A Szamosba eresztették a szeméthegyből kifolyó mérgező tavat Kolozsváron

Drámai képsorokat rögzített Szakáts István aktivista szerdán Kolozsvár határában: a pataréti szeméthegyből kifolyó mérgező csurgalékkal terhelt tavat a kivitelező a Zăpodie patakba engedte – tisztítás nélkül –, onnan a szennyvíz a Szamosban kötött ki. A környezetvédelmi őrség újabb bűnvádi feljelentést tett és hatalmas büntetést rótt ki. A pataréti szeméthegy lezárásáért felelős megyei tanács szerint szó sincs arról, hogy környezeti katasztrófát idéztek volna elő, Alin Tișe megyeelnök szerint ugyanis a tó vize tiszta volt.

A Maszol többször is cikkezett arról a 8,5 hektárosra duzzadt tóról, amelyet a hatalmas szeméthegyből kifolyó csurgalék, a patak- és forrásvíz, az eső és hó táplált az elmúlt hónapokban. A gondok tavaly kezdődtek, amikor a lezárásra váró szeméthegy – amely a hetvenes évektől gyűl – megcsúszott és elzárta a Zăpodie patak medrét. A kialakuló tó elkezdte látható tenni a gondokat: a hatalmas szeméthegyet évekkel korábban le kellett volna zárni és meg kellett volna akadályozni, hogy a környezetre veszélyes anyagok szabadon kifolyjanak belőle.

Szakáts István beszámolója szerint – aki szemtanúja volt, hogyan csapolták le a tavat –, kapóra jött a szeméthegy lezárásával megbízott Nordconforest vállalatnak, hogy megemelkedett a vízszint az utóbbi napok esőzései és a havazás miatt, így kotrógépekkel ástak egy 100 méter hosszú, 3 méter mély sáncot és elkezdték leengedni a vizet. Szakáts István mérései szerint a víz szintje 80 centit apadt, ez világosan látszik a tóban lévő villanyoszlopokon és a nádon.

Szakáts cáfolta, hogy a tó vize tiszta lett volna. "Tavaly ősszel megkértem a sapientiásokat, hogy mérjék meg az értékeket. A megengedett értéknél jóval nagyobb mennyiségben tartalmazott veszélyes anyagokat a tó" - mondta. Emlékeztetett, hogy a Zăpodie patak Apahida előtt torkollik a Szamosba, így "azok az apahidai derék gazdák, akik a terményeiket, földjeiket a Szamosból locsolják, vessenek magukra".

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tavaly októberben 10 helyről vett mintát. Ebből az derült ki, hogy a tó vize húszszorosan lépte túl a megengedett klórmennyiséget, hatszorosan a szulfátmennyiséget, négyezerszeresen az ammóniummennyiséget, húszszorosan a nitrátmennyiséget, és hetvenszeresen a hidrogén-karbonát-mennyiséget.

Hatalmas bírságot róttak ki

Megkeresésünkre az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa, Szép Róbert megerősítette, hogy a kivitelező valóban lecsapolt 80-100 ezer köbméter folyadékot, ami továbbkerülhetett a Szamosba. Az őrség másodjára tett bűnvádi feljelentést. Ezúttal azért, mert engedély nélkül belekotortak a patak medrébe és tudatosan szennyező anyagot engedtek a patakba. Sokadik alkalommal róttak ki pénzbírságot, ezúttal százezer lejt.

Szép Róbert cáfolta azokat a sajtóban megjelent nyilatkozatokat, hogy mivel a tónak csak a felszínét csapolták le, az igazi, nehezebb szennyeződés nem került folyóvízbe. "Aki tud egy kis kémiát, annak nyilvánvaló, hogy a nitrit, nitrát és ammónia nem csak az üledékben van jelen, hanem a víz minden részén szétterjed. Vizsgálataink alapján a szennyvízben túllépett ammónia-, ammóniumkoncentrációt észleltünk. Bárki ki tud menni a helyszínre és meg tudja nézni, hogy nem csak a felső rétegeket engedték ki" - magyarázta Szép Róbert.

Elmondta, nem látják a szándékot a megyei tanács részéről, hogy meg akarnák oldani a pataréti szemétgondokat, a hosszú évek óta épülő integrált hulladékkezelő és tározó esetében sincs előrelépés, holott annak több éve el kellett volna készülnie. "Ezért nem kell csodálkozni, hogy mindenütt illegálisan rakják le a hulladékot, hogy félig-meddig legális átrakodó állomásokat létesítenek, ahonnan aztán nem viszik el a szemetet. Szégyen, ami Kolozsváron történik. Szerintem a kolozsváriak, a Kolozs megyeiek többet érdemelnének" - mondta az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa.

Alin Tișe bűnvádi feljelentést tesz

Alin Tișe a Realitatea FM-nek tagadta, hogy mérgező lett volna a leengedett tó vize. Úgy tájékoztatott, hogy a szemétből kifolyó csurgalékot korábban elvezették, ám ha volt is a tóban szennyeződés, olyan kis koncentrációban volt jelen, hogy nyugodtan el lehetett engedni. Hozzátette, az esőzések miatt egyre tarthatatlanabbá vált a felgyűlt vízmennyiség, ezért volt kénytelen cselekedni a megbízott vállalat.

Elmondta, bűnvádi feljelentést tesz azon intézmények ellen, akik tagjai a készenléti bizottságnak. Emlékeztetett, hiába kérte a prefektúra hatáskörébe tartozó készenléti bizottságot, hogy hagyja jóvá a válsághelyzet kihirdetését, erre nem került sor. Ennek kihirdetésével jelentősen lecsökkentették volna a bürokráciát, és lehetőség lett volna az azonnali cselekvésre. Az ügy pikantériája, hogy azt követően, hogy engedély és tisztítás nélkül elvezették a szennyezett vizet, a készenléti bizottság jóváhagyta a megyei tanács kérését.

Tișe elmondta, miközben a környezetvédelmi minisztérium és a környezetvédelmi őrség azzal vádolják, hogy nem akarja megoldani a problémát, a készenléti bizottságban a szaktárca hatáskörébe tartozó intézmények képviselői leszavazták az egyetlen gyors megoldást, a válsághelyzet kihirdetését. "A bizottság tagjainak felelniük kell a tettükért" - mondta Tișe. Emlékeztetett, hogy a bírságokat az adófizetők pénzéből kell kifizetniük.

Össze-vissza zsarolják egymást a felek

Még évekig várhatunk arra, hogy a pataréti szeméthegyet lezárják - mondta Szakáts István, aki hosszú hónapok óta követi az eseményeket. Információi szerint ugyanis a megyei tanács, a kivitelező cég és a prefektúra körbezsarolják egymást. Emlékeztetett, hogy a pataréti szeméthegyből nem most kezdett el szabadon folyni a csurgalék, erről a megyei és a kolozsvári környezetvédelmi őrség is tudott, csakhát "urambátyám viszonyok uralkodnak több évtizede, mindenki tudja, mégsem történt semmi, a kártyák ugyanis le voltak osztva".

A megyei környezetvédelmi őrség nyomásra kezdett el végre büntetni, ennek a nyomásnak köszönhető, hogy a megyei tanács végre kihelyezett egy csurgaléktisztító berendezést. A berendezés a szeméthegy másik felén felhalmozódó tömény csurgaléktavat hivatott megtisztítani. A lecsapolt tavon kívül ugyanis van egy másik tó is, amely 150 méteren tömény csuragékkal teli.

Van berendezés, csak éppen nem üzemel

A szennyvíztisztító állomást hónapok elteltével sem sikerült beüzemelni, ugyanis nem sikerült az engedélyt beszerezni. Szakáts István szerint a kényes pontot a tisztításból visszamaradt iszap jelenti. A Nordconforest tiltakozik amiatt, hogy az csúszós iszap a szeméthegyre kerüljön, hiszen miatta ismét megcsúszhat a szeméthalom.  A törvény viszont tiltja, hogy az iszapot bárhová elszállítsák. A cég csak akkor egyezne bele az említett megoldásba Szakáts információi szerint, ha garanciát kap arról, hogy nem fog megcsúszni a szeméthegy. Ehhez a megyei tanácsnak meg kellene építenie egy hatalmas támfalat. A támfal felépítéséhez viszont csak akkor kezdhet neki a tanács, ha a tavat lecsapolták. "Így sorban minden megfojt valami mást. Ezzel a kapacitással, ezzel a politikai akarattal megoldhatatlan lesz a szeméthegy lezárása a következő 5-10 évben" - véli Szakáts.

Elmondta, míg a PNL-s megyei tanácselnök politikai gáncsolást vél látni a PSD-s prefektúra részéről, a prefektus ugyanezt gondolja, csak fordítva. A Nordconforest azért orrol a megyei tanácsra, mert Szakáts információi szerint az hazudott, amikor nem tájékoztatta a céget: 500 ezer köbméter földdel többet kell megmozgatniuk a szeméthegy lezárásához. A megyei tanács szerint a cég tudta, hogy erről van szó, mégis aláírta a szerződést csak azért, hogy később zsarolni tudjon. "Óriási pénzekről van szó, és nem is nagyon látszik a munkálatok vége. Jelen pillanatban a szemétdomb lezárása 23 százaléknál tart, és nem nagyon valószínű, hogy fog előre haladni" - mondta Szakáts István aktivista.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?