, hogy október 11-e után az államfő megállapítja: a miniszterelnök nem tett eleget az alkotmányban előírtaknak, a kormány megbukott, ezért új kormányfőt nevez ki. Szinte bizonyos, hogy a PSD egy ilyen lépést nem hagyna annyiban, hanem az alkotmánybírósághoz fordulna az ügyben.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X