A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása


-A A+

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. A szakértők a jelenséget közép-pleisztocén kori fordulatnak nevezik. Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz.

Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a dél-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása – közölte az SNF. Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard.

Kutatásuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben. A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétege keveredésének intenzitását.

„Nem lehet megjósolni, mi fog történni"

Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. „A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe és járul hozzá az üvegházhatáshoz” – mondta Jaccard. A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába.

Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt. „Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – mondta Jaccard.

A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X