Bizarr helyi adókat vezetne be a nagyváradi önkormányzat


-A A+



Örkény István tollára illene a nagyváradi önkormányzat legújabb, közvitára bocsátott határozattervezete: 50 százalékos többletadóval sújtanák azoknak az épületeknek a tulajdonosait, amelyek nem illeszkednek az utcafrontba, vagy nem elég magasak.

A szabályzattervről Ilie Bolojan váradi polgármester már korábban röviden beszámolt, csütörtökön Eduard Florea gazdasági igazgató, Adriana Lipoveanu, a főépítész hivatalának ügyvezető igazgatója és a nagyváradi Általános Városrendezési Terv (PUG) kidolgozásában is részt vevő Eugen Pănescu építész beszélt részletesebben a szabályzatról, és – kénytelen-kelletlen – annak hiányosságairól is.

A tervezetről szóló közvitát július 2-án hétfőn 16 órára tűzték ki (munkanapon, munkaidőben), és júniusban az önkormányzati képviselő-testület elé is terjesztik. Ismerve a kétharmados többségű Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójának fegyelmét, talán nem elhamarkodott a következtetés, hogy jóvá is hagyják majd a vonatkozó határozattervezetet.

A csütörtöki sajtótájékoztatón hosszú és szép elméleteket hallgathattak az újságírók arról, hogy a városok nem fejlődtek egységesen, illetve arról, hogy az egyes parcellák beépítésének mekkora gazdasági szerepe lehet. Elhangzott: végső soron az épület tulajdonosának is érdeke, hogy ingatlanának értéke nőjön, csakhogy hamar kiderült: annak a tanulmánynak, amelyben az szerepelne, hogy mely épületek esnek a szabályzat hatálya alá, és melyek nem, év végéig kell elkészülnie, jelenleg annyit tudni, hogy a tervezet mellékletében felsorolt műemlék-épületek mentesülnek a szabályzat alól. Úgy várják tehát a közvitára a váradiakat, hogy a polgárok maguk sem tudják: vonatkozik-e majd házukra a szabályzat.

Az adótörvénykönyv ugyan valóban lehetőséget ad a tervezett felüladóztatásra, csakhogy a városházi illetékesek sem hazai példát nem tudtak mondani ilyenre, sem külföldit – legalább hasonló városrendezési intézkedésről. A szabályzatból ugyanis kiderül: az ingatlan tulajdonosa úgy mentesülhet a különadó alól, ha változtat az épület állapotán, tehát emeletet vagy manzárdot húz rá – vagy lebontatja azt. Kérdésünkre, hogy ez esetben magasabb épületek sorsa mi lesz, azt a választ kaptuk, hogy azok maradnak, amekkorák voltak, s többletadóval sem sújtják őket. Az sem egyértelmű jelenleg, hogy mennyi is az a bizonyos megfelelő magasság, mert bár a PUG-ban ezeket utcára lebontva megadják, 5-10-50-100 évvel ezelőtt nem ez volt az irányadó.

Bár ez nem hangzott el, az utcafrontba nem illeszkedő, és úgymond a közlekedést zavaró épületek esetén csak a bontás lehet a megoldás.  Arra az újságírói kérdésre, hogy az önkormányzat valódi célja tehát az emelethúzás vagy a bontás lenne, nem volt túl meggyőző az „emelethúzás” válasz, tekintve, hogy már a PUG elfogadásakor felmerült például a Kert (ma Avram Iancu) utcai házak lebontása, ezek közül pedig egy, az úgynevezett Török-ház szerepel a műemlék listán.

A szabályzatot nemcsak a történelmi városközpontban, hanem a városba be és onnan kivezető főutakon is alkalmaznák, például a Kolozsvári vagy Aradi úton, vagy a Dacia sugárúton, vagy a Transilvaniei utcában, utóbbi mentén például kizárólag tömbházak vannak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X