Sepsiszentgyörgyön is elkezdődött a harmadik Székely Kongresszus


-A A+



„Fel kell oldani a tradíció és modernitás közti konfliktust, mert kisebbségi létünkben túlértékelődhet a hagyományok jelentősége. A kongresszus Székelyföld modernizációjára keresi a válaszokat”, mutatott rá megnyitó beszédében Bodó Barna a Sapientia EMTE tanára, az egyetem sepsiszentgyörgyi székhelyén pénteken elkezdődött kétnapos, tudományos rendezvényen.

Bodó Barna szerint Székelyföld az egész erdélyi magyarság és székelyek számára is eszmeiség, kötődés és szolgálat, közösségi megmaradásunk sarokköve, és a megerősítő háttér. Az idei Székely Kongresszus visszautal a korábbiakra – a Tusnádfürdőn 1902-ben és 2002-ben megszervezettekre –, de azt szeretnék, hogy a jövőben intézményként is megalakuljon és Székelyföld-centrikus, szakmai, tudományos fórum legyen, amely a térség fejlődését és a reális Székelyföld kép megerősítését tartja szem előtt. A Székely Kongresszus húsz szekcióban, három helyszínen – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen - zajlik.A magyar külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt beszédében rámutatott, hogy jó lenne, ha a szervezők dinamizálnák a Székely Kongresszust, hogy ne csak három legyen száz év alatt. Ez Székelyföld kitalálásának fontos fóruma kell, hogy legyen, amelyen olyan erdélyi magyar sorskérdésekre kell tudományosan megalapozott válaszokat találni, mint az önkormányzatiság, regionális identitás és gazdasági fejlődés.

Németh Zsolt hozzátette: a magyar nemzetpolitikában fontos fordulat, hogy most az anyaországnak forrásai vannak arra, hogy határon túli régiókat támogassanak anyagilag. Az ezekben a napokban zajló Székely Kongresszus feladatáról szólva a magyarországi politikus kifejtette: fel kell mérni, milyen potenciállal rendelkezik Székelyföld. Szerinte a magyar tudományos életnek hiányossága a csoportmunka, erről a kongresszusról a hálózati gondolkodást szeretné hazavinni, hiszen Magyarországon sokszor az egymás segítése helyet az egymás legyőzése kerül előtérbe.

Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete arra mutatott rá, hogy az alapkérdések száz év alatt nem változtak sokat, mert akkor is az elvándorlás megakadályozása és a gazdasági fellendülés volt a Székelyföldi kongresszus alapkérdése és izgalmas kísérlet ezekre most új válaszokat találni.Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Székelyföldet kitalálni a szakma és a politikum közös feladata. Eredményes közpolitikai gondolkodást, akciótervet kell kidolgozni, hogy ezek érvényesítése révén Székelyföld versenyképes régió lehessen. Az elöljáró szerint 115 éve is az útkeresés zajlott és ma is ez történik. Ha Székelyföldet összehasonlítjuk Európa más régióival, akkor akár sírhatnánk is, de ha megnézzük, hogy a többi régióban mennyire megváltozott a népesség összetétele akkor jó az, hogy Székelyföldön 115 éve is a székely emberek keresték a megoldásokat és bízik benne, hogy száz év múlva is a székely emberek fogják.

A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály szerint a múzeumok Székelyföld megmaradásában, az identitás megőrzésében kell fontos szerepet vállaljanak. A múzeumokban demokratizálódási folyamat zajlik, az elitek párbeszéde helyett, a tartalmakat szeretnék közelebb vinni az emberekhez. Szerinte a szakmai fórumoknak az a feladata, hogy hozzásegítsék az önkormányzatokat, hogy jó döntéseket hozzanak, az emberek életminősége javuljon és ne szent őrült legyen az, aki itthon marad Székelyföldön, hanem az legyen egy teljesen logikus döntés.

A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferencz Csaba emlékeztetett, hogy amikor megalakították az SZNT-t arra gondoltak, hogy a székelyföldi elit felismeri az utat, amit be kell járni. Csak akkor lesz jövője Székelyföldnek, ha mindenki hozzátesz egy téglát. Ezzel a kongresszussal megvalósul az együttgondolkodás és reméli, hogy az eredményeket lehet majd értékesíteni a gyakorlatban is.

A Székely Kongresszus részletes programjáról a rendezvény honlapján lehet bővebben olvasni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X