• 2018. december 19., szerda
    Viola
  • -6°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -3°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -5°
      Kovászna
    • -6°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • -6°
      Arad
    • -2°
      Gyulafehérvár
    • -5°
      Nagyvárad
    • -9°
      Beszterce
    • -6°
      Déva
    • -4°
      Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • -4°
      Zilah
    • -3°
      Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • -6°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • -1°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 4.0820 LEI
    • 1 GBP = 5.1631 LEI
    • 100 HUF = 1.4383 LEI

Ez az egyik kulcseleme a klímaváltozás elleni harcnak


-A A+

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagy mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, felemészti az ivóvízkészleteket és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal - írja a BBC hírportálja.

Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó "teherbíró-képességén", hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket - írták a tudósok.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni. A tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann szerint az egyik ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.

Mi az a flexitáriánus étrend?

"Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán idéták helyett mi a legkonzervatívabb, húst is tartalmazú étrendet válaszottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús" - mondta a tudós.

Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége.

Egy összeállítás kimutatja, hogy adott állatfaj húsának előállítása hány kilométeres autóutazás üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával ér fel. Ennek alapján egy kilogram bárányhús elfogyasztásával annyi kárt okozunk, mint 146 kilométer leutazásával autóban. Ez a szám marhahús esetében 101, disznóhús esetében 45, csirkehús esetében 26.

Át kell alakítani a mezőgazdasági termelést is

A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.

A tanulmány szerint az élelmiszerhulladék felére csökkentésével további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait. "Egy tízmilliárdos népesség etetése nem lehetetlen dolog, amennyiben megváltoztatjuk az étkezési és élelmiszertermelési szokásainkat" - mondta Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Ahogy azt nemrég megírtuk, alig több mint egy évtized áll renedlkezésünkre ahhoz, hogy tegyünk a globális felmelegedés megállítása ellen. Egy másik cikkben azt is megmutatjuk, mennyit forrósodott a születésünk óta település, ahol megszülettünk.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X