Hargita megyében működik Románia egyik legaktívabb hegyimentő-szolgálata


-A A+

Románia egyik legaktívabb alakulata a Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata. Munkájuk nemcsak a vészhelyzetekben való gyors segítésben rejlik. Nagy szerepet vállalnak abban, hogy a hegyeiről ismert megye természeti értékeit elérhetőbbé tegyék, így is segítve a turizmus fellendítését. A hegyimentő-közszolgálat tevékenységéről, valamint a megvalósítás előtt álló terveiről Fekete Örs elnöktől érdeklődtünk.

Hargita megyében 60 hegyimentő tevékenykedik, akiknek többsége önkéntes alapon vállalja ezt a munkát. A megye négy nagyobb régiója szerint oszlanak meg a csapatok: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen működik egy-egy alakulat. Hogy milyen sok a munkájuk, a számok is jól mutatják. Csak az elmúlt télen körülbelül 250 balesethez riasztották őket, míg a nyáron mintegy 100 esetben siettek a bajba jutottak segítségére. Összehasonlításképpen: más hegyvidéki megyékben egész évben 70 esethez szállnak ki a hegyimentők.

Új bázisok és menedékek épülnek

A megyei tanács alárendeltségébe tartozó hegyimentő-közszolgálat számára két új mentőbázis építésének megvalósíthatósági tanulmányát hagyták nem régiben jóvá. Ennek köszönhetően Hargita megye déli és északi csücskén, Tusnádfürdőn és Borszéken épülhet két hegyimentő bázis, a meglévő négy mellé, amelyek a Hargitafördőn, a Madarasi-Hargitán, a Gyilkos-tónál, valamint Maroshévízen találhatók. Fekete Örs elmondta, a csapatok nehezen jutnak el Borszékre és Tusnádfürdőre, ezért szükséges a helyi egységek létrehozása, ráadásul a megye két legfontosabb turisztikai központjáról van szó. Mindkét településen sípályák működnek, emiatt nőtt a balesetek száma is az utóbbi években.

„Hargita megye egyedi helyzetben van, egyetlen más megyében sincs annyi sípálya (összesen 30), mint nálunk, ráadásul ezek nagy távolságokra is vannak egymástól. Sehol nincs olyan, hogy 100 kilométert utazol egyik sípályától a másikig és még mindig ugyanabban a megyében vagy” – fejtette ki a hegyimentő-közszolgálat elnöke.

Egy hegyimentő-bázis megépítése hozzávetőleg 300 ezer lejbe kerül majd, amelyre a finanszírozást, a megyei önkormányzaton kívül uniós forrásokból szereznék meg. Mint mondta, viszonylag kis összegekre van szükség, ezért nem tartanak attól, hogy nem nyer a pályázatuk.

A tervek szerint minden bázison hat hegyimentő teljesíthetne szolgálatot. Az új épületekben szállást, elsősegélynyújtó pontot és gyakorlatozásra alkalmas helyiséget alakítanak ki. Ugyanakkor a már meglévő bázisokon is zöldenergiával működő berendezéseket szerelnének fel a költségek csökkentése céljából.

Hargita megyében jelenleg 15 fából épült hegyi menedékház található, Fekete Örs szerint még legalább 10-re lenne szükség ahhoz, hogy teljesen lefedjék a megyét.  A közeljövőben két új menedékház építését tervezik.

Jó hír a túrázóknak és kerékpárosoknak

A hegyimentő-közszolgálat tagjai és önkéntesei négy turistaösvény kiépítését kezdik idén Székelykeresztúr térségében, többek között a Gagy mentén, a Peszente-tetőn, a Firtos-tetőn, valamint a Sóskút környékén. Ezek az útvonalak körülbelül 100 kilométert tesznek majd ki.

A Hargita-hegységben és a Csíki-havasokban összesen mintegy 500 kilométeres hegyikerékpárút-rendszert alakítottak már ki, ezeket is bővítenék idén, de a végső, távlati cél az lenne, hogy Marosfőnél összekössék a két hegyvonulatot, amelyeken hosszan lehet tekerni.

A hegyimentő-közszolgálat három, a Hargita, a Csíki-havasok, valamint a Hagymás-hegység részletes, nagy felbontású turisztikai térképét is elkészítette. Ezek elérhetőek a hagyimentő-közszolgálat weboldalán, de a hegyekben is több helyszínen kifüggesztették őket. Ezeken a térképeken, a turistaösvényeken túl, szerepelnek a menedékházak, illetve a kutyás esztenák is.

 A megye „legkomolyabb” turisztikai látványossága

A hegyimentő-közszolgálat jóvoltából adták át tavaly októberben, a Gyilkos-tó felett, a Kis-Cohárdon található Wild Ferenc hegymászóról elnevezett via ferratát, magyarul vasaltutat. Azóta egymást érik a sziklás fal oldalán mászók. Fekete Örs azt mondja, nem számítottak arra, hogy ennyire népszerű turisztikai célponttá válik a vasaltút, amelynek a teljes kihasználtsága még nem ismert, hiszen a nyár még csak ezután jön. Hozzátette, hogy a via ferrata Hargita megye egyik legkomolyabb látványossága lett.

„Nagyon fontos, hogy bárki, aki felmászik a vasaltútra, csak védőfelszerelésben és sisakban tegye ezt meg. Ott található a hegyimentő-bázisunk, ahol szívesen adnak felszerelést és vezetést is biztosítanak. Nem érdemes azt a pár lejt sajnálni, hiszen egy lezuhanó kődarab, amit az előttünk mászó véletlenül lerúg, az életünket veszélyezteti. Azért hangsúlyozom ezt, mert láttunk olyanokat a vasaltúton, akik mindenféle biztosítás nélkül másztak fel” – figyelmeztetett Fekete Örs. 

Vannak, akik nem értik a lényeget

A hegyimentők vezetője kifejtette, hogy a vasaltút létrehozása jól mutatja azt, hogy mennyi lehetőség rejlik a természetközeli turizmusban. A Gyilkos-tónál található via ferrata eddig az egyetlen ilyen a megyében, de jelen pillanatban az ország legjobban kiépített útvonala. 200 méternél is hosszabb, 173 méter szintkülönbséggel kezdődő és végződő mászóút, amely 163 méter magas szakadékon vezet át, és lélegzetállító látvány tárul az elé, aki bátorkodik a megmászására.

Fekete Örs szerint még számos hasonlóan szép helyszínen lehetne létrehozni via ferratát, azonban nagy nehézséget jelent a természetvédelmi területek felügyelőivel való szótértés. Mint mondta, több ötletük is van a következő vasaltút létrehozására, azonban erre még hosszú éveket kell várni, mivel nehézkes az engedélyeztetés. A Wild Ferenc-emlékút megépítését is öt éves munka előzte meg.

Egyébként a vendéglátásban érdekeltek sem értik igazán ennek a jelentőségét, mondja Fekete Örs. A Gyilkos-tó közelében található panziótulajdonosok nem fektetnek pénzt abba, hogy saját védőfelszerelést vásároljanak, amit bérbe adhatnának a vendégeiknek.

„Amikor megépült a vasaltút, kértük az egyik ottani panzió vezetőjét, hogy bár egy tányér meleg levest biztosítson, de ő azt mondta, neki nem éri meg a befektetés. Sajnos, a környékünkön még nem értik meg, hogyan működnek ezek a dolgok” – sajnálkozott a hegyimentők vezetője, hozzátéve hogy az önkormányzatok részéről sincs elég nyitottság irányukba. „Ritka az a helyi tanács, amely meghallgat minket, és megérti, hogy a turistaösvények, amelyek a területünkön vannak, az ő hatáskörükbe tartoznak. Ebből a szempontból Csíkszereda sem elég nyitott, nem hajlandóak támogatni abban, hogy fejlesszük a turistaösvényeket, illetve hogy végezzük a hegyimentést a város adminisztratív területéhez tartozó hargitafürdői sípályákon. Viszonylag jó a kapcsolatunk azonban Gyergyószentmiklóssal, Szentegyházával, Csíkcsicsóval, és szeretnénk még szorosabb együttműködést kialakítani Zetelakával, Kápolnásfaluval és Maroshévízzel” - zárta a beszélgetést. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X