• 2018. november 20., kedd
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -2°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -3°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -3°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

Újabb érdekes felfedezést tettek a Stonehenge környékén


-A A+

Az impozáns építménynél olyan mélyedésekre bukkantak szakértők, amelyekben évtizedekkel korábban hamvasztásból hátramaradt maradványokat fedeztek fel. A leletek az időszámítás előtt 3180 és 2380 között meghalt emberektől származnak.

A Christophe Snoeck, az Oxford Egyetem szakértője által vezetett kutatócsoport speciális, stronciumizotópos elemzéseket végzett. A stronciumot az emberi szervezet a táplálkozás révén veszi fel, a csontokban és a fogakban tárolja. Az izotópok aránya a testben helyszínenként változó, így ezek egyértelműen utalhatnak a leletek származási helyére. A kutatók a minták eredményeit összehasonlították mai növényekből, fogakból és vízből származó mintákkal.

Az eredmények szerint 25-ből 15 ember származott Stonehenge környékéről. A maradék tíznek a tanulmány szerint nem volt sok kapcsolata a területtel. Életük utolsó legalább tíz évét Nagy-Britannia nyugati részén töltötték – állapították meg belga, francia és angol kutatók a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Néhány elhunytat a feltételezések szerint Walesben égettek el, és Stonehenge területén temették el. Erre a következtetésre a szakértők a famaradványok vizsgálatából jutottak. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a régiók közötti kapcsolatok fontosságát, amelyekbe az emberek mozgása és vándorlása is beletartozik a Stonehenge építése és használata idején – írták a kutatók.

Még mindig sok kérdést vett fel a kőépítmény

A feltételezések szerint az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, a kora kőkorszakból származó kőépítmény egykor gyógyító helyként vagy csillagvizsgálóként szolgálhatott. A régészek szerint a mezőgazdasági ciklusok is arra ösztönözhették az újkőkorban élt embereket, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövessék a Nap mozgását.

A Stonehenge még napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. Főként a nyári és a téli napfordulón gyűlik össze több ezer ember, hogy az ősi kövek között táncoljon, énekeljen, doboljon. A látogatók közül sokan úgy tekintenek a kőemlékre, mint egy templomra.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X