Ahol áldás a vírus: a járvány mentheti meg a tündérrózsa püspökfürdői élőhelyét


-A A+



A nullára csökkent idegenforgalom miatt újjáéledni látszik a korábban kiszáradt termálvízű tó, amelyben a védett hévízi tündérrózsa él.

A légszennyezés nagyarányú csökkenése nem az egyedüli pozitív következménye a koronavírus járványnak. Egy nagyváradi fotós március végén, drónnal készített felvétele azt mutatja, hogy látványosan megnőtt a vízszint a Püspökfüdőben található, néhány éve pocsolyává zsugorodott termálvizű tóban.

A Pece-patak természetvédelmi területén elterülő tó a hévízi tündérrózsa, tudományos nevén a Nymphea Lotus var. Thermalis élőhelyként volt nevezetes. A növényt sokáig őshonos reliktumfajnak tekintették, mely a termálvíznek köszönhetően vészelte át az elmúlt 2,5 millió év jégkorszakait. Legközelebbi élőhelye a Nílus deltája, ahol nílusi tündérrózsaként ismerik. A Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kutatói a közelmúltban bizonyították be, hogy a Nagyvárad melletti és a nílusi populáció génállománya szinte teljes mértékben azonos, ami azt jelenti, hogy előbbi biztosan nem őshonos, ám azt nem lehet tudni, hogy kik és mikor telepítették be.    

Az 1932 óta védett státussal rendelkező tó agóniája a 2000-es évek elején kezdődött, amikor sokasodásnak indultak az elegáns magánházak és a panziók a Püspökfürdőben, a Félixfürdőben valamint a községközpontban, Szentmártonban. Egy évtized alatt a szakemberek becslései szerint száznál is több illegális kutat fúrtak a környéken az altalajban rejtőző termálvizet megcsapolandó.

Ritka az olyan szálloda és vendégház a községben, amelynek ne lenne saját, termálvizes medencéje, de sokban fűtésre is használják. Egy, a 70-es években készült tanulmány szerint a környéken húzódó földalatti termálvízkészletből másodpercenként legfeljebb 210 litert szabad kiemelni, az ennél nagyobb mennyiség a tó ellátását veszélyezteti. Az elmúlt években ennél lényegesen nagyobb mennyiséget termeltek ki, ami miatt 2011-ben a vízszint látványosan csökkenni kezdett. A folyamat tartósnak bizonyult, s 2014 volt az első év, amikor az egyre inkább kiszáradó tóban a tündérrózsa nem nyílt.

A növényt, valamint a kizárólag a tóban élő két endemikus fajt, a piros szemű kele nevű halat és bordás homorcsa nevű csigát megmentették a kipusztulástól, példányaikat mesterséges körülmények között tartják Nagyváradon, Gödöllőn és Galacon. Eredeti élőhelyük azonban menthetetlennek tűnt, mígnem a koronavírus visszaadta a reményt. A tómeder vízzel való feltöltődése egyértelműen annak a következménye, hogy az elmúlt hetekben az idegenforgalom szinte nullára csökkent, emiatt a kitermelt termálvíz mennyisége is tetemes arányban visszaesett.

Radu Huza geológus, a Körösvidéki Múzeum munkatársa, aki régóta foglalkozik a püspökfürdői termálvízű tóval, azt mondja, a látványos vízszintemelkedés biztató, ám nem jelenti automatikusan azt, hogy újjá lehetne éleszteni az élőhelyet. Tavaszi vízszintemelkedést korábban is megfigyeltek, ám az minden alkalommal a csapadéknak volt betudható.

Mivel az elmúlt időszak viszonylag száraz volt, jelen esetben ez nem valószínű, biztosat azonban csak a víz hőmérséklete alapján lehetne mondani. Ugyanakkor létfontosságú volna, hogy a folyamat tartós legyen, ha ugyanis a turizmus beindulásával a termálvíz kitermelése a korábbi szinten folyik majd, a tó ismét ki fog száradni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X