• 2018. december 14., péntek
    Szilárda
  • Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -4°
      Székelyudvarhely
    • -8°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -10°
      Kovászna
    • -8°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -10°
      Sepsiszentgyörgy
    • -2°
      Arad
    • -3°
      Gyulafehérvár
    • -1°
      Nagyvárad
    • -5°
      Beszterce
    • -11°
      Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • -0°
      Szatmár
    • -5°
      Nagyszeben
    • -2°
      Temesvár
    • -10°
      Brassó
    • -4°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6485 LEI
    • 1 USD = 4.0861 LEI
    • 1 GBP = 5.1722 LEI
    • 100 HUF = 1.4383 LEI

A kőkorszaki emberek túlélték a szupervulkán kitörését is


-A A+

A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt - állítja egy új tanulmány, amelyet kedden a BBC News ismertetett.

Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett.

A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei nemcsak túlélték a katasztrófát, de azt követően "virágzott" is az élet településeiken.

Egy nemzetközi kutatócsoport végzett feltárásokat a Dél-Afrika déli partvidékének két helyszínén. A leletek alapján ebben a térségben a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység. A kutatás megerősítette a korábbi, a Malawi-tó fenekén folytatott vizsgálat eredményét, amely nem találta a nyomát a globális klímakatasztrófának.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzője, Curtis Marean rámutatott, hogy a kutatás révén sikerült valódi válaszokat találni a Toba vulkán kitörésével kapcsolatos kérdésekre. A katasztrófa hatása Afrikában számított igazán, hiszen az volt a modern emberiség bölcsője - emlékeztetett a tudós.

A tanulmány szerint a kutatók a dél-afrikai ásatásokon apró vulkáni tevékenységből származó üvegszemcséket találtak az üledékes talajban. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a szilánkok egyeznek a 9 ezer kilométerrel távolabb fekvő Toba-kráternél talált szilánkokkal. Úgy tűnik, először sikerült a forrásától ilyen távol azonosítani vulkáni kitörés maradványát. A hatalmas távolság szintén az óriási erejű kitörésre utal.

Marean szerint erős bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy a vizsgált kőkorszaki települések túlélték a vulkánkitörést. Archeológiai módszerekkel nehéz megbecsülni, hogyan nőtt vagy csökkent a korszakban egy adott település népessége, azt azonban meg lehet mondani, hogy milyen intenzitással használták a területet az emberek - mondta.

A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak. "A Toba kitörése után az emberi tevékenység megnőtt. Nagyobb embercsoportok éltek vagy tartózkodtak hosszabb ideig a területen" - jelentette ki a tudós.

A kutatás eredményeit egy új technika alapozta meg, amellyel pontosan meg tudták állapítani az üvegszilánkok korát. Marean elmondta: arra bíztatnak más kutatókat is, hogy használjanak hasonló módszereket az afrikai régészeti helyszíneken, s így kiderül majd, hogy más populációk is erősödtek-e a Toba kitörése után.

Címlapi illusztrációnk forrása: IBTimes India

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X