Már Csíkszereda határában támadnak emberre a medvék – van-e megoldás?

Romániában Hargita megye erdeiben él a legtöbb medve, ami sok fejtörést okoz a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozóknak, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó szakembereknek egyaránt. De az átlagemberek között sincs egyetértés: van, aki ritkítaná a medveállományt, mert már az emberek életét is veszélyeztetik, és vannak, akik az embereket hibáztatják, mert túl sok erdőt vágunk ki, tevékenységünkkel zavarjuk a vadak nyugalmát. A Maszol annak járt utána, hogy áll Hargita megye most a vadkárokat illetően, illetve megszólaltattuk a medvetéma egyik legaktívabb politikusát, Borboly Csabát is.

A hétvégén újabb medvetámadás történt Hargita megyében, ezúttal Csíkszereda határában két fiatal juhász keresztezte az útját, a támadás következtében mindketten kórházba kerültek. Múlt héten Hargita megye északi határától nem messze, a Maros megyei Ratosnyán, egy ház udvarán játszó kislányt támadott meg a nagyvad, így a medvetéma ismét előtérbe került.

A mezőgazdaságokban is pusztítottak a vadak

2017-ben Hargita megyében 20 alkalommal jeleztek vadkárt, ezekre kártérítést is igényelnek a gazdák – tudtuk meg Domokos Lászlótól, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójától. A 20 vadkár közül nyolc alkalommal medve, kilencszer farkas, kétszer vaddisznó támadott, egy alkalommal pedig hódok által okozott kárt is jelentettek. A medve- és farkastámadásokban 90 juh, valamint 26 méhkaptár pusztult el. A vaddisznók 2 hektár kaszálót tettek tönkre, míg a hódok fél hektár kaszálót árasztottak el. Két szarvasmarhát ölt meg a medve.

Az igazgató felhívta a figyelmünket, hogy a károsult gazdának a helyi önkormányzatnál kell jeleznie, ha vadkárok keletkeztek a birtokán. A polgármesteri hivatal feladata összehívni a kárfelmérő bizottságot, amelyben a károsulton és a polgármesteri hivatal mezőgazdasággal foglalkozó munkatársán kívül, részt kell vennie a vadásztársaság képviselőjének, a környezetvédelmi ügynökség és az erdészeti felügyelőség munkatársának. Ha a vadkár természetvédelmi területen keletkezett, akkor a terület kezelőjének, gondnokának is jelen kell lennie. Nekik kell összeállítaniuk és jóváhagyniuk a jegyzőkönyvet.

A gazdák csak akkor kérhetnek kártérítést, ha az állataikat korábban bejegyezték a gazdasági nyilvántartásban. És persze fontos feltétel, az állatokat elzárva kell tartani, amikor nem őrzik őket, ellenkező esetben a gazdát nem kártalanítják. A mezőgazdasági területek esetében, csak a földtulajdonos kérhet kártérítést.

A jegyzőkönyv rendszerint a brassói székhelyű körzeti erdészeti felügyelőséghez kerül, amelyben fényképek, állatorvosi bizonylat, a károsult személyes adatai, bankszámlaszám is szerepel. A körzeti ügynökség szakvéleményezi a jegyzőkönyvet, és ha minden rendben van, akkor továbbítják a környezetvédelmi, valamint a vízügyi és erdészeti minisztériumhoz. A felelős minisztérium egy bizonyos időn belül folyósítja a kártérítést.

„A procedúrának sajnos nincs határideje, a törvény nem szabja meg, hogy mennyi időn belül kell a kártérítést elvégezni, ezért nem ritka, hogy akár éveket várnak a gazdák. Vannak olyan felmért, jól dokumentált és indokolt károk, amelyek már két éve húzódnak. Azt mi nem tudjuk utólag követni, hogy kinek mennyi idő elteltével fizették ki a kárt. Viszont olyan esetről tudunk, hogy az illető reklamált, hogy már túl hosszú ideje várja a kártérítést, válaszoltak is neki, hogy foglalkoznak az ügyével, de a mai napig nem kapta meg a pénzét” – mondta az igazgató.

Mit tehetnek az állatartók?

Domokos László szerint a villanypásztorok elég hatásosak, jó tapasztalatokat észleltek a gazdák. Mint mondta, a nagy terülteket bekeríteni óriási beruházás, azonban hosszú távon megtérül.

Az állattartók esetében fontos, hogy a legeltetési szabályokat tartsák be: ne az erdőben legeltessenek, ne hagyják felügyelet nélkül az állatokat, valamint ne a vadállatok élő- vagy átkelőhelye közelébe telepítsék az esztenákat.

„Sajnos túl sokan zavarják a vadak életterét, sokfelé zajlik erdőkitermelés, aztán ott vannak a motorosok meg a quadosok. Az emberek nem figyelnek oda, hogy a csendet megőrizzék, és persze, hogy a vadak viselkedése is ehhez alakul. Az együttélést kell megtanulniuk az embereknek, és azt, hogy elővigyázatosak legyenek akkor, amikor állatokat hajtanak ki a legelőkre. Sokan éjjelenként is szabadon hagyják legelni az állatokat, és persze, hogy a vad megtámadja, hiszen készen felkínálták azt neki. Vadkárok mindig is lesznek, ez elkerülhetetlen, de sokat meg lehetne előzni” – összegzett a környezetvédelmi ügynökség igazgatója.

Brüsszel nem segíthet, amíg Románia nem lép

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke évek óta kiemelten foglalkozik a medvék okozta károkkal. Az Európai Unió Régiók Bizottságának tagjaként számos alkalommal szólalt fel Brüsszelben, illetve több jelentést is beadott véleményezésre.

„Az utolsó tárgyalásomat Ctibor Kocman-nal, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának Romániáért és Szlovákiáért felelős felügyelőjével folytattam, aki a két ország természetvédelmi vállalásainak a betartatását követi. Ő világosan elmondta, hogy Brüsszelnek az az érdeke, hogy minél több medve legyen az Unió területén. És hogy mi ezt eltűrjük és hagyjuk, az igazából jó, mert a biodiverzitás megőrzése elsődleges irányelv. Brüsszel nem tehet semmit, ha Románia nem foglalkozik érdemben ezzel a témakörrel” – fejtette ki Borboly Csaba.

 A kártérítés-igénylés kifizetésének szigorítása és nehézkessége tehát nem brüsszeli elvárás.  A megyeitanács-elnök szerint a romániai bürokrácia vezetett oda, hogy alig van megtérített vadkár, és az emberek feleslegesnek tartják azok bejelentését.

„Korábban folyamatosan kértek kártérítéseket, persze voltak visszaélések is, mert például vadmacskára is nyújtottak be igénylést. Erre figyeltek fel Brüsszelben, ahonnan azt a választ adták, hogy értik, hogy sok a medve, de ugyanúgy kérnek kártérítést farkasra vagy hiúzra is. Emiatt hatástanulmányt kértek, amire Romániának az volt a válasza, hogy leállított minden a kilövést. Ebben a pillanatban tehát Brüsszel nem tudja ezt megoldani, ugyanis Romániának kell kérni az engedélyt, de ezt valamiért nem teszi meg. Talán nem tudnak, vagy nem akarnak egy tanulmányt íratni. A dolog folyamatosan kicsúszik a kezünkből. Brüsszelben mindig arra hivatkoznak, hogy Románia nem teszi a dolgát, és ha a tagország nem teszi a dolgát, azért nem felelnek, és ezért európai szintű szabályozást nem lehet hozni” – adott hangot elégedetlenségének Borboly.

Nagyvadak platformja lesz hamarosan

A megyeitanács-elnöktől megtudtuk, hogy júniusban Bukarestben szervezik meg a nagyvadak platformját, amelyre már készülnek, és remélik, hogy addig egy jól összeállított jelentést tehetnek le az asztalra.

„Az a baj, hogy az EU-s országok többségében eltűntek a medvék, mert már rég kilőtték őket. A franciáknak viszont tetszik, hogy itt sok medve van. Más országokban, ahol van még medve, például Szlovákiában, kitűnően alkalmazzák a szabályokat. A Natura2000-es területeken az ott található állatokra hektáronként 200 euró támogatást lehet igényelni” – fejtette ki Borboly, aki szerint, ha Romániában is bevezetnének valami hasonlót, az sok problémát megoldana. A közbirtokosságok vagy a nagy területtel rendelkező gazdák ugyanis már akkora összeget kaphatnának, hogy megérné nekik etetni a vadakat és kerítést építeni.

„Szlovákiában ezt már megoldották, nagyon komolyan odafigyelnek, és tisztességes kártérítést fizetnek. Azonnal lépnek, ha veszély van. Itt mindig oda jutunk vissza, hogy ez az ország tökéletlen” – zárta mondandóját Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Kapcsolódók

Kimaradt?