Egymillió fajt fenyeget a kihalás


-A A+

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széles körű megváltoztatása óvhatja meg. A jelentést 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is támogatta.

„Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában” – mondta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője hétfőn Párizsban, a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmány sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy posztnövekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhelypusztulás és a szén-dioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait. A Globális értékelés (Global Assessment) című jelentés szerint a Föld becsült nyolcmillió növény-, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül.

Még nincs késő a változtatáshoz

A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának. A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz.

Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természet megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandók szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel.

Hozzátette: a jelentés szerint még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol. Ezen „alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk” – hangsúlyozta.

Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől.

A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.

„Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni” – figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Cselekvésre szólítanak fel

A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére hétfőn több száz tekintélyes személyiség szólította fel a kormányokat, hogy adjanak hathatós választ „a riasztó ENSZ-jelentésre”. Az iCall4nature című nyílt levél követeli a világ vezetőitől, hogy vessenek véget az erdőirtásnak, a talajpusztításnak, védjék meg az édesvizeket, az óceánokat és a tengeri élővilágot, főképpen a műanyagoktól, és ösztönözzék az áttérést a fenntartható mezőgazdaságra. Az aláírók között szerepel Jean Jouzel klimatológus, Jane Goodall primatológus, Nicolas Hulot volt francia környezetvédelmi miniszter és három francia színésznő, Marion Cotillard, Juliette Binoche, Isabelle Adjani is.

Az IPBES az ENSZ keretein belül 2012 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.

A bonni székhelyű tanácsadó testület legfontosabb tevékenységi köre, hogy feltárja azokat az alapvető tényeket és tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája uniós és világszinten is meghatároz. Fő feladata, hogy független grémiumként mérje fel a világ biológiai sokféleségét, a rá leselkedő veszélyeket, pusztulásának mértékét. Jelenleg 132 ország a tagja. A tagországok és a tagszervezetek korlátozott időre neveznek ki szakértőket a jelentések összeállítására.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X