Ambrus Attila: Új helyzet, régi dilemmák

Egy hete tart már a kampány, amely a teljes érdektelenségbe fulladt, és nem csupán azért, mert a jelölteknek be kell tartaniuk a járványügyi szabályokat, hanem elsősorban amiatt a bizalmatlanság miatt, amely a pártokat övezi.

Az új helyzetben nincsenek koncertek a városok főterein, nincsenek nap- és népfürdőző politikusi haknizások. Csak a szomorú valóság van: már a pártelnök kormányfő is csak a tervek tervezésének kezdetét ünnepeltetheti, mint tette azt a Comarnic–Doftána–Brassó útszakasz esetében, bejelentve, hogy a Nemzeti Liberális Párt készen áll tervezni a felújítás tervének elkezdését. Ez nem sok, de sokaknak éppen ezzel telik be a pohár: fordulnak el végképp a politikától.

Új helyzetben találják magukat a románia magyar választók is: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt szövetségéből létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) párharcába beleszólnak azok a magyar nemzetiségű jelöltek is, akik a szlovákiai Híd mintájára létrejött Szabad Emberek Pártja vagy az USR–PLUS listáján indulnak.

Az EMSZ a legtöbb, zömében magyarok lakta székelyföldi településen indít polgármesterjelölteket és önkormányzati képviselőjelölteket. „160 helyszínen mintegy 2200 önkormányzati képviselőjelölttel, valamint 94 polgármesterjelölttel vág neki az önkormányzati választásoknak” – jelentette be Csomortányi István, a pártszövetség társelnöke. A szövetséget alkotó két pártnak jelenleg 450 önkormányzati képviselője van, és 17 települést vezetnek a két párt valamelyikéhez tartozó vagy általuk támogatott független polgármesterek. Ezt szeretnék túlszárnyalni vagy legalább megőrizni.

Arra a kérdésre is választ kapunk a választási eredmények ismeretében, hogy mennyire fogadja el a közösség, a román pártok színeiben induló magyar jelölteket. Kiderül, hogy megtörik-e az etnikai szavazás hagyományát Székelyföldön a magyar jelöltekkel kampányoló román vagy vegyes pártok. Az eddigi választásokon is mindig indultak szavazatrablással próbálkozó zsebpártok. Ami most újdonság, hogy van két nagyobb és egyre népszerűbb párt, amely számos magyar szavazó voksát elnyerheti: a Szabad Emberek Pártja és az USR–PLUS Szövetség. Utóbbi rendszerellenes retorikájával, a történelmi pártok elleni kampányával hódít. A hagyományos pártok népszerűtlensége pedig oly méreteket öltött, hogy a választókat az sem rettenti el, hogy sorra derül ki az új párt vezetőiről: együttműködtek a volt kommunista titkosszolgálattal vagy a Szekuritáte vezetőihez rokoni szálak fűzik. Méginkább, mint eddig a gyűlölet vezérli majd a szavazók kezét.

Noha az erdélyi magyar szavazók előtt elrettentő példaként állhat a Híd–Most szlovákiai ténykedése, az, hogy odáig süllyedtek képviselői, hogy megszavazták a magyar Himnusz eléneklését megtiltó törvényt, miközben semmilyen kisebbségvédelmi intézkedést nem tudtak átszuszukálni a szlovák törvényhozáshoz, az álomszép utópiának a kísértésének, annak, hogy megvalósul a hetvenes évek elejétől remélt összeborulás („Erdőn-mezőn, hegyen-völgyön kis vonatunk kanyarog,/ Ülnek benne kézen fogva románok és magyarok...”) lesznek áldozatai.

Ha a támogatottság mértékét nehéz lenne is ma még megjósolni, az szinte biztos, hogy a magyar többségű településeken a legtöbb szavazatot az RMDSZ kapja majd. Az RMDSZ viszont csak akkor lehet elégedett teljesítményével, ha eléri a három-négy stratégiai fontosságú célkitűzését: Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármestere magyar lesz, illetve megtartja a Maros, Szatmár, Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnöki tisztségét.

Ehhez azonban lakossági támogatást is kell kapnia. Akkor is, ha Marosvásárhelyen rég nem látott esély mutatkozik Soós Zoltán győzelmére.

A választások után az alpolgármesterek és megyei tanácsalelnökök kijelölése háttéralkukon fog eldőlni. Ezek csak akkor köthetőek meg az RMDSZ és a helyi magyar lakosság számára kedvezően, ha az érdekvédelmi szövetség erős támogatást és felhatalmazást kap a választóktól.

Szórványban számos helyi és megyei önkormányzatban koalíció létrehozása és egy vezetői tisztség megszerzése lehet az RMDSZ célja. Ennek a sikere akár egy tanácsoson is múlhat, így a magyar jelöltre leadott minden szavazatnak tétje van.

Ennyire egyszerű az idei sótlan kampány üzenete.

A többi: szó, szó, szó...

 

Kimaradt?