Ezért nem tudtak repülni az első tollas dinók


-A A+

Régóta izgatja már a paleontológusokat és a tudományt a kérdés, hogy az egykor tollas dinoszauruszok vajon miért nem tudtak repülni. Most úgy tűnik, sikerült megtalálni rá a választ.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg nemrég egy tanulmány, amelyben a kínai és amerikai kutatók választ adnak a dinoszauruszokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésre: vajon miért nem tudtak repülni azok a példányok, amelyek testét toll borította?

A tanulmány készítői megvizsgálták és összevetették a nagyjából 160 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt tollas dinoszauruszok, az Anchiornis nem képviselői, valamint a mai csirkék szárnytollainak molekuláris szerkezetét. Megállapították, hogy a madártollakat alkotó kulcsfehérjék fokozatosan vékonyabbá és rugalmasabbá váltak, ahogy a röpképtelen dinoszauruszokból kialakultak a repülő madarak.

A kutatók szerint a csirkék tollait döntően a béta-keratin nevű struktúrfehérje alkotja, amely a hüllők és a modern madarak bőrében, karmaiban és csőrében is megtalálható. A béta-keratin biztosítja a madarak számára a repüléshez szükséges rugalmasságot, hajlékonyság, erőt és egyéb biomechanikai tulajdonságokat.

A szakemberek az Anchiornis tollaiban is azonosítottak béta-keratint, ám a jura időszakban élt dinoszaurusz tollait döntően a jóval tömörebb és merevebb alfa-keratin alkotta, ami lehetetlenné tette számukra a repülést.

"Eredményeink azt sugallják, hogy a korai tollas dinoszauruszok tollai nem repülési célokat szolgáltak, hanem mindössze melegen tartották az állatot és védelmet biztosítottak számára" – mondta Pan Jenhung, a Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének munkatársa.

A szakemberek két ősmadár, a 130 millió évvel ezelőtt élt Eoconfuciusornis és a 125 millió éve élt Yanornis tollait is megvizsgálták, és megállapították, hogy a tollakban lévő béta-keratin mennyisége növekedett az évmilliók alatt. Egy 20 millió évvel ezelőtt élt ősmadár tollainak molekuláris szerkezete pedig már megegyezett a modern madarakéival.

"A tanulmányunk bemutatja, hogy a madártollak molekuláris szerkezete lépésről lépésre fejlődött" – magyarázta Pan. – A dinoszauruszoktól a madarakig tartó fejlődési folyamat nagyon összetett volt, és a tollakban lévő struktúrfehérje megváltozása kulcsfontosságú lépés volt a folyamatban."

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X