Bogdán Tibor: Itt a Szabad Európa Rádió

Tíz évvel végleges(nek tűnő) megszüntetését követően, tizenöt évvel azután, hogy bezárta jól működő bukaresti irodáját és 23 évvel müncheni irodájának Prágába költöztetése nyomán, ismét megkezdte romániai adását a Szabad Európa Rádió.

A rádiót a múlt század ötvenes éveinek elején alapították meg, az Eisenhower adminisztráció idején. Munkatársainak zöme Kelet-Európából érkezett, akik saját bőrükön érezték a kommunista rendszer jogtiprásait, a véres sztálini diktatúrát. A Szabad Európa Rádió, társával, a Szabadság Rádióval együtt, a „béketáborba” bekényszerített országok népeinek nyelvén végre kimondta az igazságot minderről ott, ahol minden hazugság volt.

A két rádió soha nem volt kormánycsatorna, függetlenségüket a Rádió Kódexében meghatározott demokratikus elvek betartása biztosította. Így aztán, jóllehet a Kelet-Európából érkezett munkatársai szívükből gyűlölték a kommunizmust, adásaikban mégis visszafogták indulataikat, tárgyilagosan, a tényeket tiszteletben tartva tárták fel a kommunista diktatúra valóságait, ezért aztán nem egyszer szembe is kerültek a diaszpóra radikálisabb vezetőivel.

A Szabad Európa Rádió romániai adásának mostani újraindítása sokkal több mint egyszerű sajtóhír. Az újraindításról a Donald Trump által vezetett amerikai adminisztráció döntött, amely nyilván úgy vélte, hogy elhamarkodott lépés volt a romániai adás beszüntetése. Azt jelzi ez a lépés, hogy Washingtonban világosan felismerték: Románia hatalmasat lépett vissza a jogállamiság útján, a demokratikus folyamatok korántsem megfordíthatatlanok az országban.

Romániában a hatalom rátette a kezét a romániai sajtó jelentős részére, és az önmagát „minőséginek” nevező média is viszonylag távol a valósághoz való hűségtől. Romániában az újságírók nagy része egyszerűen pártkatona lett, lelkiismeret-furdalás nélkül hamisítja meg a híreket, „munkaadó pártja” érdekeinek megfelelően. És mindez sajnos érvényes az egyre fogyatkozó ellenzéki sajtó jelentős részére is. A ténylegesen függetlennek nevezhető média nagyrészt kihalt Romániában, egy kéz is sok ahhoz, hogy megszámoljuk a valóban pártatlan lapokat, tévéket, internetes oldalakat. 

A hírtelevíziók jelentős részét kétes hírű, korrupció miatt elítélt üzletemberek, politikusok vezetik, akik „a hír szent, a vélemény szabad” elvet úgy írták át, hogy a véleményszabadságnak az érdeküket szolgáló hamis híreket kell igazolniuk. A televíziók anyagilag kiszolgáltatottabbak a nyomtatott vagy internetes sajtónál, és mindez sajnos igaz az adófizető pénzéből működő közszolgálati médiára is. Jól emlékszünk még az 1989 után önmagát „szabad televíziónak” nevező állami tévé hírhamisításaira, a marosvásárhelyi magyarellenes program tálalására – és példáját kisvártatva követte a közszolgálati rádió is. Mindkét intézmény azóta is a mindenkori hatalom oldalán áll, ami nem is csoda, hiszen anyagi támogatásuk a kormányhatalom által uralt parlamenttől függ.

Az álhírek „gyártási technikája” annyira tökéletesedett, hogy a „fake news”-t igen nehéz megkülönböztetni a valós hírtől, mi több, sokszor még hihetőbbnek is tűnik az igazinál. A megtévesztett emberek tájékozatlanná válnak, kiszakadnak a valóságból, és a médiában tükrözött hamis világot hiszik igazinak. Alighanem éppen ez a hamis világ a valódi „párhuzamos állam”, és ezzel is magyarázható a populista, demagóg szövegek hitelessége.

A diktatúrák mindig félnek a szabad véleménynyilvánítástól, a sajtószabadságtól. Nem véletlen, hogy Ceaușescu egymillió dollárt fizetett a hírhedt terroristának, Carlosnak, a Sakálnak, hogy robbantsa fel a Szabad Európa Rádió müncheni román szerkesztőségének irodáit.

A merényletre 1981-ben sor is került, a robbanás hatalmas károkat okozott az épületben, a detonációt a németországi szeizmográfok is jelezték. A dologban mindössze egy kis tévedés volt: a Sakál a csehszlovák szerkesztőséget robbantotta fel.

A román adások mostani újraindítása némi oxigénhez juttathatja a Romániában haldokló néhány, még függetlennek mondható lapot, tévét, és talán abban is reménykedhetünk, hogy ráébreszti az embereket a valóságra.

A Szabad Európa Rádió egyébként annak idején elsőként a magyar nyelvű adását szüntette meg 1993-ban, ami jól jelzi, hogy mennyire más volt még akkor Magyarország külföldi megítélése.

Washington most úgy döntött, hogy csak a román adást indítja újra.

Egyelőre.

                   

Kimaradt?