Bogdán Tibor: A lassú párt – és fürge múltja

Rosszul időzítették a Szociáldemokrata Párt kongresszusát. Annak nem augusztus 22-én, hanem egy nappal később, augusztus 23-án kellett volna sorra kerülnie. Nem csupán azért, mert ez volt a kommunizmus legnagyobb nemzeti ünnepe, de azért is, mert 1944. augusztus 23-án került sor Románia legnagyobb árulására.

Ez a nap lett volna a legmegfelelőbb tehát ennek az eseménynek a megszervezésére, hiszen egyrészt a szociáldemokraták még mindig a kommunizmus örökségét viszik tovább, másrészt pedig azért, mert ez a kongresszus is az árulók fölényes győzelmével zárult. Akárcsak a 76 évvel ezelőtt történtek…

Ha vezetőiket idézzünk, a szociáldemokraták szabadulni szeretnének múltjuktól – csakhogy nem mozognak eléggé fürgén, mert a múlt mindig utoléri őket. De hát hogyan is szabadulhatna meg ez a párt a múltjától, ha új vezetői maguk is ebből a múltból érkeznek? 

A kongresszuson megválasztott 17 tagú vezetőség minden egyes tagja a kánikulai nyári napokat (is) a hűvösön töltő volt pártelnök, Liviu Dragnea embere volt (akitől most már szabadulni szeretnének), az ő asztaláról lesöpört morzsákból éltek – eléggé jól. Valamennyien Liviu Dragnea politikai teremtményei.

A kongresszuson megválasztott pártelnök, Marcel Ciolacu – aki nagyhangon meghirdette a párt reformját, a múlttal való szakítást, és a párt kollektív vezetését az „atyáskodó elnök” helyett – Liviu Dragnea Facebook-bejegyzése szerint ott volt vele Belina szigetén, bár igaz, akkor még nem szociáldemokrata pártot vezette, hanem csak Dragnea csónakjában evezgetett, a bejegyzés szerint „ökológusként” (!).  

Ez akkor történt, amikor Belina szigetén Dragnea tizenhét csukát fogott, az „átalakult párt” most megválasztott első alelnöke, Sorin Grindeanu viszont mindössze kilencet, pedig akkor már Dragnea „szívességéből”, ő volt a kormányfő, de egy szívességből kinevezett kormányfőnek sem illik még a horgászatban sem felülmúlnia a nagy pártfogót, mert különben baj lehet.

És lett is baj.

Az udvariasságból mindössze kilenc csukát kifogó Sorin Grindeanunak a fejébe szállt a dicsőség, megkívánta a pártelnöki tisztséget, ezért aztán párfogója „elintézte”, hogy – az „eredeti román demokráciában” prömierszámban – a szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassák saját kormányukat, miniszterelnököstül, mindenestül, aki viszont annyira megkedvelte tisztségét, hogy nem volt hajlandó távozni a kormányból.   

Meg is mondta annak idején Gabriela Firea, hogy Grindeanu amolyan legitimitás nélküli fantomként kísért a kormánypalotában, mivel akkor még maga is Dragnea kezéből evett, hiszen az egykori pártelnök bukaresti főpolgármestert csinált az Antena-tévé névre hallgató tévé-csatorna (vagy inkább csatorna-tévé) bemondójából, akit tisztsége átvételekor három szál vörös rózsával köszöntött.

Nos, ez a Gabriela Fireát is az „új párt” első alelnökévé választotta a kongresszus, az a bizonyos három vörös rózsa már régebben elhullatta szirmait. 

A „nagy változásokat” meghirdető, az „atyáskodást” elítélő „megváltozott párt” vezetője, Ciolacu pedig egykor annyira Dragnea bizalmi emberének számított, hogy a „nagy ho-ho-horgász” a Tudose-féle kabinet idején tárca nélküli miniszterelnök-helyettessé avanzsálta, azzal a titkos megbízatással, hogy árgus szemmel figyelje a miniszterelnök minden egyes mozdulatát, nehogy úgy járjon vele, mint Grindeanuval.

Aztán mégis úgy járt vele, hiszen az „ökológus” átállt Tudose mellé, akivel közösen át akarták venni a párt vezetését. Ekkor Dragnea újabb hűséges emberével, Paul Stănescuval biztosította a vörös kiskirályok támogatását, majd lemondásra kényszerítette az engedetlen kormányfőt – aki egyébként mára már az „átalakult párt” egyik alelnöke, a „hűséges Stănescu” pedig a „megváltozott párt” főtitkára lett. 

Aztán volt Dragneának egy igen-igen megbízható tanácsadója, Vasile Dâncu, akiből Dragnea miniszterelnök helyettest és fejlesztési minisztert fabrikált. A „megbízható tanácsadó” ma a „gyökeresen megváltozott” párt Országos Tanácsának elnöke.

Az „átlényegült” politikai tömörülés egyik alelnöke, Lia Olguța Vasilescu és férje, Claudia Manda, akiket annak idején Dragnea az Irina Tănaséval tervezett házassága esetén megszületendő gyermeke keresztülőinek kért fel. 

És az „átváltozott” párt további alelnöke, a hírhedett Viorel Hrebenciuc és Dumitru Sechelariu „tanítványa”, Dragos Benea, akiből Liviu Dragnea európai parlamenti képviselőt csinált; továbbá a Beszterce-Naszód megyei kiskirály, Radu Moldovan, aki korábban mindig Dragnea pártján állt; Titus Corlățean, akit pedig Dragnea mentett meg a diaszpóra semmibe vétele miatti bűnvádi dossziétól és Gabriel Zetea, aki annak idején a nyilvánoság előtt mindig igazat adott Dragneának.

Lehet, hogy mégis csak igazat kell adnunk Liviu Dragneának, aki hűtlenkedő miniszterelnökei láttán keserűen jegyezte meg: nincs jó keze az emberek megválasztásában – igaz, azzal a kitétellel, hogy éppen ő vette körül magát emberi minőségükben gyenge, de hízelkedő emberekkel…

Kimaradt?