Kolozsvári egyetemisták, és már kutatnak: mennyire környezettudatos az autóipar?


-A A+

Új sorozatunkban az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) díjazott dolgozatai közül a legaktuálisabb kutatási témákat felvető, társadalmunkhoz legszorosabban kapcsolódó munkákat ismertetjük. Az ötödik részben Csíki Ottóval, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Vállalati Pénzügyi Menedzsment mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki jelenleg kutatóként, elemzőként dolgozik Románia legnagyobb autóalkatrész-kereskedő vállalatánál. Kutatása során a környezeti és társadalmi fenntarthatóság megvalósítását és eredményességét vizsgálta a globális autóiparban.

„Már 10 éves korom óta autóbolond vagyok, így a kutatási területem csakis az autóiparhoz kapcsolódik” – emelte ki a mesterszakos hallgató, aki az alapképzést is a menedzsment szakon végezte, emellett egy félévet tanult a Budapesti Corvinus Egyetemen is. Az egyetemi képzés során a Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK), a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, a BBTE Mentor Klub és a BBTE Szakkollégium tagja is volt, mindemellett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Márton Áron Szakkollégiumában jelenleg is aktív tag, így tehát a kutatói munka terén megannyi előzetes tapasztalatot birtokol. Aktuális munkájában arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet fejleszteni a fenntartható menedzsmentet az autóipari vállalatoknál, és ez milyen hatással van az adott vállalatok teljesítményére.

Dolgozatát a nemrégiben kirobbant autóipari környezetszennyezési és társadalmi botrány ihlette. Rávilágított, az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedés látott napvilágot, amely azt bizonyította, az autógyártók környezeti és társadalmi teljesítménye nem felel meg az előírásoknak és elvárásoknak. „Elég csak a Volkswagen dízel-botrányra gondolni, amely kirobbantotta a szikrát. Ezután számos más gyártónál vizsgálódtak a hatóságok, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását ellenőrizzék, és valamennyi gyártónál találtak problémákat, bár ezek kisebb nyilvánosságot kaptak” –világosított fel.

Érdekességképpen kiemelte, jelenleg is folynak vizsgálatok az autóiparban, legújabban a Mercedes-Benz-nél találtak problémákat. Ez 60 ezer autó azonnali visszahívását jelenti.  Egyelőre csak a kisebb számban eladott modellt érinti a visszahívás, a GLK-t, de esély van arra is, hogy a már nagy számban eladott C és E osztályok is érintve legyenek, így további 700 ezer autó visszahívása is valószínű – számolt be Csíki Ottó.

Autóipar és környezettudatosság?

A környezettudatosságra, valamint a társadalmi fenntarthatóságra való nyomás fokozottan jelen van az autóiparban is, hiszen az autóipar termékei jelentős negatív hatást fejthetnek ki a környezetre és a társadalomra. Továbbá a 2015-ben kirobbant „dízel-botrány” után már szinte minden autógyártó vállalat törekedni kezdett arra, hogy a termékpalettájának szén-dioxid kibocsátását csökkentse.

A környezeti teljesítményt kifejezetten szigorúan fogják bírálni, hiszen 2020 után az autógyártókra szabott szén-dioxid kvóta meghaladása pénzügyi büntetést von maga után. Az ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló tevékenységek hosszú távú gondolkodást igényelnek a vállalatok részéről, ezzel szemben az autóiparban az éles verseny miatt a rövid távú, pénzügyi fókuszú gondolkodás a jellemzőbb.

Az autóipar környezeti és a társadalmi fejlesztésétől nemcsak a „zöldebb” működést, hanem a jobb gazdasági teljesítményt is elvárják – tudtuk meg a mesterszakos hallgatótól, aki azt is ismertette, az autógyártók a 21. század elejétől kezdtek foglalkozni a fenntarthatósággal.  A tizennégy nagy európai, amerikai és ázsiai autógyártót megvizsgálva azt láthatjuk, hogy először a BMW AG tett közzé fenntarthatósági jelentést, 2002-ben, legkésőbb pedig az Audi AG és a Renault Group készítette el első fenntarthatósági jelentését.

Tudva ezeket, Csíki Ottó a belső, vállalati szintű környezeti és társadalmi teljesítmény hatását vizsgálta. Tájékoztatása szerint a környezeti teljesítményt két indikátorból állította össze, az egyik a nyersanyagok, víz- és energiafelhasználását mérte, a másik a károsanyag-kibocsátást és a hulladékképződést a gyártás során. A társadalmi teljesítményt szintén két indikátorból építette fel: az egyik az alkalmazottak megelégedettségét mutatta ki, a másik a munkakörnyezet biztonságosságát és egészségkímélőségét. Mivel általában csak a visszaélési botrányokat mutatja a média, fontosnak tartotta az egyéb tényezők alakulására is felhívni a figyelmet.

Beavatkozása során rájött, „ha az autóiparban egy vállalat környezettudatosságot és társadalomtudatosságot szorgalmazó külső környezeti nyomás alá kerül, akkor érdemes mihamarabb teljesíteni az elvárásokat, hogy továbbra is működhessen”. Elrettentő, ámde igaz példaként szolgálnak azok az aktuális szabályozások, amelyek értelmében számos márka nem forgalmazhatja autóinak egy részét, amíg az új kibocsátási normáknak nem sikerül eleget tennie. Így például a BMW a csúcs 7-es szériát a legnagyobb V12-es motor nélkül kénytelen forgalmazni, de még számos más gyártó szünetelteti egyes típusainak gyártását – tudtuk meg.

A fiatal kutató arra a következtetésre jutott, hogy azok az autóipari vállalatok, amelyek a külső nyomás hatására vagy egyéb megfontolások miatt szándékoznak növelni környezeti és társadalmi teljesítményüket, nem számíthatnak a pénzügyi teljesítményük rövid távú javulására. Ezért a fenntarthatóbb működés megtérülésére az autóiparban legfeljebb hosszú távon van esély.

Hozzátette, az autóiparban a vállalati szintű környezeti és társadalmi teljesítmény semmilyen mértékben nem hat a pénzügyi teljesítményre, így a környezeti és társadalmi gyakorlatok, azaz a környezeti tanúsítványok megszerzése, és azoknak megfelelő működés, az energia és víz felhasználásának csökkentését célzó programok, a károsanyag-kibocsátás csökkentését és hulladékok újrahasznosítását célzó programok, a társadalmi tanúsítványok megszerzése, és azoknak megfelelő működése, és a fenntarthatóság tematikájú képzések bevezetése legfeljebb hosszú távon térülhet meg.

Álom számára a kutatás

„Gondolkodás nélkül mondok igent arra a kérdésre, hogy akarok-e hosszútávon is kutatóként tevékenykedni!” – vallotta be Ottó, akiről kiderült, nagy álma, hogy egy autógyártó vállalatnál főállású kutatóként helyezkedhessen el, és a kutatásai, valamint a kidolgozott módszerei a gyakorlatban is hasznosulhassanak. „Ha minden a terveim szerint alakul, lesz lehetőségem erre, hiszen példának okáért, jelenleg a Toyota a keresleti függvényének kutatására óriási összeget költ el, de más autógyártónál is nagy szükség van a közgazdaságtani kutatásokra” – jegyezte meg.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X