Kedden a felsőház plénuma elfogadta a kormány sürgősségi rendeletét, amely 8500 lejben állapítja meg a gyermeknevelési támogatás felső határát. 

„A gyermeknevelési támogatás plafon meghatározásának célja visszaszorítani azokat a túlkapásokat, amelyekre a jogszabály eddigi formája lehetőséget teremtett. Úgy gondoljuk, a 8500 lejes érték Európa-szinten is egy korrekt összeg, más uniós tagállamokban ennél jóval kevesebb a gyermeknevelési támogatás” – fogalmazott Derzsi Ákos szenátusi törvényhozó.

A Bihar megyei szenátor kifejtette: „jelenleg a gondot az okozza, hogy a gyermeknevelési támogatás kiszámolásánál a legutóbbi 12 hónap jövedelmének átlagát veszik alapul. A jövedelem azonban nemcsak bérből, hanem vállalkozói osztalékból, házbérből, ingatlaneladásból, szerzői jogdíjakból és más bevételi forrásból is származhat, ezért az állam számos esetben kiugróan magas gyermeknevelési támogatásokat kénytelen fizetni.”

Az RMDSZ szenátusi törvényhozói támogatták a gyermeknevelési támogatás felső határának visszavezetését. A jogszabály-kezdeményezés a szenátusból a képviselőház asztalára kerül.

Vasilescu: egy gyerek után 1 600 lejt lehet leírni az adóból

Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt nyilatkozta kedden este az Antena 3 televízió műsorában, hogy a gyereknevelési pótlékról szóló új törvény célja, hogy az igazán rászorulókat támogassa, és hogy azoknak nyújtson kedvezményeket, akik fizetik a hozzájárulást. 

„Elsősorban azokat kell támogatni, akik valóban rászorulnak. Másrészt, kedvezményeket kell biztosítani azoknak, akik fizetik a hozzájárulást. Például, egy gyerek után 1 600 lejt lehet leírni. Ezen kívül, hogyha van róla számla, le lehet írni a balett leckékre vagy magánórákra fordított összeget is” - mondta a miniszter. Rámutatott: ha a gyerek 20 órát igazolatlanul hiányzik az iskolából, elveszti a társadalmi segélyének felét.