• 2018. november 18., vasárnap
    Jenõ
  • Kolozsvár
    • -9°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -8°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -9°
      Barót
    • -9°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -8°
      Beszterce
    • -6°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -9°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

A reformáció 500. évfordulóját ünnepelték Marosvásárhelyen


-A A+

Szoboravatással, felvonulással, ünnepi istentisztelettel, úrvacsoraosztással ünnepelték szombat délután Marosvásárhelyen a reformáció 500. évfordulóját. A Vártemplom bejáratánál két szobrot avattak ez alkalomból: Kálvin Jánosét és a Károli Gáspárét.

A vártemplomba nem fért be mindenki a szombat délutáni eseményen, így kihangosítón hallgatták az ünnepi beszédeket azok, akik a bejárat előtt, illetve a templom mellett álltak. Henter György lelkipásztor arról beszélt, hogy háromezer évvel ezelőtt egy éjszaka a gyermek Sámuel meghallotta Isten üzenetét és továbbadta azt.

Ötszáz évvel ezelőtt is éjszaka volt, a főpapok aludtak, de Luther Márton ébren volt – hasonlította össze a reformáció kezdetét az Ótestamentumban leírt történettel a vártemplom lelkésze, arra is felhívva a figyelmet, hogy a világban itt-ott ma is éjszaka van. De ma is van, ami felébresszen e sötétségből, ilyen a művészet, a zene, a képzőművészet például, de egy tisztviselő biztató mosolya is akár, vagy egy öregasszony simogatása – mondta.

Marosvásárhely 13 protestáns gyülekezete egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a reformáció 500. évfordulóját rendezvénysorozattal ünnepli meg, amelynek része a kettős szoborállítás is a bejárat előtt. Kálvin János szobra Péterffy László, Károli Gáspáré pedig Deák Árpád alkotása.

A szoboravató ünnepségen jelen volt Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere is, aki a hitről és a kiállásról beszélt, ami megtartott bennünket. „Azért beszélünk a múltról, mert azok az építőkövek, amelyekre jövőt lehet építeni. Ha nem lett volna reformáció, akkor nem valószínű, hogy ma magyarul beszélnénk” – fogalmazott a miniszter.

Grezsa István kormánybiztos ugyancsak a reformáció jelentőségét hangsúlyozta ünnepi beszédében, majd Borsos Edit énekelt, akit Makkai Gyöngyvér kísért orgonán. A két szobrot Kató Béla püspök áldotta meg.

A sportcsarnokba vonultak

A vártemplomi egyórás esemény után a tömeg, élén a fekete reverendás papokkal, a sportcsarnokba vonult. A rendőrség biztosította a zavartalan útvonalat, a gépkocsiforgalmat lezárta, illetve elterelte a menet útvonalából. A sportcsarnokba az erre a célra a gyülekezetekben kiosztott ingyenes helyjegyekkel lehetett belépni, akik nem fértek volna be, a Ligetben felállított sátorban óriáskivetítőn követhették volna az istentiszteletet. Erre végül nem volt szükség, éppen annyian voltak, hogy a lelátók és a középen elhelyezett székek megteltek.

Az ünnepi istentiszteleten Benke János lelkipásztor, Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese, illetve Balog Zoltán minisztere mondott köszöntőbeszédet.  Az úrvacsora-osztást követően Szabó Ferenc, a Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke és Thomas Muggli-Stokholm svájci lelkipásztor mondott ünnepi beszédet. Rákász Gergely orgonakoncertjével, a FIKE-band ifjúsági koncertjével és Benke János zárszavával ért véget az ünnepség.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X