Egyetemisták, és már kutatnak: megtalálták Románia nagy lehetőségű mezőgazdasági térségét


-A A+

Új sorozatunkban az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) díjazott dolgozatai közül a legaktuálisabb kutatási témákat felvető, társadalmunkhoz legszorosabban kapcsolódó munkákat ismertetjük. Sorozatunk harmadik részében Boga Balázs és Mag Róbert fiatal kutatókkal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar elsőéves hallgatóival beszélgettünk, akik a román agráripar modern befektetési lehetőségeit mérték fel, összpontosítva a digitalizációra és a precíziós mezőgazdaságra is.

Boga Balázs a menedzsment, Mag Róbert a bank és pénzügy szakon tanul. Elmondásuk szerint nem nehezítette munkájukat, hogy eltérő a szakterületük, ellenkezőleg, az ezekből származó ismereteiket összevetve sikerült összehangolniuk a román agráripart az üzleti modellek adta lehetőségekkel, melynek eredményeképpen egy konkrét üzleti tervet dolgoztak ki.

A két fiatalt a Gazdasági Tanácsadó Klubtagságuk (GTK) ösztönözte a kutatásra. Szakkollégiumi tevékenységük során ugyanis minden félévben elkészítenek egy iparágelemzést, az agráripar elemzése pedig a mezőgazdaság irányába terelte érdeklődésüket, mert úgy vélték, jelentős potenciállal rendelkező szektorról van szó.

Temes megye, mint rengeteg lehetőséget rejtő mezőgazdasági terület

Mag Róbert rávilágított, fő céljuk volt egy romániai térség és termék megnevezése, amelyben sok lehetőség rejlik, így szerteágazó matematikai számítások által sikerült megnevezniük Temes megyét, mint Románia legfejlettebb mezőgazdasági térségét. A fiatal kutatók szerint Temes megye nagy mennyiségű és jó minőségű földekkel rendelkezik, fekvése és éghajlata is kimagasló az agráripar tekintetében, nem beszélve arról, hogy a különböző logisztikai lehetőségeinek és az eddigi infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően is előnyt élvez a többi megyéhez viszonyítva.

„Mi konkrétan Lugos városát és környékét neveztük meg. Itt vannak még szabad területek, amelyek megfelelőek a földtani és éghajlati adottságok szempontjából. A termék meghatározását is statisztikai adatokra, illetve szakértők véleményére alapoztuk, végül pedig a biogabonát határoztuk meg, mint olyant” – számolt be Mag Róbert, aki többek között arra is rávilágított, hogy egy általuk létrehozott hipotetikus vállalatra építették kutatásukat, és mindvégig az üzleti modell elemeire és a digitalizációra alapoztak.

A biogabona különlegessége abban rejlik, hogy mennyiségileg sokkal kevesebb és minőségi, természetes alapanyagokból álló szerek szükségesek a termesztéséhez: figyelni kell a növényvédő és gyomirtó szerek milyenségére, hangsúlyozták a fiatalok, mert a biogabona esetében nem engedélyezett a környezetet romboló vegyületek alkalmazása, valamint adalékanyagokat sem tartalmazhat.

Kutatásuk első részeként egy területi adottságokat felmérő indikátort készítettek, amely kimutatta, melyik az a megye, amelyik a legtöbb megművelhető földterülettel és kaszálóval rendelkezik, ebben a felmérésben pedig Temes megyét sorolta első helyre a gép. Miután megkapták az eredményt, következő lépésként egy infrastrukturális felmérést is készítettek, itt az öntözőrendszerekre, magtárakra és mezőgazdasági gépekre figyeltek. Meglepetésükre, ez a felmérés is Temes megyét határozta meg elsőnek Románia egyéb megyéi közül, mivel a legfejlettebb mezőgazdasági infrastruktúrával rendelkezik, ugyanis autópálya, könnyen megoldható logisztikai kérdések állnak rendelkezésére a kezdő mezőgazdásznak.

E kettő alapján készítették el a potenciál indikátort, amellyel kiszámították, mekkora mezőgazdasági potenciállal rendelkezik Temes megye. Ezt voltaképpen azért tették, mert "általában a mezőgazdászok vagy befektetők olyan helyszínt választanak, ahol az infrastruktúra kiépített, de még sok megműveletlen földterület várakozik", mert ezáltal hatékonyabban tudják befektetni a pénzüket.

A mezőgazdaság, mint nagy jövővel rendelkező iparág

Mindez arra ad magyarázatot, hogy Temes megye az a régió, amely amellett, hogy jelentős mennyiségű megművelhető földterülettel rendelkezik romániai viszonylatban, egy nagyon modern infrastruktúrát is magáénak tudhat: ezt bizonyítja többek között az is, hogy a legtöbb újonnan bejegyzett mezőgazdasági gépe az előző évben ennek a térségnek volt, Bukarest és Ilfov megye után. Lugos pedig az említett megyén belül is egy olyan térség, ahol még nem foglalkoznak biogabonával a vállalatok, az éves csapadékmennyiség pedig megfelelő a termesztéséhez, ahogyan az átlaghőmérséklet és az egyéb környezeti viszonyok is.

Boga Balázs hozzátette, nem feltétlenül mezőgazdaságilag közelítettek kutatási témájukhoz, hanem annál inkább, gazdasági szempontból igyekeztek meghatározni, milyen hatásokkal, lehetőségekkel rendelkezik a terület, így kutatásuknak számos továbbviteli lehetősége van: más megyékre és más iparágakra is kiterjeszthető, és „azáltal, hogy valós adatokkal végeztük matematikai számításainkat, ezek viszonylag könnyen helyzetre szabhatók”, emelte ki.

A két egyetemista elmondása szerint, kutatásuk legfontosabb üzenete az, hogy megéri az agráriparral, pontosabban az organikus mezőgazdasággal foglalkozni, mert jelentős benne a potenciál még a fiatalok számára is, ugyanis szakmai szempontból mélyebb betekintést nyerhettek Románia mezőgazdaságába, ahol azt tapasztalták, felettébb helyénvalók az ország adottságai. Így arra buzdítanák a mezőgazdaság iránt érdeklődőket, ragadják meg a lehetőséget, mert hosszútávon érdemes belekezdeni.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen nehézségekbe ütköztek, Boga Balázs elmondta, „a legjelentősebb nehézség az országos adatbázisok hiányosságai, bizonyos szegmensek esetén pedig teljes hiánya volt. Ennek következtében, az adatok keresése során a legnagyobb kihívás azok megbízhatóságának ellenőrzése lett.”

A fiatalok rávilágítottak, ma már "a mezőgazdaságra nem szabad úgy gondolni, mint az idős emberek mezei tevékenységére", hanem az "agráriumot" magát kell látni, azt az ágat, amelyben hihetetlen szerephez jut a digitalizáció, amely ajtót nyit a mezőgazdászok előtt a fenntartható földművelés terén.Kihangsúlyozták, a köztudatban a mezőgazdaság fogalma általában nem a művelt emberek szakmájának asszociációja, annak ellenére, hogy nehéz, sok figyelmet, koncentrációt, logikus gondolkodásmódot igénylő szakma. Érdekesnek bizonyult számukra a digitalizáció jelenléte ebben az iparágban: elmondásuk szerint, "ha egy ipari szektorban a digitalizáció jelen van, és reformálja, forradalmasítja az adott ágazatot, akkor kijelenthető, fejlődő iparágat szolgál", így többek között ennek az elgondolásnak az apropóján mondták ki, hogy a mezőgazdaságnak nagy jövője van, ugyanis rendkívüli mértékben alakítja a technológia és az információs erőforrás.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X