• 2018. december 10., hétfő
    Judit
  • Kolozsvár
    • -6°
      Csíkszereda
    • -5°
      Székelyudvarhely
    • -6°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -8°
      Kovászna
    • -8°
      Kézdivásárhely
    • -6°
      Barót
    • -9°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • -0°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -9°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6480 LEI
    • 1 USD = 4.0896 LEI
    • 1 GBP = 5.2128 LEI
    • 100 HUF = 1.4389 LEI

Párbeszéddel a romák diszkriminációja ellen


-A A+

Európai szintű összefogást sürgetett a 7. Szociológus Napokon Prazsák Gergő, az ELTE Társadalomtudományi Karának munkatársa a romákkal szembeni diszkrimináció enyhítésére. A kolozsvári rendezvényen statisztikai adatokkal és megoldási kísérletekkel találkoztunk.

Prazsák az Eurobarométer adatait közölte arról, hogy milyen mértékű a diszkrimináció a különböző csoportokkal a kontinensen. Az eredményekből látszik, hogy az etnikai alapú megkülönböztetés 2012 és 2015 között a lakosság véleménye szerint jelentősen növekedett, az egyéb jelenségeknél erősebben.

Egy következő kérdés a megkérdezettek saját tapasztalatait firtatta – ami ingoványos terület, hiszen különösen szubjektív, hogy ki érzi magát diszkrimináltnak. A kutató kifejtette, a diszkrimináció mint olyan különböző jelentéssel bír a különböző országokban, de a jogok ismerete, az érzékenység számottevő faktor ebben a tekintetben. Magyarországon például nem változott a diszkriminációt véleményük szerint átélt emberek aránya.

Ebben a tekintetben is az etnikai hovatartozás tekintetében mérték a legjelentősebb emelkedést 2012-ben az európai állampolgárok 16,9, 2015-ben 21,9 százalékuk érezte magát diszkrimináció áldozatának. Az európai módszerek eszerint sikertelenek – fogalmazott Prazsák. Véleménye szerint itt kell stopot mondani a diszkriminációra, nemcsak a szociológusok, hanem mindenki.

Egy közös projekten dolgoznak, amely a romák ügyét célozza meg. A romák Közép-Európa legnagyobb etnikai kisebbségét jelentik, a diszkrimináció velük szemben a legerősebb. Megemlítette az anticigányizmus jelenséget, a szegregált városrészeket, gettókat a különböző országokban.

Problémát jelent, hogy a romák titkolják a származásuk a népszámláláskor, így nem ismert a pontos létszámuk, éppen ezért létezik egy európia stratégia, amely megkülönböztet minimum becslést, maximum becslést és közepeset – „az európai döntéshozóknak tehát nincs ismeretük arról, hogy hány emberről beszélünk”, hangzott el. Európában a legtöbb roma Romániában él, 1.8500.000 ember, Magyarországon hétszázezer – legalábbis a becslések szerint.

Nagy a társadalmi távolság

Fontos kérdés a társadalmi távolság is, azaz hogy ki mennyire szeretne távol lenni tőlük – számos kategóriában a romák vannak legalul: kollégaként, gyerek partnereként például. Fehér kereszténynek lenni a legjobb egyébként – derült ki. 2012 és 2015 között ugyanakkor nem változott azok aránya, akiknek roma barátjuk van, a megkérdezetteknek pedig mindössze egy százaléka válaszolta azt, hogy nem tudja – ez azért érdekes, mert önmagában a származás meghatározása egy összetett kérdés.

Kiderült még, hogy azok, akiknek van roma barátjuk, inkább elfogadnának egy romát saját munkatársuknak vagy gyerekük partnerének.

A megoldás tehát abban keresendő, hogy a társadalmi távolságot csökkentsék. A kutatás során olyan helyen vettek részt Magyarországon, ahol korábban sorozatgyilkosságok történtek a cigányok ellen. Azt tapasztalták, hogy a problémák csak fokozódtak, holott arra számítottak, hogy csökkenni fognak.

A Tolerancia Körei épülnek ki

Olyan összejöveteleket szerveztek ezért, hogy romák és nem romák találkozzanak, levetítve nekik Fliegauf Benedek Csak a szél című, a cigányok elleni magyarországi sorozatgyilkosságokról szóló filmjét. Az ezt követő beszélgetések gyakran sérelmeket hoztak fel, volt aki megsértődött és kiszaladt.

A cél az, hogy minél több hasonló beszélgetésre kerüljön sor, Európa-szinten – mondta a kutató. Fontos ugyanakkor, hogy a gyerekeket is bevonják, különben újratermelődik a diszkrimináció, így előbb hátrányos helyzetű iskoláktól kérdezték meg, hogy milyen problémákkal találkoznak – a legnagyobb probléma a motiválatlanság volt és a szülő az iskolával szembeni érdektelesége. A legnagyobb cigány-nem cigány konfliktusokkal terhelt intézményeket választották ki, lehetőség szerint vegyes osztályokat.

Elbeszélgettek velük a mindennapokról, így aztán felszínre kerülhettek tipikus problémák. Előfordult például, hogy az ablak mellé került cigánygyerekek rosszul érezték magukat, és azzal vádolták őket, hogy drogoztak – holott az ablak mellett szivárgó gáztól lettek rosszul. Ezt a történetet aztán eljátszották, egymás szerepeit kellett eljátszaniuk, így egymás szempontját sikerült felvenniük, megérteniük a másik helyzetét – magyarázta a kutató.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X