Mit ér a tárgyi tudás, ha nem tudjuk jól eladni magunkat?

Úgynevezett puha faktorok, soft skillek elsajátítása nélkül – vagyis olyan készségek, mint például a kommunikációs vagy problémamegoldó készség, kreativitás, előadói készség, konfliktuskezelés – nehezebben érhetők el bizonyos szakmai sikerek, vallja Benedek István egyetemi tanársegéd, a Babeș–Bolyai Tudománegyetem tehetséggondozó programjának, a Mentor Klub koordinátora. A tárgyi tudás azonban nem megúszható, figyelmeztetett, a két dolog ügyes ötvözésére lenne szükség.

A BBTE magyar tagozatának Mentor Klub elnevezésű tehetséggondozó programja alapképzésen tanuló fiataloknak és mesteris hallgatóknak egyaránt szól. Bár már maga az egyetemi oktatás egy intenzív tehetséggondozás, fontos megteremteni azokat az extrakurrikuláris lehetőségeket is, amelyek által a diákok más téren fejleszthetik magukat, mondta a koordinátor. Ráadásul látták a diákok erre vonatkozó igényét, a kommunikáció szakos oktatók által tartott előadástechnika képzések például évek óta más szakok hallgatóinak a figyelmét is felkelti, de a tárgy már alapból úgy volt kitalálva, hogy bármilyen szakról jelentkezhessenek diákok.  

Az idei tanévben a Mentor Klub második kiadását indították útjára, 25 résztvevő csatlakozott, akik egy előzetes felvételi után kerültek kiválasztásra, ahol a beküldött önéletrajzokat és karrierterveket értékelték. A műhelymunkák, előadások az említett soft skillek fejlesztését célozza, amiből a diákok „nemcsak egy előételt, hanem egy teljes menüt” kapnak. Míg az első alkalom képzései 5 téma köré épültek, az idei kiadás a teljes tanévet felölelte. Szó volt karrier-tanácsadásról, tanulástechnikáról, prezentációs technikákról, személyes arculatépítésról, időgazdálkodásról, az idea pitch módszerről, vizuális és nonverbális kommunikációról, tárgyalástechnikáról, valamint stresszkezelésről.

Megtalálni az egyensúlyt

Arra a kérdésre, hogy miért szükséges a tárgyi tudást az említett készségekkel kiegészíteni a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, Benedek István úgy fogalmazott: „ma óriási harc folyik egy-egy állásért, 500–600-an, nem egyszer ezren jelentkeznek egy-egy munkakörre, és ebben a helyzetben már nem tudod az alapján megkülönböztetni magad a többiektől, hogy milyen tárgyi tudással vagy felvértezve”.

A HR-en belül lassan száz éve kutatják a területet, és az eredmények azt mutatják, hogy a soft skillek birtoklása legalább ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb  –, mint az alapos elméleti tudás, tette hozzá. „Olyan felméréseket is láttam, ahol a 80–20 százalék elv érvényesül, azaz a szakmai sikered 80 százalékát a soft skilljeid fogják meghatározni, és mindössze 20 százalékot köszönhetsz majd a tudásodnak, amit viszel magaddal az adott munkához” – fogalmazott.

Felmerül azonban a kérdés, hogy ezáltal nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a tartalom nélküli, de jó beszélőkével rendelkező, meggyőző megjelenésű személlyel szemben alulmarad az, aki alapos és hiteles tudással rendelkezik, de kevésbé karizmatikus és nem erőssége a kommunikáció. A tanársegéd szerint vannak és lesznek ilyen helyzetek, azonban meggyőződése, hogy az igazán jó szakemberek nem az előbbiek közül kerülnek ki. A kettő között kellene az egyensúlyt megtalálni, majd megtartani, mondta, a tárgyi tudás nem megúszható.

Benedek István ugyanakkor arról is beszélt, hogy sok munkahelyen pár hónap alatt betanítják az alkalmazottakat egyfajta munkavégzésre, viszont a soft skillek elsajátítása sokkal nehezebb és sokkal több időt vesz fel. „Valaki ezt vagy hozza magával, vagy pedig idővel kifejleszti magában” – magyarázta. Ráadásul a mostani fiatal felnőttek generációja jellemzően nem állapodik meg nagyon hosszú időre egy-egy munkahelyen, gyakran és könnyen vált, képes akár teljesen más területen kipróbálnia magát, nem esik nehezére valami újba beletanulni. 

A Mentor Klubban részt vevő diákoktól formális vagy informális utakon pozitív visszajelzéseket kaptak, úgy tűnt, a különféle képzésekből mindenki maradt egy-két olyan gondolattal, amit később kamatoztatni tud – tudtuk meg a koordinátortól.

A harmadik kiadás megtervezésekor figyelembe fogják venni a visszajelzéseket, a képzések tematikáját például minden évben felülvizsgálják. Hozzátette, a jövőben nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a csapat összekovácsolására, több közös projektet találnának ki a tagok számára. Emellett az alumni hálózatot is erősítenék.  

A Mentor Klub harmadik kiadása várhatóan 2018 októberében indul majd. A program továbbra is szakiránytól függetlenül minden diák számára nyitott, aki alap- vagy mesterképzéses tanulmányokat folytat a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.

Kapcsolódók

Kimaradt?