Farkas István: Pont aki a közellenség vesztét akarja
facebook cover


Farkas István: Pont aki a közellenség vesztét akarja


Array ( [0] => [foto] => )
-A A+

A rendszerváltás óta 15 kormányfőt emelt hatalomra a választói akarat – voltak köztük talentumok, technokraták és megalkuvók is. Sokak szerint utóbbiak voltak többségben – ezért tart, illetve nem tart ott az ország ahol. Nem volt azonban ebben a szűk három évtizedben olyan kormányfő, aki több éves szünet után tért volna vissza a Victoria-palotába (A Boc- és Ponta-kormányoknak voltak megszakításai, de az más kategória.) Pedig egy visszatérés nem ördögtől való, ugyanúgy ahogy nem tekinthető a modern demokrácia végzetének sem egy bukás. Ott van például a Winston Churchill esete, akit szinte azonnal megbuktattak a brit választók a megnyert világháború után, hat év múlva pedig győztesen tért vissza Nagy-Britannia kormányához. Természetesen köztünk és a britek között nagyobb a távolság, mint a La Manche-csatorna, a napi politika mocskos kis játszmái meghátrálásra kényszerítik azokat, akik néhány évet végig vittek a kormánypalotába és talán Theresa May kora sem a kilencszázas évek első évtizedeinek terepe.

Victor Ponta, akit a Colectiv-klubban történt tragédia után kirobbant népharag lökött le a kormányfői székről (előtte a korrupciós ügye a pártelnökiről) most minden jel szerint egy visszatérést készít elő. A volt miniszterelnök gyakorlatilag a 2016-os parlamenti választások után elkezdte az építkezést – gyakorlatilag folyamatos hidegháborút folytatott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökkel szemben. Ez a hadviselés tegnap vált deklarálttá, miután Ponta bejelentette, hogy Daniel Constantin, a kisebbik kormánypárt korábbi exminisztere (akitől Tăriceanu féltette a hatalmát) vezetésével a Pro Románia párt megalapította a képviselőházi frakcióját. (A házszabály szerint 20 honatya alakíthat önálló frakciót, abban az esetben, ha közülük tizenhaton ugyanazon párt színeiben jutottak mandátumhoz, esetünkben a Szociáldemokrata Párt tagjaként.)

Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek a képviselőházi többség a legnagyobb fegyvere. A legtöbb törvény esetében az alsóház a döntő fórum, és ahogy az elmúlt időszakban láthattuk, rá is bólintottak itt számos fontos jogszabályra. A szociálliberális koalíciónak 163 honatyája van, a többséghez 165 voks kell, így egyértelmű, hogy Dragnea csak az RMDSZ-re és a többi etnikai kisebbség képviselőire számíthat. A lakmuszpapírt a költségvetési törvény elfogadásakor fogják mártogatni: Dragnea számára itt lesz nyilvánvaló az, hogy nincs már ereje, miután Ponta frakciója nem áll mellé, csak az RMDSZ-re számíthat. A szövetség voksait azonban nem veheti készpénznek, Kelemen Hunor már korábban jelezte, hogy a büdzsétervezetet a jelenlegi formájában nem támogatják a magyar honatyák.

Victor Ponta szándékai a napnál is világosabbak: azok élére kíván állni, akiket a 2015-ben kirobban korrupciós botránya idején vezetett. Nem lesz könnyű dolga, ugyanis Liviu Dragneát a párt legfelsőbb döntéshozó testülete, az országos végrehajtó bizottság nem tudja leváltani, a teleormani vezér bebetonozta hatalmát, csak a kongresszusi küldöttek meneszthetik. Ponta egyetlen esélye, ha szociáldemokrata honatyákat a maga oldalára állítja, törvényhozási erő nélkül hagyva Dragneát. Összeesküvéselmélet-gyanús magyarázat, de ezzel is számolnunk kell: akár Viorica Dăncilă miniszterelnök is elkezdheti az ő vitorlájába fújni a szelet. Victor Dăncilă, a kormányfő örökbefogadott fia ugyanis Ponta befolyásos apósának, az egykori teológus, aktuálisan politikai főkorifeus Ilie Sârbunak a tanácsadója.

Liviu Dragnea persze érzi a vesztét – de nem olyan fából faragták őt, aki megfutamodik egy Victor Ponta kaliberű politikustól. A párhuzamos állam-hívő Călin Popescu Tăriceanu érvtárából kölcsön vette a leghatásosabbat: szerinte a Pro Románia pártot, akárcsak a Dacian Cioloș vezette PLUS-t a titkosszolgálatok alapították. Mondja ezt az a Liviu Dragnea, akiről az a hír járja, hogy disznót vágott a SRI egyik villájának az udvarán, Amerikából rendelt bort Florian Coldea egykori titkosszolgálati főnöknek, vagy be akarta gyúrni a George Maior vezette titkosszolgálatba egykori szerelmét, az ország legfiatalabb képviselőjét, a 24 éves Cătălina Ștefănescut.

Nyilván, Ponta sem ma született bárány, minden politikusnak, neki is voltak olyan szépen csengő, de elhamarkodott kijelentései, amelyek ellene fordíthatók. Tavaly novemberben például azt mondta, hogy pártjába csak olyan személyeket vesz fel, akiknek makulátlan az önéletrajza. Ennek ellenére és Liviu Dragnea örömére, ott virít a pártnévsorban Adrian Țuțuianu, Mihai Tudose és Georgian Pop neve, mindhárman közeli kapcsolatban állnak a titkosszolgálatokkal. Az újabb skalp Gabriela Firea lehet – ezt jelzi egyébként Corina Bogaciu, a bukaresti főpolgármester férjének, Florentin Pandele keresztlányának a beiratkozása a pártba.

Kérdés azonban, hogy hogyan viszonyul Victor Pontához a legnagyobb ellenzéki alakulat, amelynek az élén az újrázni készülő Klaus Iohannis államfő áll. Alina Gorghiu PNL-alelnök ismét elkezdte szajkózni a bizalmatlansági indítványt, valahogy nem bírja felfogni, hogy Ponta és pártja nem a PSD ellen van, az ő esküdt ellensége Liviu Dragnea – így kizárt, hogy megbuktassa a szociáldemokrata kormányt. Ha ezt megteszi, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy még több párttag ábránduljon ki Dragneából és álljon be mögéje. Ahogy azt sem bírja felfogni Gorghiu, hogy Ponta sosem fog támogatni egy olyan kormánylistát, amelynek az élén Ludociv Orban áll. Pár a liberális pártvezérnek az életcélja, hogy miniszterelnök legyen, nincs meg hozzá sem a habitusa, sem az esze, sem a támogatottsága. Merész forgatókönyv, de az sem kizárt, hogy a megerősödött Ponta egykori ellenfelével, Klaus Iohannisszal szövetkezik. Előbbi egyébként bejelentette, nem álmodozik államfői babérokról, főként egy olyan demokráciában nem, ahol az ország első emberének tulajdonképpen nincs nagy erő a kezében. Ő „beéri” a miniszterelnöki székkel.

 



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik