Öngyilkosságok: ötletadás helyett a sajtónak a megelőzésben kellene segítenie


-A A+

A romániai sajtó még nem tudatosította, hogy milyen befolyással bír az öngyilkosságok megelőzésében. Élen jár ebben a szenzációhajhász bukaresti média, amely egyelőre fontosabbnak tartja a minél hátborzongatóbb részletek közlését, minthogy felelősséget érezzen amiatt, hogy esetleg ezzel másoknak is ötleteket adnak ahhoz, hogy miként vessenek véget saját életüknek – hangzott az öngyilkosság megelőzésével foglalkozó nemzetközi konferencián, Csíkszeredában.

Harmadszor tartották meg az Öngyilkosság Megelőzésének Országos Napja alkalmából azt a nemzetközi konferenciát, amelynek első két kiadása Kolozsváron, az idei pedig Csíkszeredában zajlott. Az idei tanácskozás tematikája az öngyilkosság megelőzésének a lehetőségei, a magatartás-, valamint a depressziós zavarok voltak. A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott előadássorozaton hazai, moldáviai és magyarországi vendégelőadók, valamint hallgatók vettek részt.

A kétnapos konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén a média befolyását tárgyalták az öngyilkosságok esetében. A beszélgetést dr. Doina Cozman kolozsvári pszichiáter, egyetemi tanár moderálta asszisztense, Herţa Dana-Cristina segítségével. Részt vett továbbá dr. Lavinia Duică Nagyszebenben oktató egyetemi tanár és pszichiáter, dr. Gabriela Costea pszichiáter, a Mina Minovici Országos Törvényszéki Orvostani Intézet munkatársa, dr. Mălinescu Bogdan, az Ilfov Megyei Törvényszéki Orvostan igazgatója, valamint helyi újságírók.

A nagy hírértékű esetek mintául szolgálhatnak

Doina Cozman azzal a felvetéssel indította a kerekasztal-beszélgetést, hogy sajnos a média öngyilkossági esetekhez való hozzáállása leginkább a szenzációhajhászatban érhető tetten.

„Nagyon jó dolog, hogy az újságírók próbálnak mindenről naprakészen hírt adni, azonban nagyon oda kellene figyelniük arra, hogy miből és hogyan gyártják azokat a híreket. Gyakran ugyanis egyértelmű összefüggést lehet felfedezni jól mediatizált öngyilkossági esetek, valamint az azt követő újabb esetek között. A nagy hírértékű esetek ugyanis mintául szolgálhatnak másoknak” – fejtette ki az elmegyógyászati szakember.

A beszélgetésen erre történelmi példát is felhoztak a pszichiáterek: Johann Wolfgang Goethe 1700-as évek második felében megjelent levélregénye, Az ifjú Werther szenvedései miatt többen öngyilkosok lettek. Emiatt az utánzáson alapuló öngyilkosságot Werther-effektusnak is nevezik. A szakemberek szerint a különböző médiumoknak közös megállapodásban kellene lefektetniük azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy egy öngyilkossági esetről szóló hír mennyire részletes információkat tartalmazhat.

Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője elmondta, hogy az Országos Audiovizuális Tanács már lefektette ezeket a szabályokat, más kérdés azonban, hogy mennyire tartják be az egyes televíziók, rádiók és újságok. A napilap főszerkesztője hozzátette, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott ajánlások betartását javasolja. Tehát minden olyan hírnek a megjelenése, amely a jóérzés határát súrolja, nem kívánatos. Konkrét példákkal élve: az áldozatot ábrázoló fotók, a tett elkövetésének körülményei, indítéka, vagy adott esetben a búcsúlevél tartalma lehetőleg ne kerüljön nyilvánosság elé.

Sokszor ferdít is a sajtó

Dr. Mălinescu Bogdan törvényszéki orvos saját munkatapasztalatából merített példákat, és elmondta, hogy a bukaresti televízióadók sokszor elferdítve közlik a híreket. Hozzátette, hogy a 2010-ben elhunyt Mădălina Manole énekesnő boncolását ő maga végezte, és a vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy az énekes saját kezével vetett véget az életének, a sajtó mégis különböző összeesküvés-elméleteket gyártott a halálával kapcsolatban, és hetekig, hónapokig lovagoltak a témán.

Dr. Doina Cozman azt nehezményezte, hogy a televíziók elhívják az elmegyógyászati szakembert egyes esetekkel kapcsolatban, hogy szakvéleményt mondjon, de rendszerint a műsor végén elhangzó konklúzióban az általuk felvázolt tudományos tények érvényüket veszítik.  

Mihail Groza, az Informaţia Harghitei (Hargita megye egyetlen román nyelvű napilapjának) főszerkesztője hozzátette, hogy a helyi sajtóban az újságírók nem engedhetik meg maguknak, hogy hasonló módon, a következményekkel nem számolva, szándékosan közöljenek elferdített, szenzációhajhász híreket. Az ilyen kis közösségekben, mint a csíkszeredai, szinte napi rendszerességgel találkozik az újságíró a nyilatkozó személyekkel, így mindkét félnek az az érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljanak egymással. 

A Papageno-effektus

A pszichiáterek a Werther-effektus ellentétét, a Papageno-effektust is megemlítették, amelyben – véleményük szerint – a sajtónak is nagy szerepe lehetne. A Papageno-effektus nevét Mozart A varázsfuvola című operájának szereplője után kapta, aki egy szeretett személy elvesztésétől való félelmében öngyilkosságra készül, míg végül barátai a segítségére sietnek. Ha a média a megelőzés szempontjából megfelelő tudósítási irányelveket követne, az öngyilkosságok kockázata csökkenthető lenne – vélik a szakemberek.

A pszichiáterek kitértek a 2000-es évek első évtizedében divatos emo műfaj, valamint az elmúlt év kék bálna internetes jelenség hatására, vagyis tinédzserek által elkövetett öngyilkosságok aggasztó mivoltára is. A hallgatóságból egy Chişinăuból érkezett vendég a kék bálna moldáviai hatásairól is beszélt. Mint mondta, hivatalosan csak két kiskorú öngyilkosságát tulajdonítják a játéknak, a sajtó azonban jóval többről beszél.

A beszélgetés végén a felek egyetértettek abban, hogy a médiának nagyobb szerepet kellene vállalnia az öngyilkosságok megelőzésében, első lépésként minél kevesebb, követendő mintaként szolgáló információ közlésére kellene szorítkozniuk, ugyanakkor javasolták, hogy a témáról szóló cikkek végén közöljék a lelkisegély-szolgálatok elérhetőségét, hogy akik úgy érzik, hogy pszichés gondokkal küszködnek, kérhessenek szakértői segítséget.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X