Sike Lajos: Szilágy

„Ez a Szilágy, nem az a Szilágy, amit mi odaát ismerünk! Nem húzza le a sár a csizmát, a gyerekek nem csupasz fenékkel szaladgálnak, s a szekeret Logánnak, Opelnek, Mercinek hívják, a Hepehupa meg nem csak dombra fel és dombról le, hanem egy színvonalas kulturális folyóiratot is".

Röviden így összegezte pár napos szilágysági élményét egy budapesti értelmiségi. Az ismert pénzintézet, az OTP szakszervezeti csoportjával járt erre, amely fontosnak tartja, hogy nyaranta felkeresse a határon túli magyarokat. Hosszú éveken át csak a Székelyföldet járták. Aztán szóltak nekik, hogy a szórványba is érdemes menni, sok magyar érték van ám arra is!

Így jöttem én a képbe, lettem valaki ajánlatára itteni kirándulásaik útikalauza, a Partiumban immár harmadszor. Most Szatmártól indulva, Sarmaságon kezdtük, hogy lássák milyen egy feltörekvő szilágysági magyar község, amelyet korábban egy kis szénbánya miatt románok vezettek.

A vendégeket nem annyira az új községháza, sportcsarnok, iskola, templom, ANL-lakások, az Ágoston-fivérek nagy malomipari vállalkozása érdekelte, mint inkább Kemény Zsigmond erdélyi fejedelem hajdani vadászkúriája, amelyben néhány éve – szépen felújítva – kulturális központ működik, könyvtárral, múzeummal, kiállítási és más termekkel. Előtte a fejedelem szobra. Horváth József történelemtanár, a Kemény család életpályájának kutatója lenyűgözte a vendégeket.

Órával később nem kevésbé Lompért református lelkipásztora, Szőnyi Levente, aki csodás környezetben, naiv művészek által festett, kazettás mennyezetű templomban mesélt, nem is csak megtartó gyülekezetéről, de arról is: kevesen múlott, hogy Ady Endre nem itt született!

Zilahon Wesselényi Miklós szobra mellett Ady Endre (iskolája előtti) szobrát is megkoszorúztuk, majd Erdély legnagyobb református templomában szívtuk a „zsoltáros csendet". A „zsibói bölény" városkájába sem csak a báró emléke okán látogattunk el, de a neves botanikuskert miatt is.

Porolisumban, a dák-római kontinuitás „emlékhelyén" az egykori római táborban, kiváló magyar régész, Csók Zsolt tartott nagyon is gondolatébresztő előadást. Amit Szilágysomlyón Fekete-Szabó András szenátor Báthori Istvánról mondott, hab volt a tortán. Sokan örültek, hogy a jó fotókkal illusztrált, százoldalas Hepehupával mehettek haza. Főszerkesztője, Fejér László kiváló kollégánk egy köszönő szóért csinálja (ha ugyan kap azt is!?) évek óta! Nem baj, ha Pesten is tudják!

 

Kimaradt?