Bogdán Tibor: Ki mint veti – költségét…

Na, jó! Mondjuk azt, hogy győztek a szociáldemokraták. Azzal, hogy a román államfő által a parlamenthez visszaküldött, az ország kényes gazdasági helyzetét teljes mértékben figyelmen kívül hagyó állami költségvetést a kormánypárti honatyák minden változtatás nélküli ismét felterjesztették Klaus Iohannishoz – akinek most már alá kellett írnia a törvényt –, Dragneák azt képzelték, jól betartottak az államfőnek. 

Hát igen, neki is keresztbe tettek, hiszen meggyőződése ellenére ki kellett hirdetnie a „nemzet szégyenének” nevezett költségvetést, csakhogy ezzel valóban Romániának, az ország lakóinak tették a legnagyobb rosszat, ami viszont megbocsáthatatlan bűn azoktól, akik reggeltől estig büszkének vallják magukat románnak. 

Az államfő elmagyarázta, mi is volt a baja a dokumentummal. De mondjuk, ő nem szakember, fizika tanár, nem ért a gazdasághoz. De az ellenoldalnak sem hihetünk, hiszen vezetője, Liviu Dragnea közúti járművekre szakosodott mérnök – hát azért neki sincs túl sok köze a költségvetéshez. 

Hallgassunk hát akkor a szakemberekre.

A Romániai–Amerikai Kereskedelmi Kamara például nyomatékosan figyelmeztette az illetékeseket a költségvetés kockázataira. A dokumentum ugyanis nem szavatolja a költségvetés stabilitását, a költségvetési hiány fenntarthatóságát, a makrogazdasági egyensúlyt. A költségvetés a legkevésbé sem ösztönzi a beruházásokat, a gazdasági tevékenységet, az európai alapok lehívását célzó erőfeszítéseket. Az amerikai szakemberek aggasztónak tartják a közköltségek számottevő, 14 százalékos és a munkaerőre fordított összegek közel 19 százalékos növekedését – utóbbiak, a román gazdaság történetében első ízben, elérik a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát.

A kormánynak tehát ahhoz, hogy tartsa a Brüsszel által megkövetelt 3 százalékos költségvetési deficitet, vissza kell fognia az infrastrukturális beruházásokat, az egyéb stratégiai közbefektetéseket, vagyis Románia még jobban leszakad az Európai Unió átlagától, a szomszédos országoktól.

Jó, tegyük fel, hogy az amerikai gazdasági szakemberek elsősorban saját érdekeik, szempontjaik szerint értékelik és ezért tarják rossznak, a különben remekbeszabott költségvetést. 

Hallgassuk meg akkor a hazai szakembereket.

A Romániai Magántulajdonú Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsának elnöke, Florin Jianu nem titkolta, hogy az idei költségvetés sarokszámai nem megalapozottak. A dokumentum a hitel elkötelezettségre épül, ami azt jelenti, hogy a kifizetéseket egyik évről a másikra halogatják majd, ahogyan az tavaly is történt. És megfeledkezünk arról, hogy ki is fizeti ki majd ki a végső cechet.

Más hazai szakemberek azt kifogásolják, hogy a költségvetés nem utal ki elég pénzt az önkormányzatoknak, arra kényszerítve őket, hogy a törvények által megengedett felső szintig növeljék meg az adókat és az illetékeket. Vagyis ismét a lakosság jár rosszul. Emellett az idén sem kerül majd sor helyi beruházásokra, amelynek ugyancsak a lakosság issza meg a levét.

Sokan elhibázottnak tartják azt is, hogy költségvetés rekord, 1022 milliárd lejes bruttó nemzeti össztermékkel, valamint 5,5 százalékos gazdasági fejlődéssel számol, holott tavaly is csupán 4,1 százalékkel fejlődött a román gazdaság, pedig akkor is 5,5 százalékot terveztek. Szerintük ezek a számok teljesen elhibázottak, hiszen az európai gazdaság motorjának tartott Németország is mindössze 1 százalékos gazdasági növekedés tervezett be az idei évre, Olaszország pedig egyenesen gazdasági recesszióba került.

Hazai gazdasági szakértők szinte egyértelműen úgy vélik, hogy a 2007-es év utáni román kormányok esztelen módon költekeztek, populista módon szórták a pénzt. Ebben az időszakban Romániába 35 milliárd eurós külföldi beruházás érkezett, az uniós alapokból Románia több mint 30 milliárd eurót hívott le, a mintegy 4 millió román vendégmunkás pedig 50 milliárd eurót küldött haza. Ezek az összegek azonban nem voltak elegendők az agyonbürokratizált, minden hatékonyságot nélkülöző román államnak, amely újabb kölcsönöket vett fel, hogy valahogyan eleget tegyen populista ígéreteinek. 

Nem kell különösebb gazdasági ismeretekkel rendelkeznünk ahhoz, hogy rájöjjünk: aki pénzt kér kölcsön, annak nincs pénze. Még akkor sincs, ha a kormányprogram szerint fedezettek a bér- és nyugdíjemeléshez szükséges összegek.

A román kormány nemrégiben hárommilliárd eurós hitelhez folyamodott, amelynek kamatjai elérik majd a 2,2 milliárd eurót. Ez nem más, mint a nincstelenség beismerése. Kudarc, amit csak a pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici értékel sikernek, mivel az újabb kölcsön azt jelzi, hogy a külföldi pénzügyi körök bíznak Romániában. 

2,2 milliárd eurós tiszta nyereségért ne bíznának?

Az ország adósságai 2006 óta több mint kétszeresére emelkedtek, 41 milliárd euróról elérték a 100 milliárd eurót.

Ráadásul 2019-ben és 2020-ban négy alkalommal lesznek választások, amikor is a kormánypártok, népszerűségük érdekében további ígéreteket tesznek.

Mivel a szociáldemokrata kormányzásnak nincs vagy nagyon kevés kézzelfogható eredménye van, ezért Liviu Dragneák igyekeznek mondvacsinált sikerekkel dicsekedni.

Nemrégiben az Eurostat kimutatására hivatkoztak, miszerint Romániában a bruttó nemzeti össztermék meghaladta a Portugáliában elért szintet, ami „az ország és a románok általános jólétét bizonyítja”. 

Az Eurostat adataihoz nem férhet kétség: valóban, tavaly Románia bruttó nemzeti összterméke 202 milliárd, a Portugáliáé pedig 201,5 milliárd euró volt. Csakhogy a szociáldemokraták egyetlen „apróságról” feledkeztek meg. Arról, hogy a kétszer kevesebb lakossággal rendelkező Portugáliában az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék kétszerese a Romániaiénak: 21 100 dollár, a 10 800 dollárral szemben.

Ennyit, az „ország és a románok jólétéről” – szociáldemokrata változatban…

 

 

Kimaradt?