• 2018. december 12., szerda
    Gabriella
  • Kolozsvár
    • -6°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -11°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -8°
      Kovászna
    • -9°
      Kézdivásárhely
    • -6°
      Barót
    • -3°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -11°
      Beszterce
    • -2°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -3°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6605 LEI
    • 1 USD = 4.1120 LEI
    • 1 GBP = 5.1580 LEI
    • 100 HUF = 1.4403 LEI

Van értelme a szóbeli érettséginek, amelyen „meg sem lehet bukni”?


-A A+

Rámutatott az érettségi gyenge pontjaira a volt tanügyminiszter, Liviu Pop azzal, hogy tanév közben bejelentette, előrehozzák februárra a megmérettetés szóbeli vizsgáit. A Spiru Haret szakszervezeti tömb elnöke, Marius Nistor szerint  törvénytelenül zajlanak a vizsgák, hiszen nem tartották be a tanügyi törvény 77-es cikkelyét. Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke úgy vélekedett, teljesen fölöslegesek a szóbeli vizsgák, hiszen azokon a diákok még csak rendes minősítést sem kapnak. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének ügyvezető elnöke, Olcsvári Péter arra mutatott rá: a szaktárca úgy változtatta meg az érettségi menetét, hogy nem adott időt a felkészülésre.

A Spiru Haret szakszervezeti tömb elnöke, Marius Nistor hétfőn úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint törvénytelenül zajlanak a szóbeli vizsgák, hiszen a tanügyi törvény 77 cikkelye kimondja: csak azok a diákok érettségizhetnek, akik befejezték a középiskolát, a most érettségiző diákok esetében viszont még nem beszélhetünk végzősökről. Hozzátette, véleménye szerint ennek alapján bármely diák érvénytelenítheti a vizsgaeredményeket.

Hétfőn több mint 150 ezer diák kezdte meg az idei érettségi szóbeli vizsgáit. A megmérettetés szerdán a kisebbségek anyanyelvi vizsgáival folytatódott. Az írásbelik június 25-én kezdődnek. Az oktatási minisztérium tavaly módosította egy rendelettel az érettségi menetrendjét. Korábban a szóbeli vizsgákat közvetlenül az írásbelik előtt tartották.

Liviu Pop volt tárcavezető elismerte: a tanügyi törvény 77-es cikkelye valóban előírja, hogy csak a végzős diákok érettségizhetnek, a 78-as cikkely viszont megengedi, hogy a szóbeli vizsgákat a második félév folyamán szervezzék meg. Liviu Pop szerint a törvény ellentmondó előírásai miatt merülhetett fel kérdőjel az érettségi törvényességével kapcsolatban.

Nagy Gábor: a kormányok nem tartják be a törvényeket

Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke szerint nem ez az első, hogy ellentmondó törvényeket alkotnak Romániában, ugyanakkor az sem, hogy a kormányok nem tartják be a kihirdetett törvényeket. Emlékeztetett, hogy a tanügyi törvény azt is előírja, hogy a bruttó hazai termék 6 százalékát a tanügyre kell fordítani, ám ezt a kormányok teljesen figyelmen kívül hagyták eddig. "Akkor miért kell kétségbe esni, hogy mit ír a törvény és mit kell betartani? A kormányok nem tartják be a saját pártjuk által hozott törvényeket sem" - mondta a szakszervezetis.

Emlékeztetett, a Tăriceanu kormány idején "könnyes szemmel" jelentették be, hogy megemelik a tanárok bérét, ám a szenátus jelenlegi elnöke számba se vette a parlament által egyhangúan megszavazott törvényt. Emiatt körülbelül 350 ezer per indult, amelyet elveszített minden szinten a román állam. "Milyen hatalmas időveszteség, papír-, törvényszéki munka rejlik ennek hátterében? Valaki meg tudná kérdezni Tăriceanut, a szenátus elnökét, hogy mennyi kárt okozott a román államnak azzal, hogy nem alkalmazott egy érvényben lévő törvényt?" - fejtegette Nagy Gábor. Hozzátette, a perekben a kamat nagysága most már utoléri a tőkét, amelyet mind ki kell fizetni az adófizetők pénzéből. "És nincs hibás" - jegyezte meg a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum oktatója.

Van értelme a szóbeliknek?

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke teljesen értelmetlennek látja az érettségi szóbeli vizsgáit. "A vizsga nem fog jelenteni az életben sehol semmit. Annyi kell csak hozzá, hogy bemenj a vizsgabizottság elé mint tanuló, meg sem kell szólalnod, hiszen sem jegyet, sem normális minősítést nem kapsz. Az a miniszter, aki ezt februárba betette, jól tette. Mert a túlzsúfolt júniusi hónapot nem érdemes tetézni egy ilyen semmit nem érő szóbelivel" - mondta Nagy Gábor oktató. A tanügyi törvény lehetőséget ad arra, hogy a diákok elismertesség nyelvvizsgaként a szóbeli vizsgákat.

Jelenleg az érettségi szóbeli vizsgáin azt állapítják meg, hogy a diák milyen felhasználói szinten áll. Ilyen értelemben nem lehet elbukni a vizsgát, hiszen 3 felhasználói szintet állapítanak meg: közép, haladó és gyakorlott. A szóbeli vizsgát csak akkor lehet elbukni, ha a diák nem jelenik meg a vizsgán, vagy ha a nem megfelelő magatartás, csalási kísérlet miatt kizárják a vizsgáról. A szakszervezetis szerint le kellene mondani a szóbeli vizsgákról, és a valós, jegyre menő írásbelikre kellene koncentrálni.

Abban az esetben, ha egy diák februárban leteszi az érettségi szóbeli vizsgáit, de például kémiából megbukik, és nem tudja lezárni a tanévet, előbb meg kell szereznie a pótvizsgán kémiából az átmenő jegyet, ezt követően jelentkezhet a pótérettségi írásbeli megmérettetéseire. A szóban forgó diáknak nem kell ismét szóbeliznie - tisztázta Nagy Gábor.

Makosz: még nagyobb káoszt okoztak

Olcsvári Péter, a Makosz ügyvezető elnöke szerint azok, akik megkérdőjelezték a szóbeli vizsgák törvényességét, még nagyobb felfordulást okoztak és felháborodást keltettek a diákokban. Elmondta, nem feltétlenül rossz ötlet, hogy előrehozták a szóbeli vizsgákat, viszont túl elhamarkodott döntés volt. A diákképviselő szerint először a pótérettségin kellett volna kipróbálni az új metodológiát.

Kifogásolta, hogy akkor jelentették be a változást, amikor kevesebb mint egy félév volt az érettségiig. Hozzátette, a szóbeli vizsgák felkavarták az iskolák életet, a vakáció után sok esetben még egy hét kiesést okoztak. Hogy zavartalanul vizsgázhassanak a diákok, egyes iskolák nem csak a vizsgázó tanulók számára szüntették be az oktatást. "A szóbelik 9-10 óra magasságában kezdődnek, az ezt megelőző órák mindenképp elmaradnak. Bár hivatalosan folytatódnak az órák a szóbelik után a tizenkettedikesek, tizenharmadikosok számára, de legtöbb esetben ezeket már nem tartják meg” - mutatott rá Olcsvári Péter.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X