• 2017. november 21., kedd
    Olivér
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Puskás Bálint volt alkotmánybírót kérdeztük a Btk.-módosításról


-A A+



Az alkotmánybírósághoz fordul az éj leple alatt módosított büntető törvénykönyv és büntető perrendtartási törvénykönyv ügyében a Legfelső Bírói Tanács. Puskás Bálint, a taláros testület volt tagja a Maszol érdeklődésre elmondta, hogy milyen szempontok szerint mérlegelhetnek volt kollégái.

„A sürgősségi kormányrendeletek sürgősségének megindoklása a kormány dolga. Ebben az esetben, ha figyelembe vesszük, hogy az alkotmánybíróságnak több mint 50 olyan döntése van, amely alkotmányellenesnek nyilvánítja a büntető törvénykönyv, illetve a büntető perrendtartási törvénykönyv bizonyos cikkelyeit, akkor a sürgősség indokolt. Hiszen ezek már régi döntések, és a 45 napos határidő a korrekcióra már rég lejárt” – magyarázta portálunknak Puskás Bálint.

Mint kifejtette, az államhatalmak közötti jogviták elbírálásakor nagyon fontos lenne tudni, hogy a Legfelső Bírói Tanács egészen konkrétan mit kifogásol a sürgősségi rendeletben. Szerinte lehetnek olyan cikkelyek a Btk.-módosításról szóló jogszabályban, amire az alkotmánybíróság azt mondja, hogy nem alkotmányosak. De azoknak a cikkelyeknek az esetében, amelyeket a taláros testület egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánított, és most a kormány ezeket módosította a törvény szellemében, biztosan alkotmányosak lesznek.

„Abban az esetben látok lehetőséget arra, hogy az alkotmánybíróság bizonyos cikkelyeket alkotmányellenesnek nyilvánítson a sürgősségi kormányrendeletből, ha azok nem az alkotmánybíróság által eddig módosított cikkelyekkel kapcsolatosak vagy nem azok szellemében módosultak” – mondta a volt alkotmánybíró.

Puskás emlékeztetett, hogy a hivatali visszaélés meghatározásával kapcsolatban a múltban az alkotmánybíróságnak is voltak kifogásai. „Nekünk az volt a problémánk, hogy a Btk.-ban túl általános megfogalmazások vannak, jelenleg akárkire, akármikor rá lehet fogni, hogy hivatali visszaélést követett el. Ha úgy módosították a Btk.-t, ahogy az alkotmánybíróság megfogalmazta és megindokolta, akkor nincs kifogásolnivaló a kormány lépésében. Viszont ha ezen túlmentek, akkor lehet szó új alkotmánybírósági döntésről a CSM megkeresésére” – nyilatkozta a Maszolnak Puskás Bálint.        

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup