Amazóniai lepkék szállnak az ujjunkra a kolozsvári botanikus kertben


-A A+

Testközelből gyönyörködhetünk az amazóniai erdők és az erdélyi kaszálók lepkevilágában a kolozsvári botanikus kertben nyílt élőlepke-kiállításon. A nyitónapon, szerda délelőtt az egyik szervező, Macalik Kunigunda társaságában sétáltuk körbe a Növénytani Intézet melletti üvegházat, ahol többek között azt is megtudtuk, hogyan szállíthatók a törékeny élőlények több ezer kilométer távolságra.

Egy egyetemi fejlesztési projekt keretében harmadik alkalommal szervezi a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Kara és az Alexandru Borza Botanikus kert az élőlepke-kiállítást. Macalik Kunigunda biológus, egyetemi tanár elmondása szerint a kiállítás nemcsak szemgyönyörködtetésre alkalmas, voltaképpen nevelő célzatú: miközben játékosan bővíti a lepkeismeretet, a növényvilág fontosságára, az Amazonas és a hazai élővilág felbecsülhetetlen értékeire is felhívja a figyelmet.

Az amazóniai erdők irtása kapcsán leginkább abból a térségből válogattak őshonos fajokat, hogy „felhívhassák a figyelmet, mi folyik a nagyvilágban”, a hazai gazdagság hangsúlyozása érdekében pedig igyekeztek a Kolozsvár környéki kaszálókról is becserkészni néhányat. „Elindulunk az egzotikus pillangóktól, majd a hazai lepkékről, a növényzetről, a legelőkről és a Kárpát-medence gazdag élővilágáról beszélgetünk” – magyarázta Macalik Kunigunda.

Amazonasi azúr, Kolozsvár környéki boglár

A lepketárlat szervezője elmondta, a fajokat báb formájában rendelték, ezekből a megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett bújnak ki az imágók. Hozzátette, mára a lepkeházak létesítése bizniszként működik, ugyanis bárki megrendelheti a bábokat, és bárki működtethet lepkeházakat, a megfelelő szaktudás birtokában. A bábok koráról nem kapnak információkat, így számukra is minden reggel izgalmasan indul, amikor kiderül, hogy mely fajok bújtak ki a bábokból, gazdagítván a kiállítás anyagát. Ezzel is magyarázható, hogy miért nincs egyszerre jelen az összes faj a kiállításon.

Emellett tudni kell, hogy felnőtt stádiumban csupán néhány napot élnek a lepkék, és kevesen vészelik át a kiállítás teljes időtartamát – hangsúlyozta a szervező, aki azt is nyomatékosította, hogy a botanikus kertben létrehozott lepkeház mégis különbözik a megszokottaktól, mert mindamellett, hogy különleges fajokkal nyűgözi le az érdeklődőket, hasznosítható tudást és hazai különlegességeket is bemutat a röpke látogatások folyamán.

Macalik Kunigunda arról is beszámolt, hogy a hazai lepkefajok ugyan kisebbek, mint a trópusiak, de legalább annyira szépek és lenyűgözőek. A trópusi fajok közül három családból rendeltek: pillangófélék (Papilionidae), tarkalepkék (Nymphalidae) és fehérlepkék (Pieridae), mindhárom családnak vannak hazai képviselői is – tudtuk meg.

A szakember szerint a pillangók sajátos pozícióban helyezkednek táplálékukra, és csak bizonyos típusú virágokat kedvelnek, éppen ezért nehéz őket lepkeházakban táplálni, és általában néhány napon belül elpusztulnak. Velük szemben a nagytestű trópusi tarkalepkék (pl. az azúrlepke) erjedt gyümölcsök levét is szívogatják, így táplálásuk könnyen megoldható lepkeházi körülmények között is. A citruspillangóról kiderült, hogy bár gyönyörű, eredeti élőhelyéről (Ázsiából és Ausztráliából) nagyon szétterjedt és ma már több helyen inváziós fajként viselkedik, a citrusültetvények kártevője, lárvái ugyanis ezek leveleivel táplálkoznak. Így ezeken a helyeken védekeznek ellene.

Az egzotikus fajokról szóló történetek néha meghökkentőek. Megtudtuk például, hogy a hazai réteken oly sokszor látott, aprócska kék lepke egyik faja, a védett vérfű hangyaboglárka (Phengaris teleius) a hangyák parazitája. Macalik Kunigunda felvilágosított: ezek a sziporkázó apróságoknak a fejlődésük negyedik stádiumában a lárváik a földre hullnak, és az általuk kibocsátott vegyi anyagoknak köszönhetően „elhitetik” a hangyákkal, hogy a sajátjaik. Azok behordják őket a bolyba, táplálják és sajátjukként nevelgetik mindegyiket, míg a következő évben ki nem repülnek onnan. Adott esetben a tarka, nektárt szívogató „kis ártatlanok” pedig a hangyák lárváit pusztítják.

Azt is megtudtuk, hogy egyes lepkéket azért figyelhetünk meg a talaj szintjén, mert innen szívogatnak ásványi sókat vagy éppen tehéntrágyából, de a trópusi fajok alvó madarak, kajmánok szeméből szívogatják az „étrend-kiegészítő” ásványi anyagokat (pl. a kiállításban is látható Júlia-lepke, Dryas iulia).

Interaktív kiállítás: ujjunkra száll, felfedezzük

Arra a kérdésünkre, hogy tudatosan tették-e az iskolakezdés utáni időszakra a kéthetes kiállítást, Macalik Kunigunda elmondta, nem titkolják a tárlat nevelési célját. Természetismereti és természetvédelmi tevékenységekre sarkallják az érdeklődőket, ebben pedig nagy segítségükre van az „interaktív sáv”, ahol a kiállítás látogatói képkártyák segítségével fedezhetik fel például a lepkeszárnyak felső és alsó fele közötti különbséget.

A magyarázatok alapján rájöhetnek, azért díszítik „nagy szemek” a szárnyak alsó felét, hogy összecsukott állapotban elriasszák a madarakat, és azért színpompás a szárnyak felső fele, hogy párt csalogassanak velük; az érdeklődők mikroszkópok segítségével tanulhatják meg, hogy nem por, hanem pikkelyek borítják a szárnyakat, úgy helyezkedve egymásra, akár a zsindelyek a háztetőn. Ugyanakkor az előző tárlatokban elhullt lepkéket és az egyetemi hallgatók által preparált lepkegyűjteményeket is a kezükbe vehetik, nem beszélve arról, hogy petékkel, lárvákkal, bábbal és imágóval is szembesülhetnek.

Macalik Kunigunda az interaktív játékok bemutatása során rávilágított, a Kárpátok hegyi kaszálórétjeinek növényzete a leggazdagabb Európában. Ahol hagyományosan kaszálnak vagy mérsékelt a legeltetés, ott fellelhető a nagy gazdagság: például a Keleti-Kárpátokban akár 80 növényfaj is megélhet egy négyzetméternyi területen. Ahol túllegeltetés van, mint az Erdélyi Mezőség több területén, ott megkezdődik az erózió, megbomlik a vegetáció és földcsuszamlások kezdődnek – hangsúlyozta.

Jó, ha tudod, mielőtt az élőlepke-kiállításra mész

  • A regisztráció nem kötelező, de csoportos látogatás esetén jobb jelezni látogatási szándékunkat.
  • A kiállítás látogatása ingyenes, csupán az Alexandru Borza Botanikus Kert belépőjegyét kell kiváltani a kapunál.
  • Az üvegházban meleg és párás a levegő, érdemes lengébb öltözékben bekopogtatni.
  • Nem csak gyermekeknek szól, az idősebbek és a fiatalok is sok újat tanulhatnak.
  • Négynyelvű tárlatvezetés áll az érdeklődők rendelkezésére: magyar, román, angol és német.
  • Tanácsos óvatosan járkálni a lepkék számára kialakított térben, mert azok előszeretettel röppennek a földre is.
  • A lepkéket nem szabad megfogdosni, csupán az ujjainkat tartsuk ki, hogy arra szálljanak, ha szeretnének.
  • Megannyi érdekes eszköz és tudnivaló vár a kíváncsiskodókra: érdemes tehát minél többet kérdezősködni.
  • Szeptember 11. és 30. között mindennap látogatható (szombaton és vasárnap is) 10-17 óra között.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X